A poliamoria (magyarul többszerelműség), azaz a többszörös, konszenzusos és intim kapcsolat gyakorlása, amely az összes érintett tudtával és beleegyezésével történik, kérdéseket vet fel a hagyományos családi rendszerrel kapcsolatban. Mivel a társadalmi normák általában a monogámiát tartják ideálisnak, a poliamor szülőket gyakran megkérdőjelezik, hogy képesek-e stabil és gondoskodó környezetet biztosítani gyermekeik számára, pedig a poliamor családokban sok gyerek boldogan nevelkedik, és úgy érzi, hogy előnyére válik az az egyedülálló támogatás és szeretet, amelyet nemcsak a szülőktől, hanem a romantikus partnerektől is kapnak.
A Journal of Social and Personal Relationships című folyóiratban 2024-ben megjelent tanulmány a poliamor szülőkkel együtt élő 5-17 éves gyerekek tapasztalatait, és azt vizsgálta, hogy mit gondolnak a szülők külső kapcsolatairól. A kutatók – Milain Alarie, Morag Bosom és Isabel Côté – azt találták, hogy a fiatalabb és a tizenéves kor előtti gyerekek kifejezetten pozitívan állnak a szülők partnereihez. A válaszokból hármat emeltek ki a kutatók, amelyek a gyerekek többségénél megjelent a szülők partnereivel kapcsolatban.
1. Egy felnőtt, akivel lehet szórakozni
Sok gyerek számára a szüleik partnere szórakoztató és megnyerő figurának tűnt, aki vidámságot hozott az életükbe. A 14 éves Ines így nyilatkozott: „Egy éve ismerem, nagyon vicces ember! Szeretem vele tölteni az időt.” A szerzők azt is kiemelik, hogy a fiatalabb gyerekek a játékon keresztül hogyan kötődnek a szülők partneréhez. A kilencéves Diego úgy írja le édesanyja másik élettársát, mint akivel szívesen van együtt: „Számomra ő egy jó fej ember, aki velünk él, és akit szeretek. Gyakran játszunk együtt videojátékokat. Szeretek mellette ülni a kanapén, és nézni, ahogy játszik.”
A játékon kívül a gyerekek azt is kiemelték, hogy a szülők partnere új hobbikba vagy érdeklődési körökbe vezette be őket, ami segített erősíteni a kapcsolatukat. A kilencéves Ayden például elmeséli, milyen különleges kapcsolat fűzi édesanyja egyik romantikus partneréhez: „Az egyik legjobb dolog benne, hogy ő az, aki megmutatta nekem, hogyan kell bűvészkedni.”
Forrás: Getty Images
2. Egy felnőtt, aki támogatja és törődik velük
A poliamor szülők gyerekei gyakran úgy tekintenek szüleik romantikus partnereire, mint megbízható felnőttekre, akik törődnek a jólétükkel, és olyan biztos pontként vannak jelen, akikhez bizalommal fordulhatnak. „Amikor szomorú vagyok, akkor Clarához (anyukám barátnőjéhez) megyek, mert amikor vele beszélek, nem szakít félbe… nem úgy, mint anyukám” – magyarázza a 12 éves Margo, kiemelve, milyen fontos, hogy van egy jó hallgatóság az életében.
„A poliamor szülők általában arról számolnak be, hogy gyermekeiknek előnyös a több partnerrel való párkapcsolati modelljük, mivel minden partner más-más tulajdonságokat és tudást hoz a családba, így kiegészítve a szülők erősségeit. A több szerető és gondoskodó felnőtt jelenléte jótékonyan hat a gyermekek érzelmi, szociális és intellektuális fejlődésére” – írják a kutatók.
3. Egy felnőtt, aki boldoggá teszi a szüleit
A vizsgálat során kiderült az is, hogy sok óvodás és tinédzser számára a szüleik romantikus partnere olyan felnőttnek számít, aki hozzájárul a szüleik boldogságához, még akkor is, ha személyesen nem kötődnek hozzájuk szorosan. Ahogy idősödnek a gyerekek, már inkább önállóságra törekednek, igyekeznek jobban elkülönülni a szüleiktől, ami megmagyarázhatja, hogy miért nem alakítanak ki olyan mély kapcsolatot a szüleik partnereivel, mint a kisebb gyerekek. Ennek ellenére még így is pozitívan tekintenek rájuk. „Mivel egy másik városban él, mi (a bátyám és én) alig találkozunk vele. Szóval nincs túlságosan jelen, de ő anyám szerelme, tehát az életem része. Kedves hozzám és kedves anyukámhoz, és ennek nagyon örülök” – magyarázza a 10 éves Samia.
A kutatók szerint a poliamor családi struktúra változásaiban arra is figyelni kell, hogy a szülők következetesen minőségi időt töltsenek gyerekeikkel, ugyanúgy, mint korábban. Emellett időt kell adni gyerekeknek az alkalmazkodásra, és lehetőséget teremteni számukra, hogy őszintén beszélhessenek az érzéseikről a poliamor élettel kapcsolatban is. A 13 éves Zoey elmagyarázza a nyílt kommunikáció fontosságát: „Amikor coming outolt az anyukám, azt mondta a nővéreimnek és nekem, hogy nem fogja a partnereit hazahozni, hacsak nem azért, hogy hivatalosan bemutassa őket nekünk. Például nem mutatna be minket valakinek, akivel kétszer randizott. Ez megnyugtató volt.”
Egy olyan világban, ahol a hagyományos családmodell uralják a társadalmi párbeszédet, a poliamor szülőkkel felnövő gyerekek tapasztalatai üdítő perspektívát nyújtanak arról, hogy mi számít igazán egy gyereknek a családban. Minőségi idő, figyelem, támogatás: ha ez megvan, akkor tulajdonképpen mindegy, hogy monogám vagy poliamor kapcsolatban élnek a szülők, a gyerekek biztonságban fogják érezni magukat.
