Gyermekjogi szempontból szokatlan év volt – ezzel a felütéssel kezdődik a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány legfrissebb gyermekjogi eseményeit összegző éves jelentése. A közelmúltban publikált 111 oldalas dokumentum arra mutat rá, 2024-ben a közbeszédet tematizálta a „kegyelmi ügy”, mely miatt rengetegen – szakemberek, laikusok, politikusok és közéleti szereplők – fejtették ki véleményüket a gyermekvédelemről, a gyermekbántalmazás, valamint a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélés kérdéseiről és a téma nem csak a szavak szintjén jelent meg. 2024-ben több mint harminc gyermekjogi szempontból releváns jogszabály született meg, többnyire úgy, hogy hiányzott a megelőző szakmai egyeztetés.
A jelentés készítői szerint a kegyelmi ügy rendszerszintű problémákra világított rá, társadalmi és politikai következményei, az átláthatatlan adatkezelés, a szakemberhiány, és a gyerekek mentális egészségi állapotának romlása mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2024 valóban vízválasztó év legyen. A május 13-án közzétett jelentés immáron sorban a kilencedik és az eddigieknél is élesebb képet mutat arról, milyen kihívásokkal szembesül a magyar gyermekvédelmi rendszer.
Többek közt kiderül belőle, hogy
- 50 százalékkal nőtt a veszélyeztetés miatti gyermekvédelmi jelzések száma
- 117493 gyermeket tartottak nyilván veszélyeztetettként és 28678 gyereket vettek védelembe, ami több mint a korábbi évben.
- A sajátos nevelési igényű gyerekek aránya évről évre rohamosan nő és arányuk 8. osztályban már elérte a 11 százalékot.
- 2018 óta nem volt olyan magas az intézményekben élő 12 éven aluli SNI-s gyerekek aránya (36 százalék), mint 2024-ben
- 2010 óta 26-ról 17-re csökkent a gyermekpszichiátriai gondozó intézetek száma, miközben egyre több gyereket tartanak nyilván pszichiátriai problémákkal.
- a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 2024-es jelentésében hangsúlyozza, hogy a gyerekek mentális egészsége romló tendenciát mutat. Komoly problémaként jelentkezik az iskolai kortárs bántalmazás, és az online térben való bántalmazás is.
- az önsértéssel küzdő gyerekek száma ötszörösére, az öngyilkossági gondolatokkal élőké pedig 2,5-szeresére nőtt a lelkisegély vonalat működtetők adatai szerint.
- minden bántalmazás típus esetében nőtt a gyermekvédelmi rendszerben nyilvántartott gyermekek száma. A KSH adatai szerint fizikai bántalmazás kapcsán 2023-ban 5830 gyereket tartottak nyilván, érzelmi bántalmazás kapcsán 7618 gyereket, szexuális bántalmazás 1039 gyereket ért, elhanyagolás miatt pedig 47 286 gyerek került nyilvántartásba.
- Az adatok tanúsága szerint a gyerekeket ért bántalmazás minden formája továbbra is sokkal nagyobb arányban éri őket családon belül, mint családon kívül.
Ezekkel a kihívásokkal ráadásul — mint arra a jelentés készítői rámutatnak – egy olyan rendszernek kellene megküzdenie, amelyből több ezer szakember, köztük pedagógus, pszichológus, gyermekpszichiáter, iskolaorvos és fejlesztő szakember hiányzik.
A köznevelési rendszerből 16 ezer pedagógus hiányzik, a betöltetlen háziorvosi praxisok száma tovább nőtt és elérte a 18,2 százalékot és ugyanez a helyzet a iskolaorvosi szolgálatok esetében is.
Fotó: Getty Images
A speciális nevelési igényű (SNI-s) gyermekek számának jelentős emelkedése miatt az óvodai nevelésben is egyre nagyobb szükség van ezeknek a gyerekeknek a szakszerű ellátására, ez azonban kihívást jelent az intézmények számára. Noha a gyermekpszichiáterek számát illetően nincsen hivatalos adatgyűjtés, 11 vármegyében nem érhető el gyermek és ifjúságpszichiátriai fekvőbeteg ellátás.
Megbocsáthatatlan pardon
2023-ban Novák Katalin köztársasági elnök kegyelemben részesítette a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, Kónya Endrét, akit a bíróság azért ítélt három év négy hónap szabadságvesztés büntetésre, mert a gyermekotthon korábbi igazgatójának, hosszú éveken keresztül, több gyermek sérelmére elkövetett szexuális bántalmazás cselekményeit eltussolta, egy sértettet bizonyítottan a vallomása visszavonására kényszerített. Az elnöki kegyelem ténye 2024 februárjában nyilvánosságra került és komoly közéleti, társadalmi felzúdulást váltott ki, aminek eredményeként lemondott Novák Katalin, valamint a kegyelmi döntést ellenjegyző akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit.
