Az úgynevezett 20-30-50 szabály szerint a havi jövedelmünkből fizetett kiadásokat három csoportba kell sorolni. A jövedelmünk 50 százaléka megy a fix kiadásaink fedezésére, 30 százalékot osztunk be az egyéb kiadásokra, a fizetésünk 20 százalékát pedig félretesszük – írja a Pénzcentrum.
- Fix kiadásnak számít minden kötelező, rendszeres havi kiadás, mint a rezsi, az alapvető élelmiszerek, a tisztálkodási szerek, a gyógyszerek vagy épp a fixen fizetendő szolgáltatások (internet) díjai.
- Az egyéb kiadások közé tartozik minden más, hiszen nem lehet az a cél, hogy egész életünkben zöldségként vegetáljunk a spórolás jegyében, időnként egyszerűen csak szeretnénk venni magunknak egy szép ruhát, vacsorázni egy étteremben, netán elmenni színházba egy jó darab kedvéért.
- Ezt a kategóriát kell a leginkább kontroll alatt tartanunk ahhoz, hogy a végén összejöhessen a 20 százalék, amit félreteszünk.
A módszerrel tömött lehet a perselyünk (fotó: Getty Images)
A Pénzcentrum információi alapján júliusban a nettó átlagbér kedvezményekkel Magyarországon 438 400 forint volt. Ebből így nézne ki a beosztás:
- 219 200 forint jutna a kötelező kiadásokra
- 131 520 az egyéb kiadásokra
- 87 680 forintot lehetne félretenni
Ha azonban a reálisabb medián átlagbért (362 900 forint) vesszük alapul, akkor ezek az összegek már másképp (181 450 forint – 108 870 forint – 72 580 forint) alakulnak.
A fentiek alapján egy év alatt nagyjából egymillió forintot takaríthatunk meg, és öt év alatt ez már egy jelentősebb összeggé duzzadhat. És akkor nem számoltunk azzal, hogy ennyi idő alatt jó eséllyel nőni fog a fizetésünk is, valamint a félretett pénzt sem otthon, a zoknisfiókban rejtjük el, hanem befektetjük, és így élvezhetjük annak kamatait is.
Mindez azonban kizárólag akkor valósítható meg, ha a fix és egyéb kiadásaink után valóban marad annyink, hogy félretegyük a havi jövedelmünk 20 százalékát. Könnyen lehet, hogy ehhez újra kell gondolnunk a havi kiadásainkat. Ha ezután sem jön ki a matek, akkor sajnos lépni kell, hogy legyen miből megtakarítani.
