Ha a közösségi médiában rákeresünk a „children and skincare” (gyerekek és bőrápolás) kifejezésre, pillanatok alatt több száz olyan videóba botlunk, amelyekben kislányok – némelyikük alig három- vagy négyéves – lelkesen mutogatják kedvenc kozmetikumaikat és sminktermékeiket. Mások a népszerű „Készülődj velem!” (Get Ready With Me) vagy „Iskola utáni rutin” videókban mesélnek a napjukról, miközben egymás után kenik fel a különféle bőrápolási termékeket.
Az, hogy tinédzserek bőrápolási termékeket használnak, nem új jelenség. De míg néhány évtizeddel ezelőtt a bőrradírok és arctisztítók főként pattanásmentes bőrt ígérték, a mai gyerekek már jóval összetettebb termékeket használnak – sokszor olyanokat is, amelyek öregedésgátló hatóanyagokat tartalmaznak –, abban a reményben, hogy tökéletes, hibátlan lesz a bőrük.
Bár ezt a márkák nem feltétlenül támogatják vagy ösztönzik, több fiatal beauty influenszer márkanagykövetként hivatkozik magára, és már olyan, népszerű filmes karakterekre épülő bőrápoló csomagok is megjelentek – például a K-Pop Démonvadászok témájában –, amelyek ragyogó bőrt ígérnek.
Fotó: Getty Images
A gyermekeknek szóló bőrápolás mára több milliárd dolláros üzletággá nőtte ki magát. A piac gyors ütemben bővül, és egyelőre semmi sem utal arra, hogy lassulna a növekedése. Egyre többen – köztük szabályozó hatóságok is – figyelmeztetnek arra, hogy a jelenség aggasztó. A harmincas és negyvenes éveikben járó nőket a bőrápolási cégek már régóta azzal célozzák, hogy az öregedés problémát jelent, amire természetesen náluk van a megoldás. Most azonban jelentős változásnak vagyunk tanúi. Ugyanez a nyomás már a kislányokra is nehezedik.
Ahogy a közösségi média által is hajtott szépségipar továbbra is robbanásszerűen növekszik, felmerül a kérdés: vajon mindez csupán ártatlan szórakozás, vagy a lányokat már egészen fiatalon arra kondicionálja, hogy azt higgyék, valami nincs rendben a külsejükkel? És mit árul el ez arról, hogyan gondolkodnak ma önmagukról?
Bőrápolás gyerekkorban: a tökéletes bőr iránti megszállottság
A bőrgyógyászok és kutatók már nevet is adtak a jelenségnek: kozmetikorexia. Ezzel azt az egészségtelen megszállottságot írják le, amikor valaki már gyerekkorától kezdve a hibátlan bőr elérésére törekszik, és emiatt kényszeresen használ kozmetikai termékeket. A kutatók szerint azok a gyerekek, akiknél a kozmetikorexia jelei mutatkoztak, szinte állandóan a telefonjukat használták, órákon át néztek bőrápolási videókat a közösségi médiában, naponta akár tízféle kozmetikumot is alkalmaztak, és még a családtagjaikkal sem szívesen találkoztak smink nélkül.
Ráadásul ezek a termékek korántsem olcsók. A rutinhoz tartozó termékeket használattól függően három-négy havonta újra meg kell vásárolni. Arctisztító, tonik, primer, hidratáló, szérum, szemkörnyékápoló, arcpermet – és kezdődik elölről a rutin. Így próbálnak még általános iskolás gyerekek is megfelelni az úgynevezett „glass skin”, vagyis az üvegszerűen sima, ragyogó bőr dél-koreai szépségideáljának.
Az egészben azonban az az irónia, hogy nekik már eleve ilyen a bőrük.
A bőr természetes védőrétege, amely távol tartja a káros anyagokat és bent tartja a nedvességet, gyerekkorban szinte tökéletes állapotban van.
Ma mégis minden korábbinál több gyerek használ kozmetikumokat, és egyre több fiatal páciensnél diagnosztizálnak pattanásokat és kontakt dermatitiszt, az ekcéma egy olyan formáját, amelyet valamilyen anyaggal való érintkezés vált ki. Ebben szerepet játszik, hogy a gyerekek egyre többféle, erős hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumot használnak.
