Mi is ez a kihívás pontosan?
A kihívás során a szülők tesztelik, hogy gyermekük mennyire hajlandó megosztani egy finomságot. Általában anya, apa és a gyerek vesz részt benne: három tányér van előttük az asztalon, mindegyik egy-egy szalvétával letakarva. Amikor felfedik a tányért, kiderül: a gyereknek két keksze van, az egyik szülőnek egy, a másiknak viszont egy sincs! És jön a nagy kérdés: vajon a gyerek odaadja-e az egyiket a kettőből, ami előtte van?
Mi kell ahhoz, hogy egy gyerek megosszon valamit?
A megosztás lényege, hogy feladjuk személyes erőforrásainkat mások javára. A kutatók szerint ehhez több fontos készség is kéne egy kisgyerekben: először is felismerni, hogy több van neki, ezzel együtt pedig figyelembe venni mások vágyait és szükségleteit, vagyis ráérezni, hogy a másik is szeretne egyet. Mindez azzal jár, hogy képes elhalasztani a saját igényeit, és visszafogja azt a vágyát, hogy azonnal megegye a süteményeket. Ez pedig valódi kihívást jelenthet a gyerek számára.
A kognitív fejlődés kutatásai kimutatták, hogy a gyermekek ezeket a készségeket az első néhány életévükben fejlesztik ki. Lehet, hogy gyermeked úgy gondolja, hogy a megosztás lenne a helyes dolog, de nem képes azonnal összekapcsolni az összes fejlődő készségét, hogy a helyzetben a megosztó viselkedést tanúsítsa. Szóval csak azért, mert a gyerek nem oszt meg, még ne kiabáljuk rögtön, hogy önző!
Fotó: Getty Images
Hogyan számolják meg a sütit a gyerekek?
Míg a gyerekek szerint a méltányosság azt jelenti, hogy mindenkinek ugyanannyi vagy egyenlő mennyiség jut, a kisgyerekek nem mindig tudják, mi az egyenlő mennyiség. Azok a gyerekek, akik még nem sajátították el a számolást, kevésbé hajlamosak egyenlően megosztani. Ugyanakkor fontos, hogy a gyerekeknek mégsem kell számolniuk a süti kihívásban, mert képesek a szubitizálásra, ami azt a folyamatot jelenti, amikor számolás nélkül gyorsan felismerik egy halmazban lévő tárgyak pontos számát (ez csak négy darabos vagy annál kisebb halmazok esetén működik).
Mit tehetnek a szülők?
A kisgyermekek nem feltétlenül veszik észre, hogy a szülő is szeretne sütit, ha nem hívják fel rá a figyelmüket. A gyerekek érzékenyek a szülői érzelmekre: ha egy kis szomorúságot mutatsz, máris megjelenhet a hajlandóság, hogy megossza veled a sütit. Emellett, ha rámutatsz, hogy van egy plusz keksz, az sokszor elég ahhoz, hogy kivilágosodjon előtte a megoldás. Hosszú távon a következetes beszélgetés és pozitív minta az igazán hatásos. Más helyzetekben is érdemes kedvesen felhívni a gyerek figyelmét, hogy például osszák meg egymással a játékaikat.
Testvér vagy csak egyke: vajon számít?
A kutatások szerint a 3-4 éves egykék eleinte kevesebbet osztanak meg, mint az, akinek tesója van (persze, ebben is van kivétel, nem szabad általánosítani), de egy év múlva ez már teljesen kiegyenlítődik.
