Sok bérlőnek amiatt nem engedik meg, hogy bejelentkezzen egy bérleménybe, mert a bérbeadó attól tart, hogy a bejelentett lakcím révén többletjogokhoz jut. A lakcím létesítésével azonban senki nem kap tulajdonosi jogokat – írja a Hóvége. Házi- vagy gyermekorvosi ellátás viszont csak állandó lakcím vagy tartózkodási hely birtokában vehető igénybe. Emellett az óvodai, iskolai beiratkozás feltétele is. Tehát hétköznapi, praktikus okai vannak a bejelentett lakcím igényének.
Miután az albérlő elköltözik a bérleményből,
a tulajdonos is kijelentheti a lakásából, a következőképpen: A SZÜF (Személyre Szabott Ügyintézési Felület) számos elektronikus ügyintézési szolgáltatást kínál. Ügyfélkapus belépést követően az e-papír szolgáltatással indíthatunk adatszolgáltatási kérelmet arra vonatkozóan, hogy kik vannak bejelentve a megnevezett lakcímen. Az e-Papír szolgáltatással olyan ügyekben is lehet elektronikusan írni a hatóságoknak, amelyekhez egyébként nem található formanyomtatvány.
Így gyorsan és egyszerűen el lehet juttatni elektronikus úton
a beadványt az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek részére. A kérelemhez 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapot kell csatolni Személyesen legkönnyebben a lakóhelyünk szerint illetékes kormányablakban járhatunk utána, hogy ki van bejelentve a lakásunkba. Az illetékes kormányhivatalokat innen lehet kikeresni. Ha egy ingatlan tulajdonosaként észleljük, hogy valaki jogosulatlanul van hozzánk bejelentve, akkor „kényszerkijelentéssel” élhetünk. A lakcím érvénytelenségének megállapítása iránti kérelmet szintén a
lakóhely szerint illetékes kormányablakban kell benyújtani,
vagy e-papír szolgáltatással, az Ügyfélkapun keresztül. Az ügyintézéshez szükségesek a személyazonosító okmányok, illetve egy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap. Ezt követően hivatalosan is érvénytelenné válik a lakcím, a nyilvántartásban szereplő lakcím adat pedig fiktív jelzést kap.
Kép: Pixabay
