
Egy brit nő bebizonyította, hogy a gyermeke apja összejátszott egy DNS-vizsgálati labor dolgozójával, és meghamisította a szülői tesztet, hogy elkerülje a több mint 94 ezer fontos (átszámítva mintegy 43 millió forintos) tartásdíjat.
Chelsea Miller 31 éves volt, amikor 2022-ben megszületett kisfia, Louie. A pár szakított mindössze három nappal a szülés után. Az ex, Sheldon B. tagadni kezdte Louie apaságát, majd kért egy DNS-tesztet, ami kedvező eredmény esetén számára komoly anyagi megtakarítást jelentett volna. Chelsea biztos volt benne, hogy Sheldon az apa, de a teszt mégis negatív lett. Az eredmény sokkolta a fiatal anyukát.
Bár a bíróság számára a DNS-teszt bizonyíték volt, Chelsea nem adta fel. Meggyőzte volt párja anyját, Katie-t, hogy adjon DNS-mintát egy másik laborban. Az eredmény kimutatta, hogy Louie a nagymama leszármazottja, ami egyértelműen apai kapcsolatot sejtet Sheldon-nal is.
Sheldon végül beismerte, hogy meghamisíttatta a DNS-tesztet azzal, hogy az egyik rokonát küldte be a vizsgálatra. Erre a labor alkalmazottja, Robert P. beismerte, hogy felcserélte a mintát, hogy az eredmény hamis legyen.
Mindkét tettes bűnösnek vallotta magát csalásban. Robert P.-t 50 hétre, Sheldon B.-t 33 hétre ítélték el – számolt be az esetről a The Sun. Chelsea csalódott volt amiatt, hogy egy DNS-labor munkatársa ilyen felelőtlenül járt el. „Túlmegy a megengedett határon az a szakmaiatlanság és bizalomsértés, amit ebben az ügyben láttam. A betegeknek biztonságban és megbecsülve kellene érezniük magukat, különösen ilyen érzékeny helyzetekben” – nyilatkozta.
A DNS-vizsgálat nem csak az apaság megállapítására jó
Ha meghalljuk, hogy DNS-vizsgálat, akkor általában az apasági vizsgálat jut eszünkbe róla, pedig ennél sokkal szélesebb körben használják. Az utóbbi tíz évben egyre terjed a leszármazottsági vizsgálat is, melyről elsőre a családfakutatás ugrik be, ám az elején ezek a vizsgálatok még inkább csak arról szóltak, hogy a DNS-teszt segítségével feltérképezték, hogy a páciens milyen genetikai rendellenességgel, hajlammal vagy betegséggel (például a diabetes valamelyik típusával vagy az elhízásra való hajlammal) rendelkezik a genetikai állománya alapján. Ez a feltérképezés arra is jó volt, hogy az orvos ennek segítségével célzottan adhat tanácsot, hogy megelőzés szempontjából milyen életmód javasolt a páciensnek. Az azóta eltelt időben ez a technika már a családfakutatásban is aktívan használhatóvá vált. A begyűjtött DNS-minták segítségével azt is vizsgálni tudják ma már a kutatók, hogy mely népcsoportok őrizték meg az évszázadok során viszonylag kompakt módon a saját génkészletüket. A DNS-vizsgálattal az apaságon túl a távolabbi felmenők és oldalági rokoni viszonyok is felfedezhetők, legyen szó unokatestvérekről, nagynéniről vagy éppen ükapáról.
Kiemelt fotó: illusztráció, Getty Images