A randizás 100 éve: lenyűgöző videón, hogyan változott a párkeresés 1930-tól 2024-ig

S. Z. | 2024. Október 17.
A családi és baráti kapcsolatok révén egyre kevésbé ismerkedünk, az online párkeresés mindent visz.

Óriási változásokon ment keresztül a párkeresés az elmúlt száz évben, így az is teljesen átalakult, hogy az emberek hol, illetve kinek a segítségével ismerkednek meg egymással.

Az 1930-as években élők elsősorban a családon, ismerősökön, barátokon és az iskolán keresztül találtak párra. Néhány évtized leforgása alatt a munkahely, a bárok és éttermek is megjelentek az ismerkedés jellemző helyszínei között, a család szerepe pedig jóval kisebb lett. A viszonylag egyenletes tempójú átrendeződést aztán az 1990-es években egy drasztikus változás írta felül: megjelent az internet. A következő években az online társkeresés kilőtt, és letarolta az ismerkedés többi terepét, majd 2024-re eljutottunk oda, hogy a szerelmesek több mint 60 százaléka az interneten találkozott először a partnerével.

Ezek a változások talán nem annyira meglepőek, viszont egészen lebilincselő egy videós ábrán végignézni a csaknem százéves folyamatot. Íme:

A mozgóképes grafikont James Eagle adatvizualizációs szakember készítette az amerikai Standford Egyetem How Couples Meet and Stay Together című kutatásának adatai alapján. Bár a vizsgálat több ezer amerikai pár megismerkedésére vonatkozik, minden bizonnyal hasonló változások zajlottak le Európában és Magyarországon is, legfeljebb az arányok és a dátumok térnek el kisebb mértékben.

Az online ismerkedés mindent maga alá gyűrt

„Hogyan ismerkedtél meg a házastársaddal? Az idők megváltoztak, és ez az adatvizualizáció megmutatja, hogy ez mennyire igaz – írja James Eagle a LinkedInen. – Elszakadtunk a hagyományoktól, ahogy egykor a barátok és a családtagok mutattak be minket egymásnak, vagy a középiskolai szerelmünkkel házasodtunk össze. Úgy tűnik, az internet még a szerelmi életünket is felforgatta.”

Érdekes megfigyelni a grafikonon, ahogy a templomban ismerkedés a kezdeti 10 százalék fölötti értékről 2 százalékra esik vissza a szűk évszázad alatt. Ami viszont meglepőbb, hogy a felsőoktatás mint ismerkedési helyszín szép lassan 8 százalékos arányig jutott el a kétezres évek elejére, aztán húsz év leforgása alatt – szinte zuhanórepülésben – egy százalék alá esett; még a szomszédok révén és a templombeli ismerkedés is gyakoribb manapság. 

A barátokon kívül (14 százalék) már egyetlen társkeresési forma sem tudott 10 százalék fölött maradni, 60 százalékával az online ismerkedés toronymagasan vezet. A technológia drasztikusan lecsökkentette a család és a barátok szerepét a párkeresésben.

„Vad, milyen gyorsan változnak az idők”

„Nem vagyok annyira öreg, egy fiatalabb milleniál (1981 és 1996 között született – a szerk.) vagyok, és emlékszem, amikor az online társkeresés furcsának számított, viccelődtek például a szitkomokban, hogy ez mennyire szánalmas – írta egy felhasználó a Redditen. – Most éppen az ellenkezője igaz, az emberek furcsának tartják, ha valaki nyilvánosan szeretne találkozni a másikkal. Vad, hogy milyen gyorsan változnak az idők, és kulturálisan egy teljesen új status quo válik elfogadottá.”

Fotó: Getty Images

„Aggasztó, hogy az internet minden mást leváltott a személyes kapcsolatok rovására. Úgy tűnik, hogy elmenni találkozni valakivel már nem opció” – reagált a változásokra egy hozzászóló a LinkedIn-en. A grafikon készítője erre azt válaszolta, hogy szerinte még mindig el kell menni, és élőben találkozni azzal, akivel a neten megismerkedtél, ugyanakkor most sokkal könnyebb megtalálni a megfelelő embert. Viszont úgy érzi, hogy a való életben egyre kevésbé adunk esélyt másoknak, mert olyan könnyű online a párkeresés.

„Azt is tapasztalom, hogy az emberek hajlamosak nagyon sablonosan kezelni a kapcsolatokat, és az alapján ítélik meg, megfelel-e nekik a másik, milyen az illető társadalmi státusza, mennyit keres és beleillik-e az életstílusukba vagy sem – fogalmazott Eagle. – Nincs többé kompromisszum. Szerintem ez szégyen, mert a való életben az igaz szerelem annyira kiszámíthatatlan, nem olyasmi, amit kategorizálni és szűrni lehet.”

Exit mobile version