Az iskolákban most az egyik fő beszédtéma nem a tanulás, hanem az, hogy hatályba lépett a tiltás, mely szerint reggel le kell adni a gyerekeknek a mobilt, amit csak a nap végén kaphatnak vissza. Nincs több nyomkodás az órán, de még a szünetben sem, ami érzékenyen érinti az alfa-generációs fiatalokat, míg a szüleik generációjában erősödnek azok a hangok, hogy „bezzeg régen mi telefon nélkül is túléltük a gyerekkort és az iskolát.” Mielőtt azonban pálcát törnénk a gyerekek felett, akiknek fájdalmas a telefont kiengedni a kezükből, próbáljunk kíváncsisággal és megértéssel fordulni az alfa-generáció felé. Számukra egész mást jelent a telefonmegvonás, mint nekünk, akik nem mobillal a kezünkben születtünk.
Az alfa-generáció
Alfa-generációnak nevezzük a 2010 és 2025 között született gyerekeket. Becslések szerint hetente több mint 2,8 millió alfa-generációs gyerek születik világszerte, így 2025-re várhatóan összesen több mint 2 milliárdan lesznek. A teljes egészében a 21. században született első generációként a technológiához való szinte állandó hozzáférés mellett nőttek fel. Az alfa-generáció a digitális bennszülöttek második hulláma, akik még mélyebben merülnek el a digitális világban, mint az első digitális bennszülött generáció, a Z-generáció.
Nem magyar agyszülemény
A telefonok kitiltása az iskolákból nem magyar találmány, bár nem szokása kis országunknak, hogy körülnézzen a nagyvilágban, hogy hátha máshol vannak jól működő gyakorlatok, ebben az esetben már előttünk jár a tiltásban több ország is a világban. Még 2023-ban jelent meg az az UNESCO-jelentés, amely óva int az olyan technológiák, mint az okostelefonok és a számítógépek túlzott használatától az oktatásban, mondván, hogy az általuk nyújtott előnyök eltűnnek, ha túlzásba viszik vagy tanári irányítás nélkül használják őket.
Az országok sora pedig egyre hosszabb, ahol károsnak gondolják a mobilok használatát az osztálytermekben: Svédországban, Angliában, Franciaországban, Hollandiában, Finnországban, Izraelben, Kínában, Ausztráliában, Görögországban, Oroszországban, Ghánában, Ruandában és Ugandában is tilos a mobil a suliban. Még kevés idő telt el a mobilmentesség hatásának tudományos alátámasztására a tiltások óta, de egy ausztrál tanulmány szerint nincs számottevő különbség a teljesítményben azoknál a tanulóknál, akiknél lehet mobil, és azoknál, akiktől elveszik nap elején. A telefonozás azonban csak egy kicsi szelete annak, hogy az alfa-generáció milyen másképp működik amiatt, hogy ők az a digitális nemzedék, akik már ovis korukban a Google-t kérdezték a dínókról a szülők helyett.
Forrás: Getty Images
„Nagyapáink korában a gyerekeket a tévétől tiltották el, most pedig az a baj, hogy a gyerekek interneteznek, számítógépes-játékokkal játszanak. Szerintem szülőként nagyon sokat lehet tanulni abból, ha nem eltiltjuk tőle a gyereket, hanem leülünk mellé játszani.
Azok a játékok, amikkel a gyerekek korábban játszottak, vegyük például a kidobóst vagy a számháborút, arról szóltak, hogyha hibázol, akkor annyi, a videójátékok viszont arról, hogy a világ a lehetőségek tárháza, hogy van még hat-hét életed, és hogy azt eddigi tapasztalataid alapján egy új életet kezdhetsz.
Ez úgy csapódik le, hogy a fiatalok sokkal hamarabb váltanak, mert tudják, hogy azzal a tapasztalattal, amit szereztek, emelt szintre tudnak lépni. Ha ezt a szülők is megtapasztalják, sok minden megváltozna, számukra is kinyílik a világ” – nyilatkozta egy interjúban Steigerwald Krisztián generációkutató az nlc-nek a játékokkal kapcsolatban, amiben látunk párhuzamot a telefonozással is.
