A hírhedt sorozatgyilkost az anyja kergette az őrületbe – róla mintázták a Psychóban az anyát

A bigott vallásos Augusta Wilhelmine Gein meg akarta védeni a fiát, Ed Geint a gonosztól, ám végül sorozatgyilkost nevelt belőle.

Kun Gabi

2023. Szeptember 27.

A plainfieldi mészáros néven elhíresült Ed Gein a világ egyik legelvetemültebb sorozatgyilkosa volt. Gein arról is híresült el, hogy az áldozatok testrészeiből bútorokat és ruhákat készített, borzalmas bűntettei pedig minden idők legismertebb horrorfilmjeinek ihletőjeként szolgáltak: többek között A bárányok hallgatnak, A texasi láncfűrészes mészárlás és Alfred Hitchcock Psycho című filmje is a hírhedt sorozatgyilkos történetére épül. A Psycho azonban azért is különösen figyelemre méltó, mert nemcsak Ed Gein, hanem édesanyja, Augusta Wilhelmine Gein karaktere is megjelenik a filmben.

Augusta Wilhelmine Gein német ólutheránus családban nevelkedve abban a hitben nőtt fel, hogy minden gondolat és cselekedet eleve bűnös – és ezt a hitet a fiának is átadta. A kis Edet abban a hitben nevelte az anyja, hogy a szex gonosz, a nők pedig az ördög eszközei. Augusta buzgón vallásos és basáskodó természete ellenére Ed teljesen az anyja rajongója volt, akárcsak Norman Bates a Psychóban – miután Augusta agyvérzésben meghalt, Ed teljesen összetört. A sorozatgyilkos nem volt hajlandó elhinni, hogy az anyja valóban örökre eltávozott, ezért eltökélte, hogy visszahozza őt. Ez az elkeseredett feltámasztási vágy vezette arra Edet, hogy holttesteket ásson ki a közeli temetőből, nőket gyilkoljon meg és emberi testrészekből készítsen magának egy női jelmezt, aminek segítségével az anyjává akart válni.

Augusta fő célja az volt, hogy megvédje a fiát a gonosztól, ám végül a tisztaság és a bűn iránti megszállottsága – és az az eltökéltsége, hogy elszigetelje fiát mindattól, ami gonosz – eltorzította fia elméjét, és akaratlanul egy sorozatgyilkost nevelt belőle.

A bigott vallásosság hatásai

Augusta Wilhelmine Lehrke 1878-ban született, hét testvérrel nőtt fel egy poroszországi német bevándorló családban, akik a wisconsini La Crosse-ban telepedtek le. Fontos megjegyezni, hogy a család hite, az ólutheránus, sokkal konzervatívabb volt, mint a lutheránus egyház. Hitük szerint minden ember tele volt bűnnel, erkölcstelenséggel fertőzött mind a gondolataiban, mind a tetteiben. Emiatt abban hittek, hogy mindenki megérdemli, hogy a pokol tüzén égjen örökké.

22 éves kora körül Augusta hozzáment egy George Philip Gein nevű férfihoz, aki szintén német bevándorlók gyermeke volt, és családjával a wisconsini Hamburgba költözött. Két évvel később megszületett Augusta és George első gyermeke, egy fiú, akit Henry George Geinnek neveztek el. Az apa alkalmi munkákat vállalt – asztalosként és szűcsként is dolgozott –, de nem tudott sokáig kitartani egy munkahely mellett sem, ami nagyrészt az alkoholizmussal való küzdelmének volt köszönhető. Felesége eközben egy kis élelmiszerboltot vezetett, és próbálta rendben tartani a családi házat, idővel pedig elkezdett neheztelni a férjére.

Augusta vallási meggyőződése azonban megakadályozta, hogy elváljon George-tól, így a haragja folyamatosan nőtt, hamarosan odáig fajult, hogy mély gyűlöletet érzett általában a férfiak iránt, és arról álmodozott, hogy lányt szül.

Ez az álma nem teljesült, helyette 1906-ban második gyermekként megszületett Edward Theodore Gein. Augusta nem akarta, hogy gyermeke olyan férfivá váljon, mint az általa gyűlölt fajta, ezért Edet teljesen az irányítása és védelme alatt tartotta, ami lassan eltorzította a fiú világról alkotott képét.

Augusta és George Gein az esküvőjük napján (Forrás: ATI)

Elszigetelve egy tanyán

Miután megelégelte La Crosse-t, amelyet Augusta a bűn melegágyának tartott, az anya 1915-ben úgy döntött, hogy az lesz a legjobb a gyerekek számára, ha a család egy elhagyatott tanyára költözik, a wisconsini Plainfield vidéki város közelében. A Gein házban, távol a város bűnétől, a fiatal Edet és Henryt olyan tiszta emberré nevelhette, amilyennek szerette volna. A fiatal fiúknak tilos volt elhagyni a farmot, kivéve, ha a közeli általános iskolába mentek, ami egy kicsi épület volt, mindössze 12 diákkal.

A Radford Egyetem elemzése szerint Edről köztudott volt, hogy imád olvasni, de nehezen tudott beilleszkedni a többi gyerek közé. Félénk volt, és a nyelvén lévő elváltozás befolyásolta a beszédét. Az iskolában a többi gyerek kerülte őt, amikor mégis megpróbált barátkozni, az édesanyja megbüntette, amiért szocializálódott. Ráadásul az apja gyakran megverte Edet, mert feldühítette, hogy a fia sírva fakadt az iskolai bántások miatt. Augusta aggódott, hogy Ed olyan lesz, mint az apja – egy alkoholista csődtömeg –, és úgy vélte, hogy ennek megelőzésére az a megoldás, ha elszigeteli őt a társaitól.

Augusta a két fiának azt tanította, hogy a szex az ördög műve, és a nők csak gonosz, megvetendő csábítók. Amikor Ed 12 éves volt, Augusta rajtakapta, hogy a fürdőkádban maszturbál, amire megragadta a fia nemi szervét, és „a férfiak átkának” nevezte.

Alig két évvel később, 14 évesen Ed a nyolcadik osztály elvégzése után otthagyta az iskolát, és az anyja mellett maradt, aki ezzel még inkább a bűvkörébe vonta a fiát. A későbbi vizsgálatok során az is felvetődött a pszichológusokban, hogy Ed az anyja miatt – és mert lányt akart az anyja – valójában nő akart lenni, pont olyan nő, mint Augusta.

Ed és Augusta Gein (Forrás: History Uncovered Instagram)

A szex a pokolba vezető út

Augusta egyenesen azt követelte a fiaitól, hogy úgy bizonyítsák anyjuk iránt a szeretetüket, hogy maradjanak szüzek, és figyelmeztette őket, hogy a szex végeredményben a kárhozatba vezet. Ekkor Ed már 21 éves volt, Henry pedig 25 éves lehetett, mégsem kezdtek önálló életet, hanem a négy Gein az elszigetelt tanyán élt, ahol Augusta volt az uralkodó. Egészen addig tartott ez a helyzet, amíg 1940-ben az apa elhunyt, miután tüdőgyulladás szövődményei miatt a tüdeje megtelt folyadékkal.

Augustát nem igazán hatotta meg, hogy meghalt a férje, a halálát gyengeségének és bűnös természetének tulajdonította, hozzátéve, hogy biztos a pokolba került.

Férje halála után Augusta teljes mértékben átvette az irányítást a fiúk élete felett, ami Ed számára csak növelte az anyja iránti rajongást, ám ez nem mondható el az idősebb fiúról, Henryről. A plainfieldi közösség befogadta a testvéreket, és megbízhatónak, ha kissé furcsának is tartották őket, bár Henry társaságkedvelőbb volt. Miközben Ed a szomszédoknál bébiszitterkedett, Henry egy elvált nővel kezdett randizni, akinek két gyermeke volt, és elkezdte tervezgetni, hogy összeköltözik vele. Sőt, kifejezte aggodalmát is Ed és az anyja közti egészségtelen kapcsolat miatt, melynek során Edet megalázó kritikával illette.

1944 májusában egy napon Henry rejtélyes módon meghalt.

Aznap Ed és Henry egy közeli mezőn a felesleges növényzetet takarították el égetéssel, de ahogy Ed később a rendőrségnek elmondta, elvesztette szem elől Henryt, miközben együtt küzdöttek az elszabadult tűzzel. Érdekes módon azonban Ed egyenesen Henry holttestéhez vezette a rendőrséget. Ami még furcsább, hogy Henry testén nem látszott égés nyoma, ehelyett a fején súlyos zúzódás volt látható. Henry halálát azonban a halottkém fulladásként állapította meg, és a rendőrség elvetette a bűncselekmény lehetőségét, mivel nem hitték, hogy Ed olyan ember, aki képes lenne gyilkosságra. Végül, végre, a családból csak Augusta és Ed maradt, egy idősödő anya és a rendkívül odaadó fia. Ez azonban nem tartott sokáig.

Újságkivágás Ed Gein elfogásáról (Forrás: ATI)

Az anya halála őrületbe kergette a fiát

Nem sokkal Henry halála után Augusta megbetegedett, majd agyvérzés miatt kórházba kellett szállítani. Mivel senki más nem tudta ápolni, Edre hárult a felelősség, hogy gondoskodjon az édesanyjáról. Nagyjából abban az időben, amikor ő lett az anyja gondozója, olyan különleges témákról kezdett könyveket szerezni, mint a sírrablás és az emberi anatómia. Egy második agyvérzés után, 1945. december 29-én Augusta Wilhelmine Gein 67 éves korában meghalt – ez Ednél áttörte azt a minimális gátat, ami esetleg volt még a fejében, és elindult a sorozatgyilkossá válás útján.

Édesanyja hálószobáját és nappaliját bedeszkázta, hogy megőrizze úgy, ahogy halála napján voltak, a tiszteletére szentéllyé alakította a házat.

A gyász elhatalmasodott a férfin, és Ed általános állapota fokozatosan romlani kezdett. Ismerősei megjegyezték, hogy milyen büdös és a külseje is rongyos lett, labilisnak tűnt. Eközben továbbra is ugyanabban az elszigetelt házban élt, amelyet élete nagy részében otthonának nevezett, és alkalmi munkákból tartotta fenn magát.

Az 51 éves Ed Gein a Wabsara megyei bíróságon, 1957. november 21-én (Fotó: Bettmann/Getty Images)

Két évvel anyja halála után Ed Gein állítólag furcsa látomásokat kezdett tapasztalni. Később azt mondta, hogy kényszert érzett arra, hogy meglátogassa a temetőt, ahol az édesanyját eltemették, ott elkezdte kiásni a holttesteket, kezdve az anyjával. Augusta fejét puszta kézzel letépte a holttestről, és megpróbálta összezsugorítani. Hamarosan már a nemrég elhunyt, az anyjára hasonlító nők gyászjelentését fürkészte, a temetőket járta, ahol eltemették őket, és ellopta a testrészeiket.

Mint később a rendőrségnek elmondta, mindezt abban a reményben tette, hogy létrehozhat a testrészekből egy női ruhát, amelyet magára húzva az anyjává válhat.

A ruhán kívül Ed Gein számos bútordarabot is készített a holttestekből, köztük lámpaernyőket, székeket és tálakat. Végül Ed élő nőket is célba vett, legalább kettőt megölt (bár a gyanú szerint még több nő is áldozatul esett neki), és testrészeiket hozzáadta borzalmas otthoni gyűjteményéhez, míg végül 1957-ben letartóztatták. Élete hátralévő részét elmegyógyintézetekben töltötte 1984-ben bekövetkezett haláláig. Bár Ed Gein ma is sokkal hírhedtebb, mint az édesanyja, nem tagadható, hogy az anyjával kapcsolatos megszállottsága hozzájárult a szörnyű gyilkosságok és sírrablások sorozatához – amikor Augusta Wilhelmine Gein meghalt, megszületett a plainfieldi mészáros.

Via: 1, 2, 3, 4; Kiemelt kép: IMDb