Visszautasította az Alkotmánybíróság a lúgos orvos panaszát, mely szerint alaptörvény-ellenes volt a büntetőjogi törvény, amit az esetében alkalmaztak. Ez ráadásul már egy másodfellebbezés volt: az elítélt orvos egyszer már az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyében alkalmazott büntetőeljárási törvény alkotmányellenessége miatt. A Kúria akkor azonban fenntartotta a korábban kiszabott büntetést, és megállapította, hogy az eljárás során nem sérült a védelem joga. Mindezek ellenére – és azután, hogy a polgári kártérítési perben 25 millió forintot kellett fizetnie Renner Erikának – B. Krisztián másodfellebbezést nyújtott be a Kúria korábbi döntése ellen. Vagyis kitartott amellett, hogy sérültek a jogai az eljárás során. Erre mondta most ki újfent a testület, hogy nem sérültek a jogai, az ítélet tehát marad.
Az Alkotmánybíróság végzésében megjegyzi, hogy jelen ügyben, mivel sem a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvényellenesség, sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem merült fel, az indítvány érdemi vizsgálatára nem is kerülhetett sor. Azt pedig már korábban megállapították, hogy „a bíróságok az eljárásban szereplő alanyoknak az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálták. Az általuk megvizsgált ügy döntési szempontjait érintő lényeges elemekről, a bizonyítási tevékenységről és a bizonyítékok értékeléséről a határozatokban számot adtak”.
A lúgos orvos néven elhíresült B. Krisztiánt 2018-ban 11 évre ítélték, amiért 2013 márciusában saját otthonában támadta meg volt barátnőjét, Renner Erikát, és maró anyagot öntött a nő nemi szervére.