Az anyák napja az anyaság tiszteletére rendezett ünnep, amelyet világszerte különböző formában tartanak meg. Magyarországon mindig május első vasárnapján tartják, de a világ más részein más dátumokat tűztek ki erre az ünnepre. Nem is a dátum a lényeg, hanem hogy egy évben egyszer az édesanyákat ünneplik szerte a világon.
Az istenek anyja
Az anyák és az anyaság ünneplése az ókori görögökhöz vezethető vissza, akik Rhea tiszteletére tartottak ünnepeket – a mitológia szerint ő volt Zeusz anyja. A vallástörténészek szerint Rhea megegyezik a minószi civilizáció egyik főistennőjével, az „Állatok Úrnőjével”, aki az ábrázolásokon egy hegycsúcson áll, két oroszlántól körülvéve. A római köztársaságban az anyaisten alakjával Cybele néven, Jupiter anyjaként találkozhatunk, akit április 8-án ünnepeltek, később pedig egy egész hetet is szenteltek neki.
Az anyák napja a mai formájában a kereszténység térnyerésével vált szokássá, innentől Rhea és Cybele kultusza feledésbe merült, és átvette az Istenanya szerepét Mária. Az anyák napja azonban még egészen 1931-ig nem állt a katolikus egyház fókuszában, helyette Jézus körülmetélését ünnepelték január elsején, amíg XI. Piusz pápa 1931-ben az egész katolikus egyház számára Mária istenanyaságának az ünnepévé tette október 11-ét.
Az anyák napja előzménye az anyák vasárnapja néven ismert korai keresztény ünnep volt, ami mindig a nagyböjt negyedik vasárnapjára esett, és eredetileg úgy tekintették, hogy a hívek ilyenkor visszatérnek „anyatemplomukba” – a lakóhelyük közelében lévő főtemplomba – egy különleges istentiszteletre. Idővel az anyák vasárnapjának hagyománya világiasabb ünneppé vált, és a gyerekek virággal és más kedves gesztussal ajándékozták meg édesanyjukat.
Anya és gyermeke 1936-ban (Forrás: Fortepan / Székely Pál)
Amerikából jöttem
Magyarországra az anyák napi ünneplés ötletét dr. Petri Pálné, egy államtitkár felesége, nem mellesleg pedig vöröskeresztes aktivista hozta Amerikából. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel és megtették az előkészületeket az anyák napja országos bevezetésére itthon. „A legelső magyarországi anyák napi ünnepséget 1925. március 8-án, a MÁV Gépgyár foglalkoztatójában munkásgyerekeknek tartották, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva – olvashatjuk a történelmi visszatekintést a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján.
Amerikából jött tehát a mai anyák napja, melynek eredete a 19. századra nyúlik vissza: a polgárháborút megelőző években Ann Reeves Jarvis segített anyák napi munkaklubokat indítani, hogy megtanítsa a helyi nőket arra, hogyan gondoskodjanak megfelelően gyermekeikről. Ezek a klubok később egyesítő erővé váltak az ország egy olyan régiójában, amelyet még mindig megosztott a polgárháború. 1868-ban Jarvis megszervezte az anyák barátságának napját, amelyen az anyák egykori uniós és konföderációs katonákkal együtt gyűltek össze, hogy elősegítsék a békét.
Az anyák napjának másik előfutára a szüfrazsett Julia Ward Howe-tól származik. Howe 1870-ben írta meg az Anyák napi kiáltványt, egy felhívást, amelyben arra kérte az anyákat, hogy egyesüljenek a világbéke előmozdítása érdekében. Howe 1873-ban kampányolt az anyák béke napja mellett, amelyet minden június 2-án ünnepeltek volna meg.
Tudtad?
Anyák napján több telefonhívást kezdeményeznek, mint az év bármely más napján. Ezek az anyával folytatott ünnepi beszélgetések gyakran 37 százalékkal is megnövelik a telefonforgalmat.
Nemzeti ünnep
Az első hivatalos anyák napi ünnep az 1900-as években Ann Reeves Jarvis lánya, Anna Jarvis munkájához köthető. Édesanyja 1905-ben bekövetkezett halála után Anna Jarvis az anyák napját az anyák gyermekeikért hozott áldozatainak tiszteletére találta ki. Miután anyagi támogatást kapott egy John Wanamaker nevű áruház-tulajdonostól, 1908 májusában megszervezte az első hivatalos anyák napi ünnepséget a nyugat-virginiai Grafton metodista templomában. Ugyanezen a napon több ezer ember vett részt egy anyák napi rendezvényen Wanamaker egyik philadelphiai kiskereskedelmi üzletében.