Az internetes nemzedék
„Amit az ember élete első 6-7 évében tapasztal, az teljesen természetes dologként épül be az életébe. Amilyen technológia volt például, amikor születtünk, azt az anyanyelvünkhöz hasonlóan fogjuk elsajátítani és teljesen természetesnek vesszük – mondta el Steigerwald Krisztián. – A digitális eszközök széles körű elterjedése átalakította az agyműködésünket. Az internet előtt a bal agyfélteke működésén volt a fókusz: az írás-olvasáson szocializálódtak az emberek és a cél a minél mélyebb tudás elérése volt. A digitális eszközök elterjedése viszont felerősítette az audiovizuális kommunikáció fontosságát: áttevődött a hangsúly a jobb agyfélteke-fókuszú működésre, ami már nem a mélységi tudásban gondolkodik, hanem a felszíniben – ami nem egyenlő a felszínes tudással.
A felszíni tudás lényege, hogy minél több mindenről akar tudni, aztán, ha valami jobban érdekli, elmélyed benne, a Youtube vagy az internet segítségével.
A kutatások szerint az alfák 43 százalékának már hatéves kora előtt van tablete, és 58 százaléknak 10 éves korára már van okostelefonja. A digitális eszközökhöz való ilyen korai és széles körű hozzáférés azt jelenti, hogy az alfák nem egyszerűen csak ismerik a technológiát – úgy nőnek fel, hogy az a mindennapi életük szerves részét képezi. Ha tehát magyarázatot keresünk arra, hogy miért olyan fontos a gyerekeinknek a mobil, akkor ez az egyik válasz rá, hiszen az alfa-generáció már ovisként megkapta a mobilt a kezébe, hogy játsszon rajta, miközben ment a YoutTube-on a mese a tévében. Ahogy Steigerwald is mondta, egész egyszerűen már más az agyműködésük emiatt, ami nem hiba, hanem a technológiai fejlődés következménye.
Ingerküszöb az egekben
Ha a mobilok tilalma miatti felháborodást nézzük, akkor meg kell értenünk, hogy mi zajlik az alfákban, ha elveszik tőlük a telefont: a mobilok képesek azonnali kielégülést és végtelen szórakozást nyújtani. A függőséget okozó játékoktól kezdve a közösségi médiaplatformokig a gyerekek iskolás korukra hozzászoktak és már ragaszkodnak a lájkok, kommentek és értesítések által kiváltott dopaminlökethez. Ennek eredményeképpen az alfák képesek órákat ülni a képernyők előtt, az ingerküszöbük az egekben van, számukra nem furcsa, ha három monitoron követnek háromféle tartalmat épp, és a nekik készült rajzfilmekben is a szülők számára már szinte követhetetlen gyorsan zajlanak az események.
Forrás: Getty Images
Szirmai Gergely filmkritikus mondta azt az alfa-generációra egy videójában, hogy dopaminaddikcióban szenvednek, ami a médiafogyasztásban nagyon érződik. „Mivel folyamatosan netezik a megcélzott közönség és négy streaming platformon böngészik egyszerre, a tartalomgyártók önmagukon buknak át, hogy a lehető legtöbb kontentet nyomják ki a kölköknek – mondja a videóban Szirmai. – A rajzfilmek kulturális többlet töltete gyengülőben van, de sokkal inkább a gyerekeknek szólnak, mint régen. Ettől nem lesz butább, csak specifikusabb.
Azt azonban el lehet mondani az alfa-generációs rajzfilmekről, hogy tízszer annyi ingert tartalmaznak, mint valaha.
Mivel ezek a srácok már nagyon korán non-stop kapják az arcukba a kontent-tornádós dopamint, az ingerküszöbük már akkor az egekben van, amikor még nincs elég nyakizmuk, hogy feltekintsenek azokra az egekre. Emiatt minden rajzfilm egyre tiktokosabb.”
