A nagyszülőnek joga van az unokával tartani a kapcsolatot

A nagyszülő kapcsolattartása az unokákkal nem is annyira evidens, mint azt a mi kis buborékunkból gondolnánk. Dr. Sulyok Annamária LL.M. ügyvéd, családjogi szakjogász sokszor találkozott a problémával, amikor az élet olyan forgatókönyvet írt egy családban, hogy a nagyszülők ügyvédhez és gyámügyhöz fordultak, hogy talákozhassanak az unokájukkal. Válás, elmérgesedett viszony, haláleset is állhat a hasonló ügyek mögött, egy a közös mindegyikben: a gyerek szempontjait és érdekeit kellene szem előtt tartani, nemcsak a gyámügynek, hanem a családtagoknak is.

Családi viszály

Nem lehet elvenni a nagyszülők kapcsolattartási jogát

Egy kétségbeesett, kétgyermekes anya írt levelet a szerkesztőségünknek, melyben elmesélte, hogyan mérgesedett el a viszony a férje szüleivel. A nagyszülők annyira helytelenítették a házaspár szerelmét, hogy megszakították a fiukkal és menyükkel a kapcsolatot több évre, ami közben megszülettek az unokák, akik felé nem mutattak érdeklődést. „Párom édesanyja azt mondta, hogy jobban gyűlöl engem, mint amennyire szereti a saját fiát. Közölték vele, ha gyerek születik ebből a kapcsolatból, törlik minden közösségi oldalról, az utcán pedig átmennek az utca túloldalára, hogy ne is lássák az unokát” – írja az nagyszülőkről az anya. Egészen négy évig tartották is ehhez magukat a nagyszülők, ám ekkor a családsegítő szolgálathoz fordultak, hogy mégis akarják tartani a kapcsolatot az addig ismeretlen unokákkal.

Mivel a nagyszülőknek is joga van a kapcsolattartáshoz, ezért a gyámügynél született határozat szerint kötelezően vinni kell hozzájuk a gyerekeket, egyelőre még az apa jelenlétében, de jelenleg már azt akarják elérni a nagyszülők, hogy egyedül vihessék el a gyerekeket. Az anya szerint a nagyobbik gyereket lelkileg megviselik a nagyszülői látogatások és a helyzet miatt kialakult nagy feszültség felemészti az egész családot. „Az ügyintéző azt mondta, munkája során még nem látott ennyire elmérgesedett viszonyt. Ebből az egymás iránt érzett haragból esélytelen, hogy a gyerekek ne érezzenek semmit.

Nem tisztünk igazságot tenni, a kérdés felvetése azonban valóban elgondolkodtató: meddig tart a szülői jog a nagyszülőkkel szemben, és milyen erős az, hogy a nagyszülő a család akarata ellenére is tarthatja a kapcsolatot az unokákkal?

„Ha úgy gondolom, hogy egy óvoda nem jó a gyermekemnek, akár óvónő, akár a közösség miatt, jogom van átíratni máshova, legjobb belátásom szerint a gyermek érdekében, mert mint az édesanyja, a legjobbat akarom neki – teszi hozzá az anya. – Jelenleg úgy érzem öt év tapasztalata alapján, hogy a két gyermekemnek jobb lenne az élete az apai nagyszülők nélkül. Esetünkben sem a gyerekek, sem mi szülők, törvényes képviselők nem akarjuk ezt a kapcsolattartást, láthatást. Csak a nagyszülők. Akkor ez kinek a joga, érdeke?”

A nagyszülők jogai

Dr. Sulyok Annamária (Fotó: magánarchívum)

Dr. Sulyok Annamária már többször találkozott a munkája során olyan helyzettel, amikor a nagyszülők az unokákkal való kapcsolattartásért küzdöttek, bár általában az ügyvédhez inkább a kétségbeesett nagyszülők szoktak eljutni, akik segítséget kérnek, mert a szülők kizárták őket az unokák életéből. Tapasztalata szerint az ilyen családi viszályok mindig bonyolultabbak annál, mint hogy egy sémát rájuk lehetne húzni, a fenti történettel kapcsolatban sem hozna gyors ítéletet anélkül, hogy megvizsgálná az ügyet a maga komplexitásában. Ezért az ügyvédi állásfoglalását is csak általánosságban tudja megfogalmazni, hiszen nincs lehetősége feltárni a levélíró ügyét mélyebben.

