A harminchat éves férfibetegen gerincműtétet végeztek Budapesten, a műtétet követő hatodik hétre rendelték vissza varratszedésre. Szóban azt a tájékoztatást kapta, hogy mehet a helyi kórházba is, hiszen az út nagyon megterhelő lenne számára. Az utasításnak megfelelően a beteg jelentkezik a helyi kórház ortopédiai ambulanciáján. Előzőleg időpontot szeretett volna kérni telefonon, de azt a felvilágosítást kapta, hogy nincs időpont, menjen korán. Végül két óra várakozás után hívják be. Az orvos megkérdezi, mi a panasza. A választ hallva mérgesen ráripakodik a betegre: “Nem tudom, egyesek mit képzelnek, miért nem ment oda varratot szedetni, ahol műtötték?” |
• Milyen jog sérült?
Az egészségügyi ellátáshoz való jog: minden betegnek joga van az állapota által indokolt, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő ellátáshoz. Az emberi méltósághoz való jog: a kioktató, lekezelő hangnem, valamint az indokolatlan várakoztatás miatt.
• Mit tehetünk?
A jogvédelmi képviselő felhívhatja a szolgáltató vezetőjének vagy fenntartójának figyelmét, javaslatokat tehet a probléma megszüntetésére, és az illetékes hatósághoz fordulhat. Javasolhatja, hogy alakítsanak ki más előjegyzési rendet, felszólíthatja az orvost, hogy mellőze az udvariatlan, kioktató hangnem használatát.
• Hasonló ügyek
Ebben a történetben felbukkan a “küldözgetésnek” nevezett elem. Egy kontrollvizsgálatnál a dolog még csak-csak elviselhető, de hallani sürgősségi esetekről is, amikor a mentő érthetetlen útvonalakon szállítja a bajban lévőt egyik kórházból a másikba.
– Azt persze nem a betegnek kell tudnia, hogy melyik az ügyeletes intézmény, de pár éve még előfordult, hogy maguk a mentősök sem tudták – mondja Bodnár Ágnes. – Azóta jobb a helyzet, de előfordulhat, hogy a helyszínen derül ki: a beteg állapota esetleg súlyosabb, vagy más jellegű, mint amire számítottak, és az adott kórházban nem tudják ellátni.