Nem tartozik a legkellemesebb gondolatok közé, de idővel mindenki szembesül a múlandósággal, és a ténnyel, hogy semmit nem vihet magával a földi javakból, amelyeket élete során gyűjtött. Ezek a pillanatok fontos döntést kényszeríthetnek ki: érdemes lehet rendelkezni arról, hogy ki és mit örököljön majd a hátramaradó vagyonból. Van, aki azt választja, hogy nem tesz semmit, és minden örökléssel kapcsolatos kérdést a törvény gondjaira bíz, míg mások végrendeletben nyilvánítják ki akaratukat.
Amennyiben nincs érvényes végrendelet, az örökségből nem zárható ki sem a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, sem a házastárs, illetve a szülő sem (Fotó: profimedia.hu)
Egy végrendelettel minden öröklési kérdés tisztázható
A legfontosabb tényező az öröklés rendjének meghatározásánál az, hogy az elhunyt hagyott-e maga után érvényes végrendeletet, amelyben részletesen rendelkezik arról, hogy ki és mit örököljön utána. Amennyiben van ilyen végrendelet, akkor az abban megnevezett örökösök kapják a teljes hagyatékot, a végrendeletből kihagyott vagy kizárt örökösök, például a gyermekek, pedig csak a kötelesrészre tarthatnak igényt.
De mi is az a kötelesrész? A kötelesrész annak a harmada, ami a kötelesrészre jogosultnak mint törvényes örökösnek jutna. Kötelesrészre jogosult a gyermek (legyen az vér szerinti vagy örökbefogadott, házasságban vagy azon kívül született), a házastárs, illetve az elhunyt szülei.
Új szabályok, régi végrendelet – erre érdemes figyelni
Jó tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv, amely az öröklési kérdéseket is szabályozza, 2014-ben megváltozott. Az új törvény szerint a kötelesrész már nem fele, csak harmada annak az értéknek, amelyet a Polgári Törvénykönyv alapján a kötelesrész alapjaként kiszámolunk. Ez azonban csak a 2014. március 15-e után készített végrendeletekre érvényes. Aki ennél korábban készített végrendeletet, és azt szeretné, hogy a most hatályos Polgári Törvénykönyv alapján részesüljenek kötelesrészben a kötelesrészre jogosultak, érdemes új végrendeletet készítenie.
Tehát hiába rendelkezik valaki úgy, hogy minden vagyonát az örökbefogadott gyermekére hagyja, a vér szerinti gyermekek, az özvegye, illetve a még élő szülei ekkor sem maradnak örökség nélkül, hiszen – bár róluk a végrendelet nem tesz említést – igényelhetik a nekik járó köteles részt. Tegyük fel, hogy az elhunytnak az özvegye mellett két gyermeke van az első házasságából és szintén két gyermeke a másodikból, valamint van még egy örökbefogadott gyermeke is. Végrendelet hiányában, a törvényes öröklés szabályai szerint a hagyatéki vagyont hatfelé kellene szétosztani a hat örökös között (öt gyermek és az özvegy a második házasságból, aki egy gyerekrészre jogosult, kivéve az elhunyttal közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, mert ezeken az özvegy holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl). Ennek az örökségnek a harmada az a kötelesrész, amit végül az elhunyt a végrendeletből kihagyott, de a törvény szerint a kötelesrészre jogosult személy megkap.
Házassági szerződéssel befolyásolható a hagyatéki vagyon
Házassági vagyonjogi szerződésben a házastársak bármilyen vagyonjogi kérdést szabályozhatnak a törvénytől eltérően: például megegyezhetnek arról, hogy mi legyen a közös, és mi a különvagyonuk, vagy hogy hogyan kezelik a közös vagyont. Ezzel egyúttal azt is befolyásolni tudják, hogy mi kerül majd a hagyatékukba.
Különösen azoknak lehet érdemes ezzel foglalkoznia, akik több házasságot kötöttek, hiszen így tiszta helyzetet teremthetnek azzal, hogy mi tartozik az egyik, illetve a másik fél különvagyonába.
Fontos tudni azonban, hogy a házassági vagyonjogi szerződés csak akkor lesz érvényes, ha közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződés harmadik személlyel, például bankkal szemben pedig akkor lesz hatályos, ha a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HÉVSZENY) a közjegyzőnél bevezettetik.
Szponzorált tartalom
