nlc.hu
Család

Testvérféltékenységből testvérgyilkosság

Testvérféltékenység: főleg a szülőkön múlik, mennyire mérgesedik el a konfliktus

Nehezen lehet találni a szavakat, amikor gyilkosságig fajul a testvérféltékenység. Extrém eset, melynek kapcsán muszáj beszélni a testvérek közötti harcokról.

A hírek szerint egy 13 éves taktaharkányi fiú a szennyvízaknába dobta kétéves öccsét, mert féltékeny volt arra, hogy a szülei több figyelmet fordítottak a kistestvérére. A testvérféltékenység extrém esete ez, amihez nyilván szükség volt az amúgy természetes féltékenységen túl valamiféle különleges körülményre, családi helyzetre, amibe mi kívülről nem látunk bele. Nehéz elképzelni azt a fokú testvérféltékenységet, ami gyilkossághoz vezet, biztos, hogy komoly pszichés problémák is állnak a háttérben, megkockáztatjuk, hogy nem csak a 13 éves nagy testvérnél. Ám bármennyire izoláltnak tűnik az eset, ráirányítja a figyelmet a testvérféltékenységre, amivel szinte mindenki szembesül, aki több gyereket vállal.

Kicsi vs. nagy korkülönbség

Előre érdemes leszögezni, hogy bár nagy korkülönbségről van szó a fent leírt esetben, a féltékenység el tud harapódzni bármilyen korosztályban, akkor is meg tudja mérgezni a család életét, ha két kicsi között robban ki, de az is igaz, hogy a nagyobb gyerekek már furfangosabbak, kreatívabb megoldásokat találnak általában ki a kisebb testvérek bosszantására. A bosszantásokból pedig egyenesen következik a veszekedés, mellyel kapcsolatban Vekerdy Tamás, a legendás pszichológus szavait érdemes átgondolni:

„A gyerekek főleg azért veszekszenek, hogy a szülő aztán kimutassa valamelyik megbüntetésével, hogy »kit szeret jobban«.

A fő kérdés mindig az, hogy megvan-e a folyamatos érzelmi áramlás a szülők és a gyerekek között.

Ha ez megvan, a gyerek pontosan érzi a szülő állapotait, vágyait, és ez hat rá. Ezért mondhatjuk, hogy nincs nevelés, csak együttélés, hiteles együttélés van a gyerekekkel – és a jutalmazás meg a büntetés nem része ennek az együttélésnek.”

A korkülönbség nem fogja megelőzni a testvérféltékenységet, nincs ideális kor a tesó születésére, hiszen a gyerekek személyisége, testvérek között elfoglalt helye, és rengeteg környezeti tényező is befolyásolja azt, hogyan reagál az új testvérrel együtt érkező féltékenységre. Nem azon múlik a testvérféltékenység megnyilvánulása tehát, hogy hány év van a tesók között, hanem inkább az számít, mennyire érzi a gyerek, hogy ugyanannyi szeretet kap a szülőktől, mint a testvére. A nagyobb korkülönbségnél azért szokott békésebb lenni a helyzet, mert sok esetben inkább a gondoskodás ébred fel egy tizenéves gyerekben, nem pedig az indulat – de ehhez is kell a szülő tudatos figyelme és érzelmi támogatása, rendszeres pozitív megerősítése a nagyobb gyerek felé.

„Mindig a nagy gyerek szorul sokkal több kisgyerekes gyengédségre a kistestvér születésekor. Nem mondhatjuk a nagynak, hogy add oda a babádat, te vagy a nagyobb, neked kell engedned, te vagy az okosabb stb. – mindez csak felkorbácsolja indulatait. A megparancsolt szeretet pedig egyenesen gyűlöletet kelt” – figyelmeztette Vekerdy a szülőket. 

