A zöld hályog kezelésének új megközelítése?

Amerikában kezdődött Dr. Bitó László szakmai karrierje. Fiatalemberként került 1956-ban az Egyesült Államokba.
A Columbia Egyetemen kezdte el tanulmányait, majd ott maradt az egyetem szemész-fiziológia laboratóriumában, amelynek aztán több mint három évtizeden át volt a vezetője. Kutatómunkája nyomán született meg a Xalatan, amelyet 2002-ben az év gyógyszerének választottak.

Ez a szer azért olyan fontos, mert a vakságot okozó glaukóma kezelésében a legtöbb esetben szükségtelenné teszi a műtétet.

– Amerikában az orvosi egyetemeken a kutatók teljes függetlenséget élveznek. Mivel mindig az olvasás, írás érdekelt, a szemmel és az aggyal kezdtem foglalkozni. Leginkább a tudatalatti működése érdekelt, mert nagyon hittem és hiszek abban, hogy szerepet játszik az alkotómunkában. Ám rövidesen rájöttem, hogy az én életem folyamán aligha nyerjük el azokat az eszközöket, amelyekkel feltárhatjuk agyunk e legmélyebb bugyrainak működési mechanizmusát. Ezért fordultam inkább a szem felé.

Fontos eredményeket értünk el például annak felismerésében, hogy a kor előrehaladtával miért veszti el a szem a fókuszáló képességét. Vagyis miért lesz szükségünk olvasószemüvegre. Ilyen alapkutatásokból jutottam el a glaukóma, a zöld hályog kezelésének új megközelítéséhez is.
A zöld hályogot a szem belső nyomásának emelkedése okozza, amely károsítja a szemideg rostjait. A szemnyomást lehet csökkenteni a szemvíztermelés korlátozásával, de ez visszavetheti a szem egyéb szöveteinek tápanyagokkal való ellátását is. Az új gyógyszer előnye, hogy kiküszöböli e mellékhatást. Persze ez csak elmondva egyszerű. Valójában már a koncepció elfogadtatását is többéves küzdelem előzte meg.

– Megérte a sok munka: ma már ezt a gyógymódot tartják világszerte a leghatásosabbnak. Miután láttam, hogy ennek a teljes vaksághoz vezető betegségnek ez az új gyógymódja elfogadottá vált, nyugdíjba mentem, és visszavonultam a kutatástól, hogy teljes mértékben első szerelmemnek, az irodalomnak szenteljem magam, amit addig nem tehettem, mert kutatni – éppúgy, mint írni – csak százötven százalékos energiabefektetéssel lehet. Úgy érzem, hogy „előző életemben” megtettem mindent, amit megtehettem a fizikai látás védelmére, most meg kell tennem, ami tőlem telik
a szellemi vakság legyőzésére.

Erről szól a legújabb regénye, az Áldott vagy, Káin is, amely bemutatja, hogy nem Éva engedetlensége hozott ránk minden rosszat.
Bitó doktor szerint ilyen struccpolitika-szerű vakság az is, ahogyan nem akarunk beszélni a halálról, mintha ezzel elkerülhetnénk. Pedig boldogabban élhetnénk le az életünket, ha kibékülnénk azzal, ami az életutunk végén elkerülhetetlen.

– Nagyon foglalkoztat, hogy miként érhetjük el életünk emberhez méltó befejezését.
Az én koromban már ez az előttem álló legnagyobb feladat. A jó halálon általában az eutanáziát értjük, pedig a jó halál nem egy injekciós fecskendőben lakozik. Ezért vezettem be a Boldogabb élet – jó halál című könyvemben az eutelia fogalmát, aminek jelentése: jó vég. Ez nemcsak a halállal foglalkozik, hanem a halál elfogadásával, a halálra való fölkészüléssel is. Mert azzal, hogy nem fogadjuk el, hanem egész életünkben féljük az életutunk végén türelmesen ránk váró, elkerülhetetlen halált, életünk legszebb, legboldogabb pillanataitól foszthatjuk meg magunkat.