A mostani járványt okozó koronavírus legkorábban már 2019 őszétől elkezdhetett terjedni Kínában, azaz két hónappal korábban, amikor az első megbetegedést azonosították a közép-kínai Vuhanban, írja az MTI egy új kutatásra hivatkozva.
Az angliai Kenti Egyetem kutatói a PLOS Pathogens című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányukban a természetvédelemben a fajok kihalását prognosztizáló matematikai modellezéssel becsülték meg, hogy a SARS-CoV-2 vírus
először október eleje és november közepe között jelenhetett meg az ázsiai országban, és valószínűleg világszerte elterjedt 2020 januárjára.
Szerintük első Kínán kívüli eset vélhetően Japánban január 3-án bukkanhatott fel, az első európai eset pedig január 12-én Spanyolországban jelenhetett meg.
Kína 2019 decemberében jelentette be az első igazolt Covid-19 esetet, amelynek eredetét a vuhani Huanan élelmiszer- és állatpiachoz kötötték. Tudósok azonban régóta feltételezik, hogy az első esetek korábban jelenhettek meg.
Fotó: CDC/Pexels
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és Kína március végén bemutatott közös tanulmányának szerzői elismerték, hogy lehettek szórványos fertőzések a vuhani járvány kitörése előtt.
Egy másik, szintén a héten közzétett tanulmányban Jesse Bloom, a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutatóközpont szakembere tudományos adatbázisból kitörölt, ám visszanyert adatokat mutatott be a korai Covid-19 esetekről Kínában. Az adatok azt mutatták, hogy a Huanan piacon vett minták egészében nem reprezentatívak, azok egy korábban terjedő vírusvariáns mintái, amely elterjedt Kína más részeire.
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) szerint a tanulmányban használt minták adatait az SRA bioinformatikai adatbázisba töltötték fel 2020 márciusában, a nyilvános adattár a DNS szekvenálási adatokat őrzi szerte a világból. A kínai kutatók az általuk feltöltött adatokat később törölték, mondván később frissítik és feltöltik egy másik adatbázisba.
A Scientific Reports tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányukban ausztrál kutatók arra a következtetésre jutottak DNS-szekvenálisi adatok alapján, hogy a SARS-CoV-2 jóval könnyebben kötődik emberi receptorokhoz, mint más fajokéhoz, ami azt jelzi, hogy már alkalmazkodott az emberekhez, amikor először megjelent. A kutatók lehetségesnek tartják, hogy más, eddig nem azonosított állat – amelyhez még jobban adaptálódik – lehetett a köztes faj, de szerintük nem lehet kizárni a feltételezést, hogy laboratóriumból került ki az új koronavírus.