Főleg a szülőkön múlik, mennyire mérgesedik el a konfliktus

Nem azon múlik a testvérféltékenység, hogy hány év van a gyerekek között (Képünk illusztráció – Fotó: Getty Images)

A féltékenység egy bizonyos fokig természetes

A pszichológus szerint teljesen normális, hogy felüti a fejét a féltékenység a testvérek között – az pedig leginkább a szülőkön múlik, hogy ez hova fajul az évek során: „A testvérsors az első gyereknek igazi trauma. Ő volt egyedül! Évekig ő volt a család szeme fénye, mindenki őt kényeztette.”

Aztán jön a kis betolakodó, kitúrja őt, és természetes, hogy a szeretet mellett – mert az is van, magától, rábeszélés nélkül! – megjelenik a gyilkos gyűlölet. Ez a kegyetlen féltékenység természetes.

Ha belegondolunk, a féltékenység érzését teljesen elfogadjuk egy párkapcsolatban, csupán annak a jelzése számunkra, hogy mi akarunk a legfontosabbak lenni a partnerünknek. Mit szólnánk hozzá, ha egy új nővel jönne haza a férj, hogy mostantól szeressük egymást hármasban? Valószínűleg elöntene a mérhetetlen düh. Valami hasonló, finoman szólva ellenséges érzés ébredhet a gyerekben, amikor jön egy betolakodó kisbaba – a szülők sok esetben mégsem megértéssel, hanem ítélkezéssel fordulnak a nagy felé és közlik, hogy márpedig kötelező szeretni az új jövevényt. Csoda, ha idegösszeomlást kap a helyzettől a nagy testvér?

A megoldás pedig nem az a szakemberek szerint, hogy a szülők megszállottan igyekeznek egyformán kezelni a testvéreket – ennek ugyanis nem nyugtató, hanem pont ellenkező hatása lesz: még inkább patikamérlegen fogják egymást méricskélni a gyerekek, hogy ki mennyi szeretetet és figyelmet kapott a szülőktől.

 

Még tovább bonyolítja a helyzetet, amikor a testvér nem egy apától vagy anyától van, hiszen ilyenkor az előző kapcsolatban született első gyermek még inkább kívülállónak érezheti magát, ami a féltékenységet erősítheti tovább. A megoldás – mint általában – a szülők magatartásában rejlik, ami persze nem fogja megszüntetni teljesen a testvérféltékenységet, de nem is ez a cél. A szakirodalomban olvasható legfontosabb javaslatok ezen a téren:

  • Válogassuk meg okosan a szavakat: a testvért érdekes újdonságként vezessük be a nagyobb gyerek életébe, ne tegyük kötelezővé a szeretetét.
  • Legyünk kettesben a nagy testvérrel: a pici születésétől kezdve legyen közös, minőségi ideje a szülőkkel.
  • Mutassunk példát: ha mi, szülők veszekszünk egymással vagy a gyerekkel, akkor a gyerek is hasonlóan fogja elintézni a belső és külső konfliktusokat.

A legutolsó pont az, amit ki kellene írni minden családban a hűtőre: a gyerekek leutánoznak minket, és ha kellemetlen a viselkedésük, akkor először nekünk, szülőknek kell magunkba nézni, mert tőlünk lesik el azokat a megoldási technikákat, amiket később jól az orrunk alá dörgölnek. A fenti testvérgyilkosság hátterében nem tudhatjuk, milyen bonyolult pszichés folyamatok, családi dinamika állhat, de valószínűleg, valamilyen módon a szülői minta is közrejátszott abban, hogy ilyen tragédiába fulladt a féltékenység.

Büntethető a nagy testvér a gyilkosságért

Bár a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség javítóintézeti nevelést kért a 13 éves gyerek ellen, akár börtönt is kaphatna. A Btk. 16. §-a ugyan a 14. életévben határozta meg a büntethetőség korhatárát, azonban egyes súlyosabb bűncselekmények (például emberölés, erős felindulásában elkövetett emberölés, rablás) elkövetésekor a büntethetőségi korhatárt 12 évre leszállította, feltéve, ha a gyermekkorú elkövető rendelkezett a bűncselekmény felismeréséhez szükséges belátással – írja a Jogászvilág.

Még többet a gyereknevelésről: 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése