Vigyázz a szádra, anya! – A szavak tovább bántják a gyereket, mint gondolnád

A lelki egészség világnapján megkerülhetetlen téma az, hogy a szülőknek óvatosabban kell bánni a szavakkal a gyerek mentális egészsége érdekében.

K.G.

2023. Október 10.

A szülők gyakran frusztráltak vagy túlterheltek, és olyanokat is mondanak a gyerekeknek, amit nem gondolnak komolyan. Egy új tanulmány szerint ez gyakrabban történik, mint gondolnánk, és hosszú távú, káros hatással van a gyerekek mentális egészségére. A tanulmányt a Words Matter, a verbális bántalmazás felszámolásával foglalkozó jótékonysági szervezet tette közzé, eszerint ötből két gyerek rendszeresen szóbeli bántalmazás áldozatává válik. A bántalmazók szülők, tanárok és más, a gyerekek jólétéért felelős gondviselők.

Az olyan, a gyerekeket degradáló szavak és mondatok, mint a „hülye” vagy a „szégyellem magam miattad”, hosszú távú negatív hatást hagynak maguk után. A tanulmány azt is megállapította, hogy az olyan bátorító mondatok, mint a „büszke vagyok rád” és a „hiszek benned” ugyanilyen erősségben fejtenek ki pozitív hatást a gyerekekre.

Verbális visszaélés

A kutatók több mint 1000, 11 és 17 év közötti gyereket kérdeztek meg arról, hogy voltak-e már áldozatai felnőttek szóbeli bántalmazásának. A verbális bántalmazást úgy írták le, mint nem kedves szavakat, amelyek célja a hibáztatás vagy a lealacsonyítás volt. Az eredmények azt mutatták, hogy a gyerekek 41 százaléka tapasztal szóbeli bántalmazást a róluk gondoskodó felnőttek részéről.

A gyerekek 51 százaléka heti rendszerességgel, míg 10 százalékuk minden nap hallott sértéseket és becsmérlő kifejezéseket.

A gyerekek kétharmada azt mondta, hogy ettől szomorúnak, depressziósnak és megalázottnak érezte magát. Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy a felnőttek bátorító, pozitív mondatai növelik az önbizalmukat és vidámabbá teszi őket.

Képünk illusztráció (Forrás: Unsplash)

A kutatók a szülőkkel is beszélgettek arról, hogyan beszélnek a gyerekekkel, és mit éreznek, amikor negatívan nyilvánulnak meg velük szemben. Kiderült, hogy egyetlen szülő sem érezte magát jól emiatt, míg sokan közülük bűntudatot, szégyent és szomorúságot éreztek. A szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a felnőttek gyakran frusztrációból vagy dühből reagálnak, mert nincsenek tisztában azzal, hogy a szavaik milyen hatással vannak a gyerekre. A szándék nem az, hogy megbántsák vagy felzaklassák a gyereket, hanem a saját érzelmeik kifejezése.

A szülők azt mondták, hogy a szóbeli bántalmazást azután bánják meg, miután kimondták, és azt kívánják, bárcsak visszaforgathatnák az időt, és visszacsinálhatnák. Annak ellenére azonban, hogy a szülők nem akarják bántani a gyereket, csak indulatból reagálnak, a megkérdezett gyerekek több mint fele azt érezte, hogy a szülők szándékosan bántani akarták az érzéseiket.

„Ha mi szóval bántjuk, ő is ezt fogja tenni”

Peer Krisztina klinikai gyermek-szakpszichológus egy korábbi cikkünkben elmondta, hogy milyen komoly károkat okozhatunk a verbális bántalmazással: „A gyerekek alapvetően ki vannak szolgáltatva a szüleiknek, az őket körülvevő felnőttek reakcióinak. Kognitív szinten még nem elég érettek, ügyesek ahhoz, hogy bizonyos életkor alatt az érzéseiket megfogalmazzák, hogy reflektáljanak egy helyzetre, vagyis megfelelő visszajelzést adjanak. Egyszóval nem tudják magukat jól megvédeni.

Éppen ezért nagyon káros az, amikor egy szülő a gyerekét verbálisan bántalmazza, hiszen ezzel egyszerre okoz benne bűntudatot (ő tehet róla) és generál indulatot, ami, ha nem tudja levezetni, feldolgozni, majd más területen, tünet formájában tör utat magának.

Ilyen tünet lehet például az agresszió vagy éppen az erős szorongás és befelé fordulás. Minden, amit a gyerekünkkel teszünk, tanulási folyamat neki is. Ha mi szóval bántjuk, ő is ezt fogja tenni. Ha fél tőlünk, akkor majd nem velünk teszi, hanem a társával.”

Mit tehet a szülő? Az első lépés az, hogy tudatosítjuk magunkban, hogy a szavainknak hatalma van. Az önismeret elengedhetetlen abban, hogy a verbális bántalmazást leállítsuk a gyerekek felé. Ahhoz, hogy ne reagáljunk indulatból, kulcsfontosságú a saját érzelmeink szabályozása, és az, hogy tisztában legyünk magunkkal, a saját mozgatórugóinkkal és emlékezzünk arra, milyen érzés volt, amikor gyerekkorunkban nekünk mondtak ilyen szavakat a szüleink. Egy tanulmányban ugyanis megállapították, hogy a felnőttek 25 százaléka gyerekkorában verbális bántalmazás áldozata volt, aminek a következménye sok esetben az, hogy ők maguk is verbális bántalmazóvá válnak, mire szülők lesznek, de észre sem veszik. A kulcs a szülők tudatosságában és önismeretében rejlik, csak így tehetjük kevésbé traumatikussá a gyerekeink gyerekkorát.

Via