nlc.hu
Család

Képregény az SNI-s kamaszokról

Aki eltér az átlagtól, az kirekesztés áldozatává válhat – segít a kamaszoknak az SNI-s képregény

Megjelent Az esernyő csapat kalandjai című képregény második része, melyben a középiskolások mindennapjaiban megjelenő SNI-t mutatják be a szakemberek érthetően.

Az esernyő csapat kalandjai című képregény első részét is szerettem, mert az SNI-s lányom mindennapos problémáit taglalta úgy, hogy a gyerekem és én is jobban megértettük, mit jelent számára az, hogy ennyire különbözik a kortársaitól. Akkor az általános iskolás réteget szólította meg a képregény, most, a második részben pedig eljött a kamaszok ideje és a neurodiverzitásban érintett középiskolások problémái. Az esernyő csapat 2. a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház szakmai támogatásával jelent meg azzal a nem titkolt szándékkal, hogy elősegítse az elfogadást az érintettek és környezetük körében.

A Közoktatási Törvény az SNI-ről:

„Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.” Via

A képregény második része a #neurodiverzitás (idegrendszeri sokszínűség) alcímet kapta, amely idegen szónak tűnhet még az érintettek számára is, de az olvasás során teljes mértékben megértjük a jelentését. Az egyik képkockában például a következő párbeszédben egyérteművé válik, miért épp ez a szó az alcíme a képregénynek:

  • Neurodiverzitás? Az meg mi?
  • A különböző tanulási típusok összefoglaló neve. Egyes változatai megnehezítenek bizonyos dolgokat, pl. az olvasást vagy a koncentrálást.

De természetesen nincs szükség a pontos definíció leírására, hiszen alapvetően egy kamaszoknak szóló képregényről van szó, ezért inkább a szereplők élményein, gondolatain keresztül világítanak rá, hogy milyen komplex jelentése van a neurodiverzitásnak. A képregény nemcsak az érintett gyerekeknek remek olvasmány, hanem a szülőknek és tanároknak is, hogy jobban megértsék, milyen érzésekkel és sok esetben kirekesztéssel néznek szembe az új társaságba, új közegbe, új iskolába csöppent, SNI-s gyerekek, amikor középiskolások lesznek.

A kamaszok esetében halmozottan nehéz a helyzet, ha bármilyen problémával küzd közben a gyerek, hiszen alapból, eltérő idegrendszeri fejlődés nélkül is rázós a kamaszkor a sok hormonális, testi, lelki változással és érzelmi hullámvasúttal. Azoknak a gyerekeknek, akiknek ehhez még hozzájönnek például az olyan eltérések, mint a képregényben főszereplők esetében is az ADHD, diszlexia, diszpraxia, autizmus vagy Tourette-szindróma, nekik sokkal bonyolultabb ebben az életkorban a beilleszkedés, társas kapcsolatok megtartása vagy akár csak maga a tanulás. „Sokszor ezek a diákok nehezen értik meg, miért lógnak ki a sorból, elszigeteltségük, sikertelenségük pedig könnyen fordulhat magányba, depresszióba” – olvasható Az esernyő csapat 2. részének leírásában, márpedig ezek pont olyan helyzetek, amiket minden szülő és érintett gyerek el akar kerülni, amiben az egyik nagy segítség az állapotuk mélyebb megértése lehet.

„Minden ötödik embert érint a világon valamilyen fejlődési sajátosság. Lehet, hogy ezek az emberek érzékelhetően eltérnek az átlagtól, és emiatt akár felnőtt, akár gyerekkorban a kirekesztés áldozatává válnak” – mondta dr. Madarassy-Szücs Anna, a Vadaskert Alapítvány gyermekpszichiátere. Hozzátette: a legtöbb, korábban talán fel sem ismert autista, ADHD-s, részképességzavaros fiatal esetében nem a sajátos állapot okozza a nagy problémát. „A világból érkező üzenetek, visszacsatolások válnak igazán megbetegítővé. Az olyan mondatok, mint például: »nem vagy elfogadható, úgy, ahogy vagy«, »legyél másabb, legyél már normálisabb«. A neurodiverzitás nem minősít, egyszerűen csak elismeri és hitelesíti a különböző képességeket. Fontos, hogy az érintettek segítséget kapjanak, a környezet, a kortársak, a tanárok hozzáállása, a társadalom általános megítélése kardinális” – magyarázta a szakértő.

Egy ideális világban minden iskolában úgy állnának a neurodiverzitáshoz, mint ebben a képregényben, a valóság azonban sajnos ennél kicsit lehangolóbb. A kamaszok küzdenek a beilleszkedéssel, a covidos elzártság óta még nehezebben találják a helyüket a társaságban, osztályban, ha pedig épp idegrendszeri eltérésük is van, akkor főleg problémába ütköznek, és jellemzően nem a megértést kapják a kortársaktól vagy a tanáraiktól – természetesen tisztelet a kivételnek, ahogy a képregényben is találkozunk kriekesztő és elfogadó gyerekkel, tanárral is, úgy a való életben is általában akad támogatója az SNI-s gyerekeknek is, csak olykor nehéz rátalálni egy intézményben.

Az esernyőcsapat 2. képregény borítója

Az esernyőcsapat 2. képregény borítója (Kép: Geobooks)

A saját tapasztalatomból, amit a saját gyerekemmel átéltünk eddig a különböző iskolákban, azt kell mondanom, hogy pont azért, mert nem túl rózsás a helyzet az SNI-s gyerekek számára az iskolákban, muszáj lenne, hogy minél több családhoz és intézményhez eljusson Az esernyő csapat képregény mindkét része. Mert ahogy dr. Tárnok Zsanett, klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, a Vadaskert Alapítvány Igazgatója vezetője a képregény első részének megjelenésekor elmondta: „Az edukáció az első lépés az elfogadás felé. Ebben kulcsszerepet játszik az ismeretterjesztés, az egyes tünetek helyes értelmezése és megértése. A félreértések elkerülése már önmagában nagy segítség, például az, hogy egy hiperaktív gyermek esetében ne »rosszaságnak«, neveletlenségnek fogjuk fel a tüneteket, hanem lássuk meg a viselkedés mögött álló okokat. A neurodevelopmentális zavarok egész életen át elkísérik az egyént, természetesen a tünetek az egyes életkorokban máshogy jelentkezhetnek vagy nyilvánulhatnak meg. Fontos tudnunk, hogy a megértés után az elfogadás a következő kulcsfontosságú lépés, ami sokszor hosszabb és rögösebb út a család és a környezet részéről. Itt nagy szerepe van annak a támogatásnak, ami egyrészt más érintett családoktól vagy a szakemberektől is eredhet.”

Az SNI-s kamaszok Az esernyő csapat 2. képregénnyel nemcsak szórakoztató olvasmányt, hanem egy mankót is kaphatnak önmaguk mélyebb ismeretéhez, míg a körülöttük élő felnőttek egy óriási lépést tehetnek a gyerekek megértése és támogatása felé. Bár csak egy rövidke képregénynek tűnik, valódi kincs a tudás, amit magában rejt, érdemes nemcsak az érintetteknek, hanem mindenkinek alaposan tanulmányozni Az esernyő csapat sokszínű társaságát.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top