„A Polgári törvénykönyv határozza meg a kapcsolattartásra jogosult hozzátartozók körét, és e körben nevesíti a jogszabály a nagyszülőket is – mondta el dr. Sulyok Annamária. – Az, hogy a kapcsolattartás, mint a nagyszülők oldaláról felmerülő jogosultság milyen »erős« jog, ez a kérdés akkor válaszolható meg, ha a család jogi rendezést igényel, mert ez esetben az illetékes gyámhatóság hozhat döntést a kapcsolattartásról, amely hatósági határozat ugyanúgy végrehajtható, mintha a különélő szülő kapcsolattartásáról beszélnénk. Nyilván időbeli terjedelmében van különbség, nagyszülők esetén ez időben általában kevesebbet jelent, mint szülő esetén.” A szakember elmondása szerint kiskorú gyerek esetében ez a kapcsolattartás nem kötelezettségként, hanem jogosultságként fogalmazódik meg és csupán annyi a célja, hogy a gyerek családi kapcsolatai fennmaradjanak a hozzátartozóival. 

Nem könnyű egyik oldalnak sem

Dr. Sulyok Annamária tapasztalata szerint a nagyszülőknek sok esetben tényleg sérülnek a jogai, például, amikor az elvált szülők közötti megromlott kapcsolat vagy haláleset miatt tiltják el őket az unokáktól. Ilyenkor a gyerek lelke sérülhet a felnőttek közötti viszonyok miatt. Ha belegondolunk, akkor igazából minden családon belüli viszály levét a gyerekek isszák meg, ezért is fontos az, hogy egy-egy ilyen ügyet minden aspektusból alaposan vizsgáljanak meg a hatóságok, ha odáig fajul a helyzet.

Az egyik esetben például egy apai nagyszülő azért adta be a gyámügyhöz a láthatási joghoz a kérelmet, mert válás után az anya nemcsak apától vált el, hanem annak az összes rokonától is, így a nagymama, aki amúgy imádta az unokáit, hirtelen el volt vágva tőlük teljesen. Mivel az anya elzárkózott minden kommunikációtól, ezért egy évnyi próbálkozás után fordult a hivatalos úthoz, hogy láthassa az unokáit. Azóta hetente egyszer egy délutánt velük tölthet, és az iskolai szünetekből is kapott pár napot, de ettől persze nem javult meg a kapcsolata az édesanyával és ezt megérzik az unokák is.

A jog – ideális esetben – a gyerek oldalán áll és elsősorban azt nézi a nagyszülői láthatás esetében is, hogy a gyerek érdekei mit diktálnak. Nem dobják csak úgy oda a gyámügyön a gyerekeket akárkinek, hanem alapos vizsgálat előzi meg a láthatásról szóló határozatot, melynek során pszichológus felméri az ügyben résztvevők állapotát és környezettanulmányt is végeznek a nagyszülőknél.

A nagyszülőnek joga van az unokával tartani a kapcsolatot (Fotó: getty Images)

Valamennyire a gyerek véleménye is számít

Ha a gyerek nem akar menni a láthatásra, de végzés van róla, akkor már nincs mit tenni, nem lehet megtagani a nagyszülők jogait. „A kapcsolattartás kötelezettje ez esetben a gyermekkel együttélő szülő, aki köteles a gyermeket felkészíteni és a végzés szerint átadni a nagyszülőknek. A gyermek esetén ezért a »megtagadás« jogi értelemben nem merül fel, ugyanis ha a gyermek nem jelenik meg a kapcsolattartáson, az a szülő terhére esik.“ Ilyen esetben akkor lehet még bármit tenni, mielőtt végzés születne a láthatási jogról. A gyerek véleményét, esetleges ellenérzését is ebben a szakaszban lehet leginkább érvényesíteni. A szakember szerint a gyerek véleményét figyelembe veszi a gyámhivatal, akár pszichológus szakértő útján vizsgálja az esetleges ellenérveket, ellenérzéseket.

„Különösen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek akár önállóan is kinyilváníthatja akaratát az eljárás során; sőt, ha a gyermek kéri a meghallgatását, akkor ez nem is mellőzhető – egészítette ki az ügyvéd. – E körben fontos, hogy ez a fogalom nem konkrét életkorhoz kötődik, hanem az a kiskorú minősül ítélőképesség birtokában lévőnek, aki életkorának és értelmi, érzelmi fejlettségének megfelelően képes – meghallgatása során – az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni, várható következményeit belátni.

De ez esetben a gyámhatóság minden esetben azt is köteles megvizsgálni, hogy a gyermek döntése, akaratnyilvánítása nem befolyás hatására alakult-e ki.”

A fenti levélíró ügyében talán az megnyugtató tudat lehet a szülőknek, hogy a nagyszülői jog természetesen nem írhatja felül a szülők jogait és nem egyenértékű egy elvált szülő jogaival sem. A nagyszülői kapcsolattartás ugyanis nem befolyásolja a szülők gyerekkel kapcsolatos döntéseit, például nem szólhat bele a nagyi, hogy hova költözik az unokával a szülő, vagy hogy milyen iskolába járjon a gyerek. Bár a kapcsolattartásra jogosult, de nem veheti ki a szülő kezéből az irányítást.