A 44 éves Eun Seo-ran édesanyja háztartásbeli volt, de hiába gondoskodott teljes odaadással a családjáról, ezért házastársától egy csepp hálát sem kapott. Az asszony szerette volna, ha lányának máshogyan alakul az élete, szerette volna, ha neki kijut abból a szabadságból, amit ő nem tapasztalhatott meg. Eun Seo-ran nem is házasodott meg és nem is vállalt gyermeket, de nem tagadja, hogy a család milyen fontos szerepet tud játszani egy ember életében.
Miután 2016-ban vidékre költözött, szoros barátság alakult ki közte és egy másik nő között, hiszen sok közös volt bennük. Később úgy döntöttek, összeköltöznek, ugyanis sok előnye lehet annak, ha megosztja az ember az életét valaki mással, főleg, ha az a valaki a legjobb barátja. Úgy éltek, mintha családtagok lennének.
Egy egészségügyi vészhelyzet rádöbbentette őket arra, hogy a legnagyobb szükségben nem tudnak segíteni egymásnak. Eun Seo-ran krónikus fejfájással került kórházba, és ekkor jöttek rá, hogy Dél-Koreában csak családtagok járhatnak be látogatni, illetve ők lehetnek csak azok, akik a beteg érdekeit képviselhetik.
Először azt gondolták, ugyan nincs köztük romantikus kapcsolat, de ki tudják játszani a szabályokat, ha összeházasodnak, Dél-Koreában azonban azonos nemű párok nem házasodhatnak össze, így nem volt más választásuk, mint kihasználni, hogy a felnőtt örökbefogadás viszont járható út.
Eun Seo-rannak mindössze annyit kellett tennie, hogy bebizonyította, hogy idősebb, mint Lee Eo-rie, a nő édesanyja pedig igazolta, hogy nem ő a biológiai szülője. Miután a szükséges papírokat beadták, 24 órával később már véglegesítették is az örökbefogadást.
„Nem vágytunk másra, csak arra, hogy valóban gondoskodhassunk egymásról, hogy aláírhassunk orvosi papírokat, szabadságot tudjunk kivenni, ha a másik beteg, és ha valamelyikünk meghalna, akkor meg tudjuk szervezni a temetését. De Dél-Koreában nem lehetséges, hacsak nem vagyunk hivatalosan is családtagok” – mondta Eun Seo-ran, aki könyvet is írt kettejük történetéből.
(via Oddity Central)