A gyermek- és tinikorban a túlzott képernyőidő már régóta összefüggésbe hozható a fejlődési nehézségekkel, de a Journal of General Internal Medicine című folyóiratban közzétett új kutatás szerint a túl sok tévé- és videónézés hosszabb távú egészségügyi problémákhoz is vezethet. A tanulmányban a kutatók megállapították, hogy a gyermekkori képernyő előtt töltött idő felnőttkorban az elhízás, a szívbetegségek és más egészségügyi rendellenességek kockázati tényezője lehet.
A kutatócsoport 1994 és 2018 között 24 éven keresztül követte nyomon a kezdetben 11-18 éves 7105 gyermeket, hogy elemezze a képernyő előtt töltött idő hatását a felnőttkori egészségre. A résztvevők a vizsgálati időszak különböző pontjain kérdőíveket töltöttek ki, olyan kérdésekre válaszolva, mint például: „Hány órát nézel tévét hetente?” és „Hány órát nézel videót hetente?” Az átlagos kiindulási képernyőidő – a videó- és tévénézés tekintetében – a gyermekek esetében körülbelül napi 2,9 óra volt, és ez az idő az életkor előrehaladtával csökkent.
A vizsgálat végén a kutatók megállapították, hogy minden további napi egy óra képernyőidő összefüggött az elhízás és a cukorbetegség nagyobb esélyével. A képernyőidő növekedése a vizsgálat mind az öt vizsgálati időpontjában a BMI növekedéséhez kapcsolódott.
A kutatócsoport szerint a képernyő előtt töltött idővel együtt járó mozgásszegény életmód hozzájárul a felnőttkori kardiometabolikus egészségügyi problémák kialakulásához. „A sok ülés miatt csökken a fizikai aktivitás, emellett a képernyőn általában magas kalóriatartalmú élelmiszereket (pl. sült ételek, cukorral édesített italok) népszerűsítő reklámokat látnak a gyerekek, ami fokozott fogyasztáshoz vezethet – írták a szerzők. – A túlzott nassolás, tévénézés vagy videónézés közben hozzájárulhat ehhez az eredményhez.”
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
A kutatócsoport eredményei megerősítik azokat a korábbi megállapításokat, amelyek szerint a tévénézés kockázati tényező a cukorbetegség és a szívbetegség miatti halálozás szempontjából. A tanulmány nem vette figyelembe a médiatrendek változásait a vizsgálat évtizedei alatt, és csak a tévézéssel vagy videók nézésével töltött időre kérdezett rá, az okostelefon- vagy tablethasználatra nem terjedt ki. Fontos megjegyezni ezért azt is, hogy a szabadidős képernyőidő ma sokkal magasabb a gyerekek és a tizenévesek körében, az átlag a világjárvány idején közel napi nyolc órát tett ki. Ráadásul az új tanulmányban szereplő összes képernyőidő-adat önbevalláson alapult, ezért pontatlan lehet.
A kutatócsoport azt is elismerte, hogy a BMI használata az elhízás meghatározásához torzíthatja az eredményeket, mivel a BMI nem tesz különbséget a sovány és a zsíros testtömeg között. A tanulmány azonban egyedülálló abban a tekintetben, hogy több évtizeden keresztül követte a résztvevőket, és viszonylag reprezentatív népességet képviselt.
„Tekintettel a serdülők körében a képernyőidő-használat növekvő tendenciáira, megállapításainknak fontos politikai és közegészségügyi vonatkozásai vannak, különösen a képernyőidőre vonatkozó irányelvekkel kapcsolatban, amiknek figyelembe kell venniük a hosszú távú következményeket és kockázatokat, amint azt a mi vizsgálatunk is kimutatta” – írják a tanulmány szerzői.