Ezek közül sok olyan aktív összetevőt tartalmaz, amely közvetlenül befolyásolja a bőrsejtek működését, vagyis megváltoztatja a bőr természetes folyamatait. Az egyik legismertebb ilyen hatóanyag a retinol, amely felgyorsítja a bőrsejtek megújulását, ezáltal segíthet csökkenteni a finom ráncokat és az öregedés jeleit. Gyermekeknél azonban a bőrsejtek eleve gyors ütemben regenerálódnak, ezért a retinolnak számukra nincs valódi előnye. Sőt, túlzottan stimulálhatja a bőrt.
Ellie-May TikTok csatornájának több mint 330 ezer követője van
Ennek következménye lehet az úgynevezett retinolégés, amikor a bőr természetes védőrétege károsodik. Ez fájdalmat, irritációt, ekcémaszerű kiütéseket, sőt hosszú távon tartós bőrérzékenységet is okozhat. Ezek a kozmetikumok számos más olyan összetevőt is tartalmazhatnak, amelyek károsíthatják a gyermekek bőrét. Ha pedig egy gyermeknél allergia alakul ki valamelyik összetevőre, előfordulhat, hogy azt az anyagot tartalmazó terméket később, akár egész életében sem tudja majd használni allergiás reakció nélkül.
A bőrgyógyászok egy másik aggasztó jelenséget is egyre gyakrabban tapasztalnak: növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akiknél frontális fibrotizáló alopecia alakul ki. Ennél a hajhullástípusnál a homlok menti hajvonal fokozatosan hátrébb húzódik. Egyre több kutató feltételezi, hogy ennek egyik lehetséges oka a különféle arckrémek és kozmetikumok egyre korábbi, rendszeres használata lehet. Bár ezt az összefüggést még nem sikerült egyértelműen bizonyítani, a feltételezés egyre nagyobb figyelmet kap a szakmai körökben.
Torz tükör: túl korán elkezdett bőrápolás
A pszichológusok attól tartanak, hogy az önmagukat folyamatosan figyelő, a közösségi médiában élő és a szépségápolás megszállottjává váló gyerekek torz képet alakíthatnak ki arról, hogyan kellene kinézniük és milyen életet kellene élniük. Gyermekkorban még éppen kialakulóban van az énkép.
Azok a gyerekek, akik megszállottan foglalkoznak a bőrápolással, jellemzően azt próbálják utánozni, amit a közösségi médiában látnak. Az önértékelésük így egyre inkább attól függ, hány lájkot kapnak, vagy milyen kommenteket írnak nekik.
Mivel a kozmetikorexia rendkívül új jelenség, egyelőre nem tudni, milyen hosszú távú pszichés következményei lehetnek. A legfrissebb kutatások azonban arra utalnak, hogy vannak átfedések a testképzavarral, vagyis azzal a mentális zavarral, amelyben az érintettek kényszeresen a külsejük vélt hibáira összpontosítanak, ami tartós szégyenérzetet és szorongást okoz. A szakemberek már most is látnak olyan hét-nyolc éves gyerekeket, akiknél a kozmetikorexia tünetei mellett erős szorongás és szégyenérzet is megjelenik. Van, aki már azért sem akar iskolába menni, mert annyira szégyelli magát. Ez a szégyen abból fakad, hogy folyamatosan másokhoz hasonlítja magát a közösségi médiában, és úgy érzi, nem elég szép.
A TikTok közleménye szerint a platform külön biztonsági intézkedésekkel védi a kiskorú felhasználókat, nem engedélyezi a célzott hirdetéseket 18 éven aluliak számára, emellett a szülőknek is biztosít tájékoztató anyagokat a gyerekek online biztonságának támogatására. A vállalat azt is kiemelte, hogy ifjúsági tanácsadó testületén keresztül rendszeresen kikéri a fiatalok véleményét a platform fejlesztéséről, és sok felhasználó hiteles, bőrgyógyászok által készített tartalmakból tájékozódik a bőr egészségéről.
Bár Magyarországon egyelőre nem készült átfogó kutatás arról, hány gyerek használ rendszeresen többlépéses bőrápolási rutint, a jelenség nálunk is egyre látványosabb. A TikTokon és az Instagramon magyar nyelvű videók százai népszerűsítik a „skincare” rutinokat, a drogériák polcain pedig már a fiatalabb korosztály körében is népszerű, szérumokat és aktív hatóanyagokat tartalmazó termékek sorakoznak. A témáról az elmúlt hónapokban a hazai sajtó is egyre többet írt, miután nemzetközi szakértők arra figyelmeztettek: a gyerekek bőrének nincs szüksége retinolra, hámlasztó savakra vagy öregedésgátló kozmetikumokra, ezek használata viszont irritációt és a külsejükkel kapcsolatos szorongást is erősítheti.
