
Érdekel hogyan tudod megőrizni testi-lelki egészséged? Nézz körül a Nők Lapja Egészség Oldalán! KATT IDE! |
Amerikában kezdődött Dr. Bitó László szakmai karrierje. Fiatalemberként került 1956-ban az Egyesült Államokba.
A Columbia Egyetemen kezdte el tanulmányait, majd ott maradt az egyetem szemész-fiziológia laboratóriumában, amelynek aztán több mint három évtizeden át volt a vezetője. Kutatómunkája nyomán született meg a Xalatan, amelyet 2002-ben az év gyógyszerének választottak.
Ez a szer azért olyan fontos, mert a vakságot okozó glaukóma kezelésében a legtöbb esetben szükségtelenné teszi a műtétet.
Fontos eredményeket értünk el például annak felismerésében, hogy a kor előrehaladtával miért veszti el a szem a fókuszáló képességét. Vagyis miért lesz szükségünk olvasószemüvegre. Ilyen alapkutatásokból jutottam el a glaukóma, a zöld hályog kezelésének új megközelítéséhez is.
A zöld hályogot a szem belső nyomásának emelkedése okozza, amely károsítja a szemideg rostjait. A szemnyomást lehet csökkenteni a szemvíztermelés korlátozásával, de ez visszavetheti a szem egyéb szöveteinek tápanyagokkal való ellátását is. Az új gyógyszer előnye, hogy kiküszöböli e mellékhatást. Persze ez csak elmondva egyszerű. Valójában már a koncepció elfogadtatását is többéves küzdelem előzte meg.
– Megérte a sok munka: ma már ezt a gyógymódot tartják világszerte a leghatásosabbnak. Miután láttam, hogy ennek a teljes vaksághoz vezető betegségnek ez az új gyógymódja elfogadottá vált, nyugdíjba mentem, és visszavonultam a kutatástól, hogy teljes mértékben első szerelmemnek, az irodalomnak szenteljem magam, amit addig nem tehettem, mert kutatni – éppúgy, mint írni – csak százötven százalékos energiabefektetéssel lehet. Úgy érzem, hogy „előző életemben” megtettem mindent, amit megtehettem a fizikai látás védelmére, most meg kell tennem, ami tőlem telik
a szellemi vakság legyőzésére.
Erről szól a legújabb regénye, az Áldott vagy, Káin is, amely bemutatja, hogy nem Éva engedetlensége hozott ránk minden rosszat.
Bitó doktor szerint ilyen struccpolitika-szerű vakság az is, ahogyan nem akarunk beszélni a halálról, mintha ezzel elkerülhetnénk. Pedig boldogabban élhetnénk le az életünket, ha kibékülnénk azzal, ami az életutunk végén elkerülhetetlen.
– Nagyon foglalkoztat, hogy miként érhetjük el életünk emberhez méltó befejezését.
Az én koromban már ez az előttem álló legnagyobb feladat. A jó halálon általában az eutanáziát értjük, pedig a jó halál nem egy injekciós fecskendőben lakozik. Ezért vezettem be a Boldogabb élet – jó halál című könyvemben az eutelia fogalmát, aminek jelentése: jó vég. Ez nemcsak a halállal foglalkozik, hanem a halál elfogadásával, a halálra való fölkészüléssel is. Mert azzal, hogy nem fogadjuk el, hanem egész életünkben féljük az életutunk végén türelmesen ránk váró, elkerülhetetlen halált, életünk legszebb, legboldogabb pillanataitól foszthatjuk meg magunkat.
• Minilabor otthon |