Gyakran előfordul, hogy az ovis gyerekek még annyira őszinték és nem foglalkoznak azzal, hogy mit szólnak mások, hogy kiugrik a szájukon a tömött buszon vagy strandon, hogy „nézd anya, milyen kövér néni!”, vagy nemes egyszerűséggel odaállnak az óvónéni vagy akár az anyjuk elé és közlik vele, hogy „kövér vagy”.
Legtöbbször a szavaik, kövérezésük mögött nincs semmilyen rossz szándék, ebben az életkorban nem gonoszkodásként mondják, hanem tényeket állapítanak meg a megfigyelésük alapján. Ám ez az alkalom és életkor nagyon jó arra, hogy elbeszélgessünk a gyerekekkel a kövér szóról, és hogy miért lehet bántó, ha megjegyzéseket tesznek mások testére, kinézetére.
Nem baj, ha a gyerek kövérnek nevez másokat?
A kövér szót sokszor használják az emberek becsmérlően, kezdve attól, hogy egy gyerek terrorizál egy másik gyereket, egészen addig, hogy egy családtag figyelmeztet valakit, hogy ne egyen édességet, mert attól meghízik. De valójában a kövér szó mögött pont annyi jelentés kellene, hogy legyen, mint mondjuk a magas szó mögött, azaz egy testméretet leíró szó lehetne csupán, ha nem olyan társadalomban élnénk, ahol a telt idomok szégyennek számítanak. Ezt kell valahogy elmondani a gyerekeknek, amikor lekövéreznek valakit.
Nem maga a szó rossz, hanem kontextustól függ, hogy milyen jelentéssel töltik meg.
Dr. Anna Tanner, a Veritas Collaborative étkezési zavarokkal foglalkozó centrum alelnöke szerint a kövér szót nem lehet és nem is szabad tiltani a gyerekeknek, inkább tanítani kell őket a helyes jelentésre. Például a szakember támogatja, hogy leíró szóként használják a gyerekek, főleg, ha a saját testükről beszélnek, és nem mások felett ítélkeznek. A szülőknek azt tanácsolja, hogy kezdjék úgy a beszélgetést a kövér szóról, hogy tegyék fel a kérdést a gyerekeknek, hogy mit jelent ez a szó, és miért használták úgy, ahogyan használták?
Képünk illusztráció (Forrás: Getty Images)
Hogyan beszélgess a gyerekkel a kövérségről?
Tanner azt ajánlja, hogy a téma keretei között beszéljünk arról, hogy a szó milyen érzéseket kelthet másokban. Elmondhatjuk a gyereknek, hogy néha az emberek gúnyolódnak másokon, mert nagyobb testük van, és ez helytelen. Semmi baj nincs azzal, ha valaki kövér, mert mind mások vagyunk, inkább azzal van baj, ha az embereket a kinézetük miatt bántják, vagy ha a testet leíró szavakat, mint amilyen a kövér is, sértésként használják.
„Biztonságos teret kell biztosítanunk a gyerekeknek, ahol feltehetik kérdéseiket – nyilatkozta Tanner. – Ha mi nem válaszolunk a kérdéseikre, akkor majd valaki más fog. És lehet, hogy nem fog tetszeni a válasz, amit kapnak.” Egy ilyen beszélgetés alkalmával a szülőknek csak egy dolgot kell elmondani a gyereknek: az igazat.
Azt az üzenetet kell közvetíteni, hogy a testek mindenféle méretben léteznek, és nincs jó test meg rossz test, még akkor sem, ha a divat épp mást diktál.
Természetesen ne csak beszéljünk erről, hanem mutassunk példát: ne szapuljuk a saját testünket a tükör előtt, és ne tegyünk megjegyzéseket a gyerekeink testére sem, főleg ne kövérezzünk le senkit bántó szándékkal, mert a tettek sokkal többet számítanak, mint a szavak, ha gyereknevelésről van szó.
