Azt gondolhatnánk, hogy az emberiség több százezer éves történelme során mint minden, úgy a szülőség is átalakult: elég csak arra gondolni, hogy még nagyanyáink a húszas éveik elejére gyakran többgyerekes anyukák voltak, ma már különlegesnek számít, ha valaki a ennyi idősen szül.
Egy új kutatás azonban egy évezredeken átívelő mintát fedezett fel: a férfiak mindig idősebb korukban váltak apává, mint a nők anyává. Az amerikai Indiana Egyetem tudósai által végzett tanulmány a modern emberi DNS-szekvenciák genetikai mutációit követte nyomon, hogy megbecsülje, mikor fogantak a férfiak és a nők az elmúlt 250 ezer évben, fajunk kialakulása óta.
A tudósok először egy genetikai modellt hoztak létre: ehhez 1500 izlandi állampolgárt vontak be a kísérletbe, akiknél a szüleik DNS alapján megvizsgálták a génmutációkat. Miután megvolt egy jól működő alapmodell, a vizsgálatot kiterjesztették 2500 olyan emberre, akik a világ különböző pontjain éltek, majd visszadátumozták a különböző mutációk megjelenését, így kialakítva egy idővonalat.
A kutatók azt találták, hogy az évezredek során az apák átlagosan jóval idősebbek voltak, mint az anyák: a férfiak 30,7 évesen váltak apává, míg a nők 23,2 évesen váltak anyává.
Az eredmény nem teljesen újdonság: korábbi tanulmányok is megállapították, hogy a férfiak jellemzően később váltak szülővé, mint a nők, de becslések az elmúlt 40 ezer évre korlátozódtak. Nem könnyű feladat kideríteni, hogy a távoli múltban az emberek milyen életkorban vállaltak gyermeket, de a generációk között spontán módon bekövetkező mutációk módot kínálnak a tudósoknak arra, hogy visszakövethessék ezeket az adatokat.
Ezek a mutációk nem lelhetők fel a szülőkben és a gyerekekben is: általában akkor keletkeznek, amikor a DNS a fogantatás előtt károsodik. A legújabb kutatások szerint az idősebb szülők több mutációt adhatnak át gyermekeiknek, mint a fiatalabbak.
Így ketyeg az a bizonyos biológiai óra
Persze a kutatás kapcsán felmerül a kérdés: miért univerzális, korokon átívelő mintha, hogy a férfiak később vállalnak gyereket? Ennek a hátterében a szakértők szerint a biológiai óra állhat.
„A jelenség azzal magyarázható, hogy a férfiak biológiailag később képesek gyermeket vállalni, mint a nők: ez megnöveli az apaság átlagos életkorát” – mondta Richard Wang vezető kutató a Nature folyóiratnak.
Ez azonban nem az egyetlen ok: a kutató szerint a biológiai óra mellett környezeti és kulturális tényezők befolyásolják a szülővé válás korát.
Például a patriarchális társadalmakban a férfiakra nehezedik az a nyomás, hogy még az apává válás előtt státuszt építsenek – mondta Mikkel Schierup, a dániai Aarhusi Egyetem népességgenetikusa a Nature-nek.
Ahhoz sem biológiai tényezők vezettek például, hogy manapság világszerte megváltozott a nők életkora a gyermekvállalás terén. A World Population Review szerint a nők átlagosan 28 éves koruk körül vállalják első gyermeküket, ami öt évvel idősebb kor, mint a kutatás során megállapított történelmi átlag. A nyugati országokban emellett már az sem ritka, ha valaki 40 éves kora körül szül.
Az Indiana Egyetem csapata is kiemelte ezt a tendenciát, Wang és kollégái szerint „a női generációs idők jelentősen megnövekedtek a közelmúltban”. Ahogy az anyák átlagéletkora változik, úgy az apáké is fokozatosan emelkedik.
Azt azonban, hogy a nemek közötti korkülönbség állandó marad-e a jövőben is, csak az idő döntheti el.
(via)
