 |
A legősibb parfüm
De persze a nők már ekkor is nők voltak, s elkezdték kacérkodásra, szépségápolásra használni ezeket a szereket. Az egyiptomi hölgyek édes mandulaolaj, fahéj és méz alapú kencéket, vagy mentát és kakukkfüvet használtak. A legősibb parfümformula is az egyiptomiakhoz kötődik: a Kyphi már igen összetett volt, több mint 60 aromából készítették. Volt benne méz, bor, mirha, mazsola, jázmin, koriander, rózsa, nád és tömjén is. Kleopátráról pedig köztudott, hogy szépségének megőrzésére többféle olajat adott fürdővizéhez.
Rózsavíz
A rómaiak már az első században készítettek rózsavizet, de az araboknál, az Ezeregy éjszaka meséiben is említik, mint arcfrissítő hatású szert. Az arabok vezették be a kozmetikába az alkoholt, ezután pedig az illatos vizek az egész iszlám világban elnyerték a gazdag házak urainak és a háremek hölgyeinek kegyét. Germániában akkor még megelégedtek a nyírfavízzel és a gyógyfüvekből készült főzetekkel. 1189-ben Szaladin szultán nagyon drága ajándék gyanánt egy hordócska pézsmát küldetett a Kelet-Római császárnak. A parfüm ezzel meghódította Európát és a világot. Parfümkészítő társaság először a világon Fülöp Ágost francia királytól kapott 1190-ben működési engedélyt.
 |
Az oleum mirabile (csodálatos olaj), a rozmaringból és gyanták alkoholos kivonatából készült és a XIII. században vált ismertté. Idővel elhagyták belőle a gyantakivonatokat és az alkohollal higított rozmaringpárlatot, amelyet Magyarvíz, illetve a Magyar királyné vize néven kedveltek meg. Nevét onnan kapta ez a francia találmány, hogy egy imakönyvben megtalálták Nagy Lajos király édesanyjának, Erzsébetnek azt a levelét, melyben a rozmaringvíz csodálatos gyógyító hatásáról ír. Használatától – a legenda szerint – a hetvenéves Erzsébet annyira megfiatalodott és megszépült, hogy a lengyel király beleszeretett és megkérte a kezét.
Leplező illatok
A sötét középkorban az illatoknak egészen más szerepük lett. Sőt, nem csupán a szerepük volt más, mai orral az akkor terjedő illatok sem voltak a legkellemesebbek. Mivel nem dívott a tisztálkodás, az előkelő népek orrcsiklandónak nem mondható testszaguk palástolására használták a parfümöket, így leginkább az erős aromával bíró szerekre volt nagy kereslet.
Kölni víz
Nem sokkal XIV. Lajos halála után született meg az igazi kölnivíz, a Kölnisch wasser. Egy fiatal kereskedő 1792. október 8-án, házasságkötése alkalmából egy kartauzi szerzetestől ajándékul kapta egy igazi csodatévő víz receptúráját. A legenda szerint néhány csepp vízben oldva, belélegezve elmulasztotta a fejfájást, a szívdobogást s mindemellett persze kiváló illata volt. Így Wilhelm Mülhens manufaktúrát alapított a kölni Glockengassén, s kölni víznek nevezte el. Ez volt az első Eau de Cologne. De hogy lett ebből a gyógynövényolajokat, rozmaring- és zsályakivonatot tartalmazó 4711? A XVIII. század végén a francia csapatok Kölnt is elfoglalták, s a Daueier generális parancsára minden házat számmal láttak el, ekkor kapta Mülhens háza a 4711-et.
 |
A XVIII. századtól a XX. század közepéig a franciaországi Grasse volt a világ parfümkészítő-központja, amely tubarózsa-, levendula-, jázmin- és rózsamezőkkel övezett dombon áll. Az itt készült parfümök és illatosított kesztyűk a párizsi úri körökben hamar elterjedtek és divattá váltak. Grasse a parfüm fővárosa lett, sorra alakultak a máig kiváló parfümöket és illatszer-alapanyagokat készítő üzemek. Klasszikussá, legendássá vált családnevekkel találkozhatunk az illatszerek újkori történetében: Houbigant, Guerlain, Francois Coty, a Jean Lanvin família.
A Grasse-ban működő régi parfümházak nagy része azonban mára tönkrement, mások áttértek az ízesítők gyártására, de még mindig ez a középkori kisváros számít a parfümgyártás fellegvárának. Máig működik például a Fragonard gyár, amelyet még 1926-ban családi vállalkozásként Eugene Fuchs alapított. Grasséban néhány éve nyílt meg a Nemzetközi parfümmúzeum, ahol számos kuriózum (például Marie Antoinette hatalmas utazótáskája, amelyben szépítőszereit tartotta) látható.
