A KSH adatai szerint 2005 óta 27 százalékkal, 100 ezerre nőtt az SNI-s (sajátos nevelési igényű) tanulók száma, az autizmussal diagnosztizált gyerekeké pedig még jelentősebben megugrott. Az autisták száma a 2005-2006-os tanévhez képest megtízszereződött: 934-ről 9737-re. A súlyos tanulási zavarral rendelkezők száma 24 600-ról 45 ezerre nőtt. Erről Kisari Károly, a Csodavár Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt az RTL Híradónak. A szakember ennek egyik okát a különböző informatikai eszközök túl korai és túlzott használatában látja. Sok gyereknél kimaradnak azok a fontos mozgásfázisok – például a gurulás, mászás –, amik az idegrendszer fejlődéséhez kellenek. Másrészt a diagnosztika is sokat fejlődött, azaz a különböző zavarokat pontosabban tudják kimutatni.
A viselkedési és magatartási zavarral küzdő tanulókat nem mindig látják szívesen az átlagos iskolákban.
„Egy ilyen diagnózist látva egy normál oktatási intézmény nem örül, hogy egy ilyen gyerek akar oda érkezni és inkább a problémát látja ebben, és inkább próbálja elirányítani a szülőket másfelé” – hangsúlyozta Kisari Károly. Mint például szegregált gyógypedagógiai intézményekbe, ahol sokszor csak fejlesztés van, valódi oktatás nincs – hívták fel a figyelmet a jogsegélyszolgálattal is foglalkozó Rosa Parks Alapítványnál. A szervezetnél azt tapasztalják, hogy kevés a szakember, ezért szerintük az érintett gyerekek sokszor nem kapják meg a törvény által előírt fejlesztéseket.
„Nem az számít, hogy a gyerek mit tud, mire képes, mennyiben tud beilleszkedni a közösségbe, hanem az, hogy mi az elérhető, milyen az infrastruktúra és mennyire van elérhető gyógypedagógus szakember” – mutatott rá Kegye Adél.
Kiemelt fotó: illusztráció, iStock
