nlc.hu
Család

Stohl András a feleségéről

Stohl András: „A feleségem levadászott engem”

Hisz a második esélyben, hiszen ő is megkapta, de szerinte kevesen tudnak valóban élni vele – többek között erről is mesélt Stohl András a Magyar Kultúra Mi lenne, ha... című podcastjében.

Az interjúban – jelenlegi és korábbi színházi munkái mellett – beszélt arról is, hogyan „vadászta le” őt a felesége, és mit tart a nagy szégyenének. A szakmához való viszonyáról, és a gyerekeiről is vallott. Azt sem titkolta, melyik színész kollégájára irigy, és miért gondolja, hogy Marics Peti olyan, mint ő maga volt 25 évesen.

Stohl András hazánk egyik legfoglalkoztatottabb színésze, aki az elmúlt évtizedekben számtalan szerepben volt látható színpadon, mozivásznon és a tévé képernyőjén egyaránt. A podcastben őszintén mesélt Seres Gerdának színházról és magánéletről, szóba került természetesen a vadászat is, amelynek kapcsán vicces történetet osztott meg a színész.

Stohl András

Fotó: TV2

„A feleségem engem levadászott szerintem – mesélte nevetve. – Ő egy nagyon édes, pici kis filigrán csaj, rendkívüli értelmi képességekkel és nagyon erős szociális érzékkel. Bementem a büfébe, ő éppen jött ki, azt mondtam neki, hű de jól nézel ki. Visszanézett és azt mondta: te is. És akkor elkezdődött.”

Az 55 éves színészt láthatóan nem zavarja a kora, a Sztárban sztárban Marics Peti is azzal szívatta, hogy „öreg”, de ő jót nevetett ezen. „A Marics olyan, mint én voltam 25 éves koromban, amennyi most ő. Vagány is, szerethető is, néha kicsit sok, de miután van bája és lelke a csávónak, ettől nagyon megbocsátható.”

Én sokszor kaptam meg, hogy hülye vagyok, de nagyon szeretnek. Ő mondta azt, amikor néztem a táncoslányokat és elcsípte a pillanatot, hogy na, Buci bácsi, régi szép idők, mi? Röhögünk rajta, de valahol van igazsága.

A színészt Rudolf Péter igazgató hívta vissza a Vígszínházba, és rövid gondolkodás után úgy döntött, visszatér a társulathoz. „Amikor Rudolf Péter megkért, hogy szerződjek le a Vígszínházhoz az ő igazgatása alatt, teljesen nyílt lapokkal játszott, de ezt egyébként egy igazgatónak így is kell. Alföldi is így csinálta akkor, amikor átvett a Nemzeti Színházba. (…) Elmondta, hogy kire hogy gondol, hogy kiről mit képzel. Ha elképzelünk mondjuk egy tapsrendet, akkor ki hol áll. Rudi azt mondta nekem, hogy nagyon kevés olyan színész van az én korosztályomban, aki be tudja tölteni a Vígszínház színpadát, ezért szeretné, ha ott lennék. Gondolkodtam ugyan, de ha egy igazgató úgy gondol rád, hogy te vagy az, aki középen állsz, képes vagy rá, hogy a Vígszínházat megrázd és annak legyen nyoma, azt nem lehet elengedni.”

Színészként sok szerepálma teljesült, de van olyan is, amit irigyel, ilyen például a Kincsem című film főszerepe, amit végül Nagy Ervin játszott el. Nagy szégyenének tartja, hogy nem beszél nyelveket, vannak visszatérő rémálmai, de boldog, hogy kapott az élettől egy második esélyt, amit szerinte mindenki megérdemel, de kevesen tudnak igazán jól élni vele.

További részletek a podcastben:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top