A COVID-járvány egyik meghatározó hozadéka volt, hogy előtérbe kerültek az online oktatási formák. Akkoriban ez hatalmas kihívást jelentett, hiszen egyik pillanatról a másikra kellett mindenkinek átállnia egy teljesen más logikájú tanulási formára. Sokaknak ez nehezen vagy egyáltalán nem sikerült, és ezek közé a szolgáltatók legalább akkora arányban sorolhatók, mint a diákok. Mindenki tapasztalhatta, hogy a tanárok nagy részének mekkora nehézséget jelent a hirtelen váltás, nem találják a megfelelő eszközöket és módszereket ahhoz, hogy a virtuális térben is hatékonyan végezhessék a munkájukat. És a tanulóknak sem volt könnyű egyszerre a saját környezetükben és az iskolában is lenni, és ehhez képest kialakítani új stratégiákat. Sok esetben az alapvető technikai felszereltség is hiányzott ahhoz, hogy az online tanórák jól működhessenek.
Rossz emlékek, jó módszerek
Voltak azonban jó néhányan olyanok is, akik számára ez a forma lehetőséget jelentett, örömmel fedezték fel, mi mindenre használható, a saját szakmai elképzeléseikre szabták, és később is a legnagyobb természetességgel alkalmazták vagy alkalmazzák akár a mai napig. Az online oktatás világszerte bekerült az elfogadott tanulási formák közé, és nem véletlenül: a járványhoz kapcsolódó rossz emlékeket mára felváltotta a felfedezés öröme és a praktikum.
A Research Market kutatásra alapuló előrejelzése szerint az online oktatási piac forgalma a következő években dinamikusan növekedni fog, és 2032-re eléri a 788,05 milliárd dollárt. Ennek fő oka az lehet, hogy ezzel a módszerrel a világ minden tája elérhető a tanulni vágyók számára, így mindenki a kedvére való kurzusra vagy tanárhoz járhat akkor is, ha az egy másik földrészen elérhető csak. Nem kell más országba költözni vagy ingázni, nem kell a tanulásért feladni lakóhelyet, kapcsolatokat vagy jól bevált életritmust, csak meg kell találni a megfelelő online végezhető iskolát vagy tanfolyamot.
Képünk illusztráció (Fotó: Getty Images)
Vagy akár épp ellenkezőleg: lehetővé teszi a folyamatos mobilitást, mert bárhol lehet tanulni, ahol van internetkapcsolat. Emellett mindenki akkor „járhat” iskolába vagy oktatóhoz, amikor a legproduktívabb: a hagyományos tanulási forma a tanár és az intézmény időbeosztását tartja szem előtt, az online oktatás a tanulóét.
Emiatt sokan vallják, hogy hatékonyabb is, hiszen nem fáradtan vonszolja végig magát az ember valahogy az órán, hanem teljes érdeklődéssel és figyelemmel képes jelen lenni.
Az online tanulás hívei azt is vallják, hogy a módszer sok olyan készséget is előtérbe helyez, amelynek az élet más területein is hasznát vehetjük. Fejleszti például a tudatos időgazdálkodást, új technikai készségeket kell hozzá elsajátítani, bővíti a kommunikációs eszköztárat, és ráadásul még környezetbarát is. Sokan mégis ódzkodnak tőle, ami érthető a járványhoz kapcsolódó rossz emlékek miatt. Azóta azonban volt idő levonni a tanulságokat, kialakítani a megfelelő módszereket és kihozni az online tér nyújtotta lehetőségekből a legtöbbet.
Személyi edző egy másik földrészről
Bodzán Benedek személyi edző három évig tartott online egyéni tréningeket, és bár pillanatnyilag személyes jelenléttel tart foglalkozásokat, egyáltalán nincsenek rossz emlékei arról az időszakról.
„2020 elején kiköltöztem Costa Ricába – meséli. – Nem sokkal azután, hogy megérkeztem, kitört a járvány, és hirtelen minden bezárt. Ott szigorúbbak voltak a korlátozások, mint Európában, rengetegen veszítették el a munkájukat emiatt, és én sem tudtam hogyan, miből fogok megélni bevándorlóként egy kisvárosban. Ekkor jutott eszembe, hogy megkeresem a korábbi vendégkörömet, akik Magyarországon hozzám jártak edzeni, hogy lenne-e kedvük ezt online folytatni. Akkoriban az edzőtermek is bezártak a nagyközönség előtt, és csak sportolói igazolással lehetett bemenni. Ráadásul sokan nem is mertek volna nyilvános teremben edzeni, mert féltek a vírustól, és egy ilyen helyen, ahol sok ember megfordul, és közvetlen kontaktussal használja az eszközöket, nagyobb volt a fertőzésveszély. Emiatt sokan örültek a lehetőségnek, hogy edzővel mozoghatnak úgy, hogy ki sem kell tenniük a lábukat otthonról.”
Az online edzés sok szempontból igényel kreativitást. Az első rögtön az, hogy ahány sportolni vágyó, annyiféle környezetben él, és a foglalkozásokhoz ott kell megteremteni a megfelelő körülményeket és megtalálni az alkalmas eszközöket.
„Volt, akinek otthon a saját házában volt edzőterme – emlékszik vissza Bodzán Benedek –, szinte teljes felszereléssel. A másik véglet az, amikor valaki egy kis szobában odébbtolta a bútorokat, és vizespalackokat használt súlyzóként. Ez szakmailag nyilván nagyobb kihívás, de éppen ezért nagyon érdekes is. Az alap, amire szükség van hozzá, egy laptop, telefon vagy tablet, amin keresztül követni tudom a mozgást, egy jó kamerabeállítás, és az, hogy nagyon figyeljünk egymásra.
Magam is meglepődtem, hogy milyen nagy hatásfokkal lehet dolgozni, szinte bármit meg lehet csinálni egy lakásban, csak egy kicsit többet kell gondolkodni hozzá.
Az otthoni online edzés további előnye, hogy sokkal meghittebb, bizalmasabb légkört lehet teremteni, mint egy zsúfolt edzőteremben, itt a tréner és a kliense tényleg csak egymásra figyel, nincs jövés-menés körülöttük.
„A kulcs a jó kamerabeállítás – mutat rá Bodzán Benedek. – Az volt a prioritás, hogy az adott gyakorlat szempontjából legfontosabb szögből lássam, mit csinál éppen, akivel együtt dolgozom. A személyes jelenlétnél körbe tudom járni, így minden kis rezdülést észreveszek; de minden gyakorlatnál van egy jellemző szög, ahonnan a legjobban megfigyelhető, mi történik. Ezt kell megtalálni az online foglalkozásokon a kamera beállításakor.”
Benedek most Magyarországon él, és azzal, hogy hazaköltözött, visszatért a személyesen tartott edzésekhez is, hiszen az online foglalkozásokat eleve ideiglenes megoldásnak szánta. De a szakmájában sokan éreztek rá az ebben rejlő lehetőségekre, és a mai napig kínálnak online órákat vagy letölthető gyakorlatsorokat.
Nyelvtanóra egyenesen Máltáról
Rózsa Ildikó pedagógus, pedagógiatanár, volt tanulócsoport-vezető három évvel ezelőtt költözött a családjával Máltára. A tanítást nem engedte el teljesen: jelenleg online felvételi előkészítő órákat tart nyelvtanból 6-8. osztályos általános iskolásoknak, illetve korrepetál is nyelvtanból. A diákjaival hetente egyszer-kétszer „találkozik” egy erre kialakított online felületen.
„Egy egyszerű Meet-felületet használok – mondja Rózsa Ildikó –, amihez van egy kód, azt beírva már ott is vannak az órámon. Mindenkinek megvan az előre megbeszélt időpontja, de ebben rugalmas vagyok, tudok az ő időbeosztásukhoz alkalmazkodni. Egy foglalkozás általában 60 perc, de sokszor megesik, hogy túlnyúlunk, mert van, hogy igényük támad beszélgeni is, az viszont nem mehet az óra rovására, így olyankor plusz időt szánunk rá. Elsősorban feladattípusokat és stratégiát tanítok, mert ez a sikeres felvételi kulcsa.
Nem veszek végig egy anyagot, mert akkor csak megismételném a tanórai oktatást. Én tudom, hogy mi a tananyagtartalom, és a feladattípusok gyakorlása közben azt is ávesszük, csak most az összefüggések és a feldolgozás szempontjából közelítjük meg.
