A megszégyenítésnek nincsenek pozitív következményei a gyerek lelkében, mégis a fegyelmezés egyik legszélesebb körben alkalmazott módszere. Mi is így nőttünk fel, és jól átadjuk a szégyenérzést a gyerekeinknek, mert fogalmunk sincs, hogy másoljuk a szüleinket az olyan mondatokkal, mint a „normális vagy?”, amikor a gyerekeinket próbáljuk megnevelni.
A megszégyenítés veszélyei
Dr. Dianne Grande klinikai szakpszichológus szerint érdemes lenne különbséget tenni a megszégyenítés és bűntudatkeltés között – mindkettő előfordul gyakran a szülők eszköztárában. A szégyen azt üzeni, hogy „rossz ember vagyok”, míg a bűntudat inkább olyan érzés, hogy „valami rosszat csináltam”, tehát nem a személyem, hanem a tevékenységem volt hibás. A szakember szerint ezért a bűntudatnak lehet pozitív következménye, mert levonhatja a gyerek a tanulságokat, hogy legközelebb jobban döntsön adott helyzetben, míg a szégyennel csak annyit érünk el, hogy egy kupac kudarcnak érzi a saját személyét, amiből nem lát kiutat. A pszichológus leírta, milyen károkat okoz a megszégyenítés a gyereknevelés során:
1. Lerombolt énkép
A kutatásokban már kimutatták, hogy a szégyenérzés összefügg a később kialakuló szorongással és depresszióval. A megszégyenítések között felnőtt embernek sokkal kevesebb az önbizalma és rögzülnek benne azok a tévhitek saját magáról, mint például a „defektes vagyok”, „nekem úgysem sikerülhet”, vagy a „nem érdemlem meg a boldogságot”.
2. Mások hibáztatása
A pszichológus szerint a megszégyenítéssel nevelt felnőttekre jellemző az is, hogy önvédelemből könnyen másokat hibáztatnak a saját problémáikért. Ez oda vezethető vissza, hogy a szégyent nem igazán tudják a gyerekek valamilyen cselekvéssel megszüntetni, mint a bűntudatot, és velük marad az az érzés, hogy kudarc esetén a személyüket nem lehet szeretni, ez pedig annyira fájdalmas, hogy inkább védekezéssel reagálnak, és mást tesznek felelőssé, ha esetleg hibáznának.
3. A szégyen és az erőszak
A megszégyenítések sorozata a gyereknél vezethet oda is, hogy erőszakossá válik, amikor úgy érzi, a sérülékeny énjét támadják, Brené Brown kutatásai szerint ennek következménye, hogy a szégyen az iskolai bántalmazások egyik melegágya is. A legrosszabb esetben pedig a szégyen miatt ébredt az erőszakot nem kifelé, hanem befelé irányítja az ember, ami akár vezethet öngyilkossághoz is.
Feldmár András pszichoterapeuta üzenetét érdemes magunkkal vinni, melyet a Szégyen és Szeretet című könyvében írt le, mert tökéletes iránymutatás a megszégyenítéstől mentes gyerekneveléshez: „Szerintem a szégyen a léleknek olyan fájdalom, mint ha egy vörösen izzó vasdarabot belenyomnának a húsomba. Mintha érezném a saját testem, az égő húsom szagát. Az a fájdalom, amit ez a vörösen izzó vas kelt a testemben, hasonló ahhoz a fájdalomhoz, amit a megszégyenítés kelt a lelkemben.”