Mi az oka, ha nehezen halad a gyerek? Kiderül!

Minden ötödik gyerek nehezen tanul meg olvasni, de ez nem jelenti azt, hogy valamennyien diszlexiások. A diszlexia ugyanis az olvasási zavaroknak csupán egyik fajtája, amelyet a központi idegrendszer sérülései, megkésett fejlődése, működési zavara idéz elő, de genetikai, lelki és környezeti okok is állhatnak a hátterében.

Adorján Katalin pszichológus

A diszlexia kapcsán főként az iskolásokról esik szó, holott a probléma szempontjából az óvodáskor a leglényegesebb. Ekkor kellene kiszűrni az erre hajlamos gyerekeket, ugyanis a baj általában megelőzhető. Sok óvodában foglalkoznak ezzel az óvónők, illetve a logopédusok, de Adorján Katalin pszichológus, a XIII. Kerületi Nevelési Tanácsadó munkatársa mégsem elégedett a módszerrel.

– A gond az, hogy nem egységesek a tesztek – mondja -, ezért az eredmények sem megbízhatók, ráadásul a vizsgálat nem is kötelező, mindenhol a helyi szokások döntik el, elvégzik-e vagy sem. Ha pedig egy gyerekről ki is derül, hogy diszlexia-veszélyeztetett, az óvónő csak javasolhatja, hogy a család keresse fel a nevelési tanácsadót. Ha azonban a szülők úgy döntenek, hogy nem tulajdonítanak ennek jelentőséget, akkor az óvónő tehetetlen.

– Bár nem szakemberek, mégis a szülők ismerik legjobban a gyereküket, ezért elsősorban nekik kell résen lenniük. Már egészen kicsi korban érdemes neurológushoz, gyógytornászhoz fordulni, ha úgy látjuk, a baba nem fejlődik a korának megfelelően – mondja Adorján Katalin. – A kúszás, a mászás kimaradása például megalapozhatja a későbbi részképességzavart, amely a tanulási problémák egyik lehetséges oka.

Hogy mi is az a részképesség-zavar? Részképességnek nevezik például a különféle jelek felismerését, a térbeli tájékozódást, a ritmusérzéket, a jobb és bal oldal megkülönböztetését, a test határainak érzékelését vagy a kéz és a szem működésének összehangolását – e lista valamennyi eleme fontos szerepet kap az olvasás képességének kialakulásában.

– Fontos megjegyezni, hogy attól, hogy kimaradt egy fázis (például a mászás) a mozgásfejlődésben, még nem biztos, hogy diszlexiás lesz valaki, és ez fordítva is igaz: lehet, hogy rendben a mozgás, mégis gond lesz az olvasással – figyelmeztet Adorján Katalin. – A diszlexia kialakulásához több negatív tényező együttes megléte vezet általában. A genetikai háttér, a különféle (például születéskor) szerzett sérülések, egyes anyagcserezavarok valószínűleg szintén okolhatók. Sokszor nemzedékről nemzedékre öröklődik az olvasási nehézség. Felesleges pánikba esni, de a fejünket sem szabad a homokba dugni. Azt javaslom a szülőknek, mutassák meg gyereküket szakembernek, ő majd irányt mutat a fejlesztésben, ha szükség van rá. Senki ne érezze kínosnak felkeresni kérdéseivel a Korai Fejlesztő Központokat.
További információ, intézménylista ITT található»

Sieglerné Bujdos Éva gyógypedagógus

A legfontosabb figyelmeztető jel, ha a családban másnak is gondja van vagy volt az olvasással. A diszlexiás gyerek általában helytelenül bontja szavakra az összetett szót, hangokra a szavakat. Keveri a hasonló hangokat, például a b-t és a d-t. Fáradékony, gyakran követ el olyan hibát, amelyből az derül ki, hogy a szövegösszefüggésből próbálja meg kikövetkeztetni az egyes szavakat. Szereti a szüleivel felolvastatni a leckét. Nehezen tanul idegen nyelvet. Gondot okoznak neki az alapműveletek (ezt diszkalkuliának nevezik). Nagyon csúnya a kézírása.

Felmerül a kérdés: tényleg ennyi diszlexiás van, vagy az olvasókönyvek és a tanítók is hibáztathatók az olvasási nehézségