nlc.hu
Család

A gyerekek beszédhibái könnyen kezelhetők lennének, ha a szülők hajlandóak lennének ezzel foglalkozni

Nem az a szégyen, ha a gyerek beszédhibás, hanem az, ha a szülők ezzel nem foglalkoznak

Sok félreértés és stigma övezi a beszédhibákat, pedig nem kell hozzá sok, hogy a gyerekek megszabadulhassanak ezektől.

A logopédia a legtöbb felnőtt számára homályos emlék a gyerekkorból, amikor az óvodában párszor el kellett mondani, hogy korán reggel ritkán rikkant a rigó, és ezzel nagyjából le is volt tudva minden. A logopédusok emiatt később legalább annyira foglalkoznak a rájuk bízott gyerekek fejlesztésével, mint a szülők edukációjával. Az utóbbi területtel nemrég formabontó módon kezdett foglalkozni Horváth Bernadett logopédus, aki elsőként – de biztos, hogy az elsők között – a TikTok videós közösségi oldalon kezdett logopédiai témájú videók posztolásába, ezért megkerestük, hogy erről és általában a beszédfejlesztésről kérdezzük.

Mielőtt azonban mélyebbre merülnénk, egy kis emlékeztető azok számára, akik utoljára pár éves korukban találkoztak logopédussal. A beszédnevelés a gyógypedagógia egyik szakiránya, amely főleg az óvodás, alsó tagozatos gyerekek beszédhibáinak kijavításával foglalkozik, de akad klinikai válfaja is, például agyvérzésen átesett felnőttek rehabilitációja során. Horváth Bernadett az előbbi terület szakértője, gyerekek és fiatal felnőttek terápiájával foglalkozik.

„Jelenleg heti 1 logopédiai órán vehetnek részt azok a gyerekek, akiknek szüksége van erre, sajnos ez nagyon kevés, különösen, hogy – pár órában ugyan besegít egy óraadó –, de egyébként a kolléganőmmel ketten látjuk el a teljes régió szakszolgálaton belüli logopédiai ellátását – mondta Horváth Bernadett. – Ez alkalmanként 45 percet jelent, sajnos probléma, hogy a legtöbb helyen csak csoportos ellátást lehet megvalósítani, pedig sok gyereknek egyéni foglalkozásokra lenne igénye. Heti 2-3 foglalkozás nagyon jó lenne, azzal már nagyon jól tudnának fejlődni és akkor otthon sem kellene annyit gyakorolni. Most sajnos arra kell támaszkodnunk, hogy a szülők otthon is foglalkoznak a gyerekekkel, mert másképp nagyjából lehetetlen eredményeket elérni.”

Sok félreértés és stigma övezi a beszédhibákat

Horváth Bernadett logopédus (Fotó: Szabó Luca)

Bernadett az említett szakszolgálatnál, illetve egy magánóvodában is dolgozik, így jó rálátása van a helyzetre – ahogy mondja, a két példa esetében ég és föld a különbség az ellátásban. Emellett online tanácsadást is kínál a szülőknek és úgy látja, ez utóbbira van a legnagyobb igény.

„A digitális oktatás időszaka alatt sok szülőnek már egyszerűen nem jutott ideje, energiája, hogy a gyerek logopédiai terápiájával is foglalkozzon – tette hozzá Horváth Bernadett. – Nekem is nagyon hiányzott, hogy ezzel foglalkozhassak, ezért kezdtem bele az online ismeretterjesztésbe. Mivel azonban láttam, hogy Facebookon és Instagramon már nagyon sok logopédus kolléga megjelent, a TikTok felé fordultam, már csak azért is, mert nem tudok annyira szépen képeket, bejegyzéseket szerkeszteni, ahogy Instagramon csinálják a többiek, például a szegedi Márton Réka. Számomra jóval egyszerűbb, ha csak lerakom a telefonomat és beszélek, ezért nyert végül a TikTok, illetve azért is, mert ott maximum 60 másodperces videókat lehet feltölteni, amit még hajlandóak megnézni az emberek, akár az utcán is várakozás közben. Emellett azért, mert rengeteg kommentet olvastam, láttam, hogy egymást kérdezgetik a felhasználók, akik viszont nagyon sokszor a számomra alapvető dolgokkal nincsenek tisztában, például, hogy mi az a nyelvfék. Eleinte olyan videókra gondoltam, amit beszédhibásoknak készítek, hogy ezek alapján tudják magukat fejleszteni, de nagyon sok szülőtől kaptam üzenetet az első videóim után, ezért váltottam és a kisebb gyerekek, óvodások beszédéről kezdtem el tartalmat gyártani. Így pedig már nagyon jól megtalálnak a fiatal felnőttek, főleg fiatal anyukák is. Létezik egyébként hasonló oldal, ahol fogszabályzással foglalkozó fogorvos vagy pszichológus kínál hasonló tartalmakat, a TikTok láthatóan egyre jobb felület lesz ezekre az edukációs tartalmakra.”

Egyből adja is magát az első kérdés, hogy napjaink médiafogyasztási szokásai, illetve a közösségi oldalak állandó pörgetése milyen hatással van ránk. Ahogy a logopédus szakembertől megtudhattuk, nem túl meglepő módon a beszédünket is befolyásolja a folyamatosan ránk zúduló információ-áradat.

„Mivel folyamatosan ingerekkel vagyunk körülvéve, nem tudunk igazán mások beszédére koncentrálni, ezért kulcsszavakból próbáljuk kiszűrni a tényleges tartalmat– mutatott rá Horváth Bernadett. – Ez sokszor vezethet félreértéshez, vagy ahhoz, hogy elkalandozik a figyelmünk, miközben beszélnek hozzánk. Emellett egyre több a gyors beszédű ember, amit sokan összekevernek a hadarással. Ez azonban hibás elképzelés, mert akik gyorsan beszélnek, azok csupán nem artikulálnak olyan szépen, gyorsabb a beszédük, éppen azért, mert sietni akarnak. A hadarás viszont egy kóros jelenség, ami logopédiai terápiát igényel. Más tünetei is vannak, kihat a személyiségre és egyéb képességekre is, ezeket logopédiai vizsgálattal lehet felmérni.”

Hasonló, bár szakmai szempontból gyökeresen eltérő jelenség a dadogás, amit sokszor az is okozhat, hogy a kicsi gyerekek gondolatban már jóval előrébb járnak, mint ahol éppen tartanak a beszédben.

„Sok szülő hozza el hozzám emiatt a gyerekét, a jó hír azonban, hogy sok esetben nem dadogásról van szó, hanem élettani megakadásokról – mondta a szakember. – Tényleges dadogásról akkor beszélhetünk, ha legalább 5 éves korig fennáll, illetve, ha együtt jár vele egyfajta görcsösség, valamilyen kényszeres mozgás, ami ezeket a nyelvi megakadásokat kíséri. Kialakulhat úgynevezett beszédfélelem is, ha már tudatosult a gyerekben, hogy megakadhat beszéd közben. Ez egy nagyon ingoványos talaj a szülők számára, mert kényszeríteni kell saját magukat, hogy ne mondják ki a gyerek helyett a szót, mert akkor ők maguk ágyaznak meg az élettani megakadásból a valódi dadogásnak, de olyanokat sem szabad kérdezni, hogy »de most miért dadogsz?«”, mert az görcsösséget eredményez. Ebből a szempontból a fő »elkövetők« a nagymamák: a tapasztalataim szerint tízből nyolc szülő hagyná, hogy a kisgyermeke végigmondja a mondandóját, de a nagymama sietteti és hívja fel a szülő és a gyerek figyelmét is, hogy itt nagy a baj, elkezdett dadogni, el kéne vinni valakihez.”

Ha a szülő ezeket a jeleket észleli, szükség lehet logopédus segítségére

Elég volt egyetlen videót megnézni Bernadett TikTok-oldalán, hogy máris olyan jelenséggel találkozunk, amiről szakképzettség hiányában eszembe sem jutott volna, hogy befolyásolja a beszédet. Ez pedig a szájlégzés, azaz, ha a gyerek valamilyen okból a száján veszi a levegőt.

„Ilyenkor a gyereknek napközben nyitva van a szája, ami egyrészt növeli a fogszuvasodás kockázatát – figyelmeztetett Horváth Bernadett. – Ennél azonban nagyobb probléma, hogy a gyerek éjszaka sem tudja kialudni magát, mert kevesebb oxigén jut a szervezetébe, de az alvás minősége sem lesz megfelelő, mert emiatt többször fel is ébredhet, akár úgy, hogy észre sem veszi. Emellett, mivel a szánkban nincs az orrunkhoz hasonló »szűrő«, a vírusok, baktériumok is nagyobb eséllyel jutnak be a szervezetbe. Ami pedig számomra a legfontosabb: a nyitott száj azt is eredményezi, hogy az állkapocs máshogy fejlődik, megnyúlhat, hosszabbodhat. Emiatt a nyelv lent lesz az alsó fogívnél, ami miatt a felső fogív szűkebbé válhat, ez pedig fogtorlódáshoz, harapási rendellenességhez vezethet. Az ilyen gyerekek nem fogják szépen ejteni a »sziszegő« hangokat, vagy a »r« hangot, emellett pedig nagyon gyakran megjelenik náluk az úgynevezett nyelvlökéses nyelés. Ezek a legtöbbször már együtt járnak helytelen testtartással, de együtt járhat akár bokasüllyedéssel is. Ennek a kezelése komplex megközelítést igényel, a logopédus mellett fogszabályozó szakorvosra, fogorvosra, fül-orr-gégészre és gyógytornászra is szükség lehet, ha »tetőtől talpig« korrigálni kell a gyereket.”

A szülőknek tehát erre érdemes figyelnie, illetve arra, hogy a nyelvünk természetes állapotában – csukott szájnál – a felső fogív fölött helyezkedik el, azaz nem ér hozzá a fogsorhoz. Ha viszont a gyerek szája folyamatosan nyitva van, akkor a nyelve is lejjebb kerül, ami hozza magával a fenti problémákat is.

„Általánosságban elmondható, hogy ha egy pici gyerek úgy kétéves kora körül egyáltalán nem próbál meg hangokat kiadni, nem érdekli semmilyen zenélős-beszélős dolog, akkor hallásvizsgálatra van szükség, ez nagyon fontos – figyelmeztetett Horváth Bernadett. – Ha 3 évesen még nem beszél, vagy csak nagyon kevés szóval, az már valószínűleg kóros, ha pedig 4-5 évesen nagyon sok a beszédhiba, vagy nehezen érthető a beszéd, akkor is érdemes logopédust keresni, mert ilyenkor idegrendszeri éretlenség is állhat a háttérben, ami például fejletlenebb mozgással is jár. A leggyakoribb probléma, hogy 3 éves korában nem beszél a gyerek, a szülők viszont nem ismerik fel a problémát. Van viszont olyan is, aki már a 2 éves gyerekénél is aggódik, megkésett beszédfejlődésről viszont csak 3 éves kortól beszélhetünk.”

A szakember azonban sietett megnyugtatni a szülőket, hogy nem a világ vége, ha a gyerekeknél késik a beszédfejlődés, vagy, ha valamilyen beszédhiba jelentkezik.

„Az ilyen gyerekek egy-két éven belül teljesen tünetmentessé tehetőek, akár maradványtünetek nélkül – hangsúlyozta a logopédus. – Ehhez viszont nagyon fontos időben elkezdeni a logopédiai terápiát, meg valamilyen mozgásterápiát is.”

Nem szégyen a logopédushoz járni

Az óvodákban 3 és 5 éves korban végeznek logopédiai szűrést, előbbinél főleg a szókincset és a beszédértést figyelik, utóbbinál pedig az artikulációt, illetve az olvasás- és íráskészültséget.

„Erről a szülők kapnak is tájékoztatást, de sajnos sokukat nem érdekli vagy nem foglalkozik ezzel a szűréssel – tette hozzá Horváth Bernadett. – Azt vettem észre, hogy TikTokon engem többet kérdeznek a szülők, mint a gyerekük saját logopédusát. Fordítva is érzékelem ezt, amikor az általam kezelt gyerekről van szó, a szülők engem sem hívnak fel: hetente körülbelül száz gyereket látok el, de egy kezemen meg tudom számolni, hányan hívtak fel a szüleik közül, pedig mi nagyon örülünk, ha kérdeznek tőlünk, ha együtt tudunk működni és nem úgy kell »levadászni« a szülőket. Ezzel szemben a TikTokon naponta ötvenesével kapom az üzeneteket ismeretlen szülőktől, ott sokkal jobban érdeklődnek az emberek.”

A szakember rámutatott, sajnos, hazánkban még napjainkban is szégyenérzettel és stigmával társul, ha valakinél beszédhiba alakult ki. A jó hír, hogy ez főleg a felnőttekre jellemző, a gyerekek még nem feltétlenül élik meg traumaként a dolgot.

Nem az a szégyen, ha a gyerek beszédhibás

Fotó: Szabó Luca

„Sok szülő szemében mumus a logopédushoz járás vagy a gyógypedagógiai fejlesztés, ezt próbáljuk oldani mindenkinél, de gondolom ezért keresnek meg sokan inkább ismeretlenül a TikTokon – mondta Horváth Bernadett. – A gyerekek viszont nagyon szeretik, sőt, egyfajta kiváltságként élik meg, ha napközben ők elmehetnek a »tükrös terembe«, ahová nem léphet be akárki.

Kedves szülők, a logopédus nem csodatevő „szerelő”!

A szakember tapasztalatai szerint a szülőket sokszor nem érdekli, mi zajlik a logopédiai foglalkozásokon. Ahogy Bernadett mondta, sokan azt várják, hogy a logopédus – heti egy órában – „megjavítja” a gyereket, azaz ennyi idő alatt megoldja a beszédhibát és az összes ehhez kapcsolódó egyéb problémát is. Különösen az elmúlt időszak volt nehéz, ugyanis a digitális oktatással terhelt szülőknek sokszor végképp nem maradt türelme és energiája, hogy még a logopédiával is hajlandóak legyenek foglalkozni. A leggyakrabban egyébként artikulációs zavarokkal keresik a logopédust, ide tartozik minden hangképzési zavar, a pöszeségtől a raccsoláson át a selypítésig – ezeket a szakemberek egységesen pöszeségként szokták emlegetni. Gyakori tévhit emellett, hogy a fogszabályzó egyben a beszédhibákat is megoldja.

„A nyelvlökéses nyelésnél nagyon gyakori a beszédhiba, mert a nyelv a két fogsor között »kicsúszik« a szájból. Ilyenkor nyelverősítő gyakorlatokat és fogszabályzást szoktak javasolni – magyarázta Horváth Bernadett. – Sokan meg szoktak lepődni, hogy a fogszabályzó levétele után pár héten belül visszaáll a korábbi helyzet, mert a nyelv olyan erősen nyomja a fogakat. Ilyenkor a nyelést is rendbe kell hozni, különben a fogszabályzás csak ablakon kidobott pénz. Fontos, hogy ma már megvannak a módszerek a tejfogak, illetve a vegyes fogazat szabályzására is. Egyébként van, akinél szabályos fogsor mellett is kialakul az úgynevezett interdentális pöszeség, de szerencsére ezt nagyon könnyen és gyorsan lehet orvosolni.”

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy óvodáskorára a gyerekeket le kell szoktatni a cumizásról és az ujjszopásról is. Ennek általában valamilyen pszichológiai háttere is van, ezért érdemes lehet akár gyerekpszichológushoz is fordulni.

„A cumizás nagyon rossz hatással van a fogakra, hároméves kor után már komoly probléma lehet ebből – figyelmeztetett a logopédus. – Emellett az is probléma, ha a gyerek sokat beszél cumival a szájában, mert az is lenyomja a nyelvét, ami ugyanolyan problémát okoz, mint a szájlégzés. Hasonló problémát okoz a párnacsücsök rágcsálása, az ujjszopás, és a mostanában népszerű »csőrös« pohár, amiről az anyukák azt hiszik, hogy jó a gyerekeknek.”

A tévé nem baj, csak ha folyamatosan megy a háttérben

Gyakori jelenség, hogy a munkából hazaeső, esetleg otthon dolgozó szülő bekapcsolja a tévét a gyereknek, hadd szóljon a háttérben, afféle bébiszitterként. Ez azonban még rosszabb, mintha a gyerek reggeltől estig rajzfilmeket nézne.

„Ha csak a háttérben megy a bekapcsolt tévé a mindennapi tevékenységek közben, az a beszédészlelést és a figyelemfejlődést is hátráltathatja – mutatott rá Horváth Bernadett. – Készítettem is egy videót a témában, amire elég sok haragos kommentet kaptam, sok szülő írta, hogy ő is tévére alszik el és nincs tőle baja. Ez azonban olyan, mintha valaki végigdohányozná a terhességét. Lehet, hogy nem lesz semmi baj, de azért nem ajánlott. Én azt ajánlanám, hogy a gyerekek legfeljebb reggel-este 1-1 órát nézzenek tévét vagy más vizuális tartalmat számítógépen vagy táblagépen. A lényeg, hogy határozott keretei legyenek a tévénézésnek és mindenképpen magyar hanggal nézzék, ne kalandozzanak a különböző nyelvek között. Illetve az is fontos, hogy a tévé mellett kapjon a gyerek olyan meséket, történeteket is, ami mellé nincs vizuális rásegítés, hogy a fantázia, a kreativitás is tudjon fejlődni. Az is jó módszer lehet, ha a szülő beszélteti a gyereket, például, ha elmondatja vele, hogy mit lát a képernyőn.”

Még több cikk a gyereknevelés témakörében:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése