Zhang két éves volt, amikor szülei egyszerűen leadták a férfi testvérének. A kínai család úgy érezte, nem tud gondoskodni a lányról, így odaadták nagynénjének, hogy nevelje fel; így is lett, a most 29 éves lány mindig is őket tekintette igazi családjának, már csak azért is, mert biológiai szülei el is tűntek az életéből, nem is érdeklődtek, hogy megy a sora.
Azóta sikeres fiatal felnőtt lett, tekintélyes megtakarítással, aminek egy részét arra használta, hogy öccsének – hivatalosan unokaöccsének – segítsen venni egy saját lakást. A nagylelkűségnek persze híre ment a családon belül.
Biológiai szülei pedig azonnal kopogtattak is, hogy a lány lesz szíves venni egy házat az ő fiuknak is, hiszen ezek után ez a minimum.
A Kantonban élő szülők hiába adták örökbe Zhangot szűkös anyagi lehetőségeik miatt, vállaltak még egy gyereket, akit már meg is tartottak. Amikor a lány nemet mondott, a szülők első dolga volt beperelni saját gyereküket, méghozzá félmillió jüanra, azaz majdnem 30 millió forintra szülőtartás címen. Azt várnánk, hogy a bíróság visszadobja ezt az abszurd ötletet, de nem így történt: Kínában ugyanis a gyerekeknek jogilag kötelező eltartani a szüleiket, ha azok már nem tudják kigazdálkodni a hétköznapokat. Az a döntés született hát, hogy bár Zhangnak nem kötelező ingatlant vásárolni biológiai testvérének, a szülőkkel igenis meg kell egyeznie egy méltányos havi apanázsban.
A kommentelők (még a kínaiak is) természetesen azonnal a lány mellé álltak és elítélték a szülőket, vérszívónak titulálva őket. Alighanem az a kommentelő tapintott rá a lényegre, aki szerint Zhangnak hatalmas szerencséje volt, hogy nem ebben, hanem egy szerető családban nőtt fel végül.