Az első anyák napjának sikere után Jarvis – aki egész életében gyermektelen maradt – elhatározta, hogy nemzeti ünnep lesz az anyák napjából. Azzal érvelve, hogy az amerikai ünnepek a férfiak teljesítményét részesítik előnyben, nagyszabású kampányt indított újságoknak és prominens politikusoknak, amelyben az anyaság tiszteletére egy külön nap bevezetését sürgette.
1912-re számos állam, város és egyház fogadta el az anyák napját éves ünnepként, és Jarvis megalapította az Anyák Napja Nemzetközi Szövetséget, hogy segítsen előmozdítani az ügyét. Kitartása 1914-ben meghozta gyümölcsét, amikor Woodrow Wilson elnök aláírta a május második vasárnapját hivatalosan anyák napjává nyilvánító intézkedést.
Anya gyermekével 1918-ban (Forrás: Fortepan / Szerdahelyi Márk)
Le a virágokkal!
Anna Jarvis eredetileg az anyák és a családok közötti személyes ünneplés napjaként képzelte el az anyák napját. Az ő verziója szerint a naphoz hozzátartozott egy fehér szegfű viselése jelvényként, valamint az édesanyák meglátogatása vagy a templomi szertartásokon való részvétel. De amint az anyák napja nemzeti ünneppé vált, nem kellett sokáig várni, hogy a virágüzletek, kereskedők kihasználják népszerűségét.
Jarvis kezdetben a virágiparral együttműködve segített az anyák napja népszerűsítésében, 1920-ra azonban már elítélte, hogy a kereskedők rátették az ünnepre a kezüket, és arra buzdította az embereket, hogy ne vásároljanak többé anyák napi virágot, üdvözlőlapot és édességet.
Jarvis végül nyílt kampányt indított az anyák napi haszonlesők ellen, és felszólalt a cukrászdák, virágüzletek, sőt még a jótékonysági szervezetek ellen is. Számtalan pert is indított az „Anyák napja” nevet használó csoportok ellen, és végül személyes vagyonának nagy részét jogi költségekre költötte. 1948-ban bekövetkezett halálakor Jarvis teljesen megtagadta az anyák napját, sőt aktívan lobbizott a kormánynál, hogy töröljék az amerikai naptárból.
Anya gyermekével 1931-ben (Forrás: Fortepan / Fortepan)
Anyák napja a világ körül
Bár az anyák napját világszerte ünneplik, a hagyományok országonként eltérőek. Thaiföldön például mindig augusztusban, a jelenlegi királynő, Sirikit születésnapján ünneplik. Az anyák napjának egy másik alternatív ünnepe Etiópiában található, ahol a családok minden ősszel összegyűlnek, hogy az Antrosht, az anyaság tiszteletére rendezett többnapos ünnepség keretében dalokat énekeljenek és nagy lakomával ünnepeljenek. Indiában más a szokás anyák napján: a hinduk minden év októberében Durga Puja néven tisztelegnek Durga, az anyák istennője előtt a 10 napos fesztiválon. Az ünnepség a 16. századra nyúlik vissza, és egyszerre tekinthető vallási szertartásnak és a családi összejövetelek idejének.
Időnként az anyák napja politikai vagy feminista ügyek elindításának napja is volt. 1968-ban Coretta Scott King, Martin Luther King Jr. felesége az anyák napját arra használta fel, hogy felvonulást szervezzen a hátrányos helyzetű nők és gyermekek támogatására. Az 1970-es években a női csoportok szintén arra használták az ünnepet, hogy felhívják a figyelmet az egyenlő jogok szükségességére.
Magyarországon 1928-ban adták ki azt a miniszteri rendeletet, miszerint a hivatalos iskolai ünnepélyek közé tartozik az anyák napja, azóta töretlenül ünnepeljük május első vasárnapján azt a nőt, akit anyának és nagymamának érzünk az életünkben. Nem muszáj virággal és csokoládéval – mert Jarvis forogni fog a sírjában -, de mindenképp kedvességgel és szeretettel vegyük körül ezen a napon (is) a nőket az életünkben.