Felületi kezelés: Jogszabály dömping
Az egyik legjelentősebb jogalkotási hullám a kegyelmi ügy kapcsán a gyermekvédelmi rendszert érte el, ezen belül a jelentés készítői szerint elsőként a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek alkalmasságának vizsgálatára vonatkozó ellenőrzések új rendszere érdemel figyelmet. Az új rendelkezések alapján ugyanis a gyermekvédelmi intézmények vezetői, illetve a szakmai munkakörben foglalkoztatottak számára kötelezővé vált a pszichológiai alkalmassági, valamint a „kifogástalan életvitel” vizsgálat.
A „rendvédelmi attitűdöt” tükröző kormány határozattal szemben azonban a jelentés készítői szerint számos kritika hozható fel: amellett, hogy megkérdőjelezhető a szakemberek etikai és hivatásbeli megítélésére való alkalmassága, alapjogi aggályok is említhetők, hiszen a vizsgálat során feltett kérdések egy része megalázó, zavarba ejtő lehet és indokolatlan mértékben hatol be a szakemberek magánszférájába. Ezen túlmenően a változtatások az elsődleges adatok szerint magas kockázatot jelentett a szakellátásban hosszú évek óta tapasztalható és egyre súlyosbodó szakemberhiány kapcsán is
Pozitív lépések is születtek
A kritikus pontok mellett a jelentés elismeri az előrelépéseket is: többek között azt, hogy 2024-ben emelkedett a nevelőszülői illetmény, több örökbefogadás történt, mint egy évvel korábban (2024-ben 1059 örökbefogadást zárt le a szakszolgálat közvetítésével, míg egy évvel korábban ez a szám 984 volt), és bővült a gyerekek online biztonságát célzó szabályozás.
A 2024-ben megszületett jogszabálymódosítások közül egyértelműen pozitívnak és előremutatónak nevezték a jelentés készítői, hogy előírták a munkáltató részére a gyermekvédelmi dolgozók előző munkahelyének felkeresésére irányuló kötelezettséget; hogy kötelezővé tették, a gyermekvédelmi gyám, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, valamint a gyermekjogi képviselő esetén, hogy értesítsék a nevelőszülőt foglalkoztató nevelőszülői hálózat működését engedélyező szervet, amennyiben gyermek bántalmazás történik, hogy növelték a nevelőszülők esetén a kollégista gyermekek után járó juttatást, illetve, hogy növelték a nevelési ellátmány összegét 20 százalékkal.
Fókuszban a kórházban hagyott csecsemők
A jelentés kitér a kórházban hagyott csecsemők helyzetére is. Mint ismert, már 2023-ban figyelmeztette az Orbán- kormányt a Gyermekjogi Civil Koalíció „a három év alatti, kényszerűen az egészségügyi rendszerben elhelyezett gyermekek” sorsának tarthatatlanságára. Nem sokkal azután tette ezt a szervezet, hogy felmérésükben arra jutottak: 2023-ban 50-100-ra nőtt azoknak a csecsemőknek a száma, akiket a kórházban hagytak szüleik, a gyermekvédelem viszont nem tudott gondoskodni róluk, így az egészségügyi intézményben „ragadtak”.
Az ilyen gyermekek örökbefogadására vonatkozó szabályozást 2024-ben enyhítették. 2024. július 1. óta, ha az anya a születése után a kórházban hagyja gyerekét és hat héten belül nem jelentkezik érte ő, az apa, vagy más hozzátartozó, illetve nem nyilatkoznak arról, hogy a gyereket nevelni szeretnék, akkor örökbefogadhatóvá válik.
Kormányzati tájékoztatás szerint 2024. október 24-ig 7, a születését követően egészségügyi intézményben maradt gyermek örökbefogadási eljárása zárult le 31 gyereket nyilvánítottak örökbefogadhatónak. Míg 2023-ban a Gyermekjogi Civil Koalíció felmérése alapján 50-100 közé volt tehető a kórházban várakozó csecsemők száma, addig a Belügyminisztérium közlése szerint 2024 szeptemberére ez a szám 280-300-ra emelkedett.
Fontos szempont a gyerekek részvétele
A jelentés különlegessége, hogy készítésében idén is aktív szerepet vállaltak úgynevezett Kiskorú Kollégák – 13–17 éves fiatalok, akik saját tapasztalataikat osztották meg. Valamennyi témával kapcsolatban visszajelzést adtak és elmondásaikból kiderül, hogy a gazdasági nehézségek és a bántalmazás mindennapos élményként vannak jelen a gyerekek életében.