Új irányba vezetnek az alfák
Szirmaival értenek egyet a kutatások is, amelyekben azt találták, hogy az alfák nem passzív online felhasználók, mint a szüleik, hanem aktívan részt vesznek, létrehoznak és befolyásolnak digitális tartalmakat, és a személyre szabott, interaktív online élményeket részesítik előnyben. Ezzel pedig az épphogy kialakulóban lévő médiafogyasztási szokásaikkal alaposan összezavarják az online tér dinamikáját, működését, átírják nemcsak a rajzfilmek, hanem például a marketing világát is.
Az alfák 92 százaléka például fontosnak tartja, hogy önmagát adja, ami az egyéniség és a hitelesség erős vágyát mutatja. És érdekes módon a legtöbb alfa gyerek szülője arról számolt be, hogy gyerekeik inkább a szabadban játszanak, mint a képernyő előtt, ami arra utal, hogy a játék hagyományos formái még mindig jelentős vonzerővel bírnak a digitális szórakozás térhódítása ellenére. Amikor pedig az alfa-generációról van szó, a COVID-19 járvány hatása nem hagyható figyelmen kívül. Sokan az alfák közül a járvány közepén kezdték az iskolát, és első kézből tapasztalták meg a bizonytalanságot, amelyet ez az élethelyzet okozott. Az alfák mentális egészségére ez természetesen hatással volt, a kutatások szerint a 8-10 évesek 75 százaléka azt állítja, hogy már most is gondolkodik a mentális jólétről. Ez a mi gyerekkorunkban sehol sem volt, eszünkbe sem jutott aggódni a saját lelkiállapotunk miatt.
Az alfa-generáció kijelöli az új irányt, és a tiltással, a mobilok elkobzásával még nem tudjuk, hogy tényleg jót teszünk, vagy akadályt gördítünk eléjük.
Tény és való, hogy a mi agyunknak szinte felfoghatatlan sebességen pörögnek a gyerekeink a képernyők között, de azt is el kell ismernünk, hogy fogalmunk sincs, milyen jövőre kellene felkészíteni őket, hiszen azok a szakmák, amik majd az alfáknak jelentenek munkát a jövőben, még nem is léteznek. Nem akarjuk akadályozni a gyerekeket, mert lépést kell tartaniuk a technológia fejlődésével, de közben nem akarjuk azt sem, hogy belebetegedjenek a sok képernyőbámulásba, mert tudjuk, hogy milyen károkat okozhat ez a testi-lelki jólétükben. A dilemma óriási, és csak remélni tudjuk, hogy jó döntéseket hozunk – például most épp a telefontilalommal.
Tiszteletlen az alfa-generáció?
Sokszor éri az a vád az alfa-generáció gyerekeit, hogy nem tisztelnek semmit és senkit. A szakemberek szerint az a vélekedés, hogy ez a nemzedék tiszteletlenebb, mint a korábbi generációk, inkább a változó társadalmi dinamika terméke, mint generációs tulajdonság. A korábbi generációkkal ellentétben az alfa-generáció olyan korban nőtt fel, amikor a globális kérdések bárkinek elérhetők, gyakran többféle nézőpont ütközik, és a digitális eszközök lehetővé teszik számukra, hogy már fiatal koruktól kezdve véleményt nyilvánítsanak. Mindezek a tényezők miatt lázadónak, tiszteletlennek tűnhetnek a tekintéllyel szemben, pedig ez csak annak a jele, hogy megkérdőjelezik a hagyományos gyakorlatokat és érvényesítik a véleményüket. Míg a korábbi generációk hajlamosak voltak azt mondani: „Igen, uram”, „Igen, asszonyom”, „Oké” vagy „Mindegy”, addig az alfa-generáció inkább azt kérdezi: „Miért nem magyarázod meg?”, „Nem, nem teszem meg. Én máshogy fogom csinálni.”