Ez másfajta nézőpont, mint az iskolai, de mivel az egész óra teljesen más, gond nélkül elfogadják az új logikát, főleg, hogy hamar rájönnek, milyen hatékonyan működik.”
Az online órákon a tanárnak tényleg nagyon kell figyelnie a gyerekre, mert korlátozottak az eszközei a személyes jelenléthez viszonyítva: kevesebb, illetve másfajta kommunikációs eszköztárral kell dolgoznia.
„Nem tudok közel menni, nem tudok mellé ülni, nem tudom megérinteni – részletezi Rózsa Ildikó.– Arcjátékkal, gesztusokkal és hanggal kell minden pótolni. Ez nagyon izgalmas kihívás, és sok játéklehetőséget is ad: viccesen el lehet túlozni grimaszokat, mozdulatokat, ezen lehet jókat nevetni együtt, és máris közelebb kerültünk.
Az is érdekes, hogy a saját környezetükben vannak, ilyenkor sokkal lazábbak, mint egy osztályteremben, nagyobb biztonságban érzik magukat.
Használok táblát, feladatlapokat, de az olyan lehetőségeket is, amelyeket a program nyújt: például konfettiesőt a képernyőn. Mindent egy kicsit intenzívebben kell közvetíteni és használni, hogy ne legyen gond a köztünk lévő fizikai távolság.”
Képünk illusztráció (Fotó: Getty Images)
De hogyan lehet egy nyüzsgő, túlmozgásos gyereket 60 percen át a képernyő előtt tartani? Rózsa Ildikó szerint ez egészen apró dolgokon múlik. Sokat számít például, hogy óra közben lehet inni, enni, a gyerek kimehet a mosdóba, ha szeretne, és nagyon komoly egyéni figyelmet kap, akár az egész óra az ő ritmusához igazítható. Néhányuknak ennyi elég is lehet ahhoz, hogy tudjanak figyelni, mert személyre szabottabbnak, kényelmesebbnek érzik az órát. De vannak más, apró trükkök is, amik segíthetnek.
„A legfontosabb, hogy látszik rajtam: 100 százalékosan tudom, hogy mi fog történni az órán, és egészen biztos vagyok abban, hogy az jó lesz – mondja Rózsa Ildikó. – Felkészült vagyok, és ez biztonságérzetet ad nekem és a gyereknek is. Ilyeneket szoktam mondani, hogy »azt fogjuk csinálni…«, és »a következő az lesz…«.
Kijelölöm az irányt, merre haladunk, és így vezetem végig a gyereket a foglalkozáson. Közben azt is látja, hogy én élvezem, nekem ez fontos, és ez meg is adja az alaphangulatot.
Nagyon egymásra lehet így hangolódni: számalanszor megtörténik, hogy ő mond valamit, én nyúlok a tollamért, és akkor ő már mondja, is, hogy »aha, akkor ezt most el fogod magyarázni!«.”
A magyar nyelvtan egy érdekes helyzetű tantárgy a magyar oktatási rendszerben: nagyon kicsi óraszámban tanítják, miközben kiemelten fontos minden mérésben, a felvételiket is beleértve.
„Heti egy órában úgy megtanítani, hogy az elméteti háttér is meglegyen, az összefüggéseket is értse a gyerek, és a gyakorlatban használni is tudja, nagyjából lehetetlen. Ezt tudom megsegíteni azzal, hogy rámutatok, mennyire logikus és szép dologról van szó. Ha sikerül a gyerek figyelmét erre irányítani, akkor már azt is jobban fogja érteni, amit az iskolában tanult. És közben élvezi, hogy az információk, amiket kap, többé már önmagukban állnak, hanem összekapcsolódnak egy értelmes rendszerré.”
Csak kíváncsiságból mindkét interjúalanyunktól megkérdeztük, hogy ő maga volt-e a másik oldalon, tanult-e valamit valaha online? Kiderült, hogy igen: mindeketten nyelvtanulásra használták ezt a lehetőséget. De azt is megerősítették mind a ketten, hogy ez, bár hasznos, de a személyes interakciókat teljesen nem helyettesítheti. Talán ez a jövő: a hibrid tanulás, ahol az arányokat, hogy mennyi személyes és mennyi online kapcsolattartásból álljon a folyamat, az ember a saját igényeire szabhatja.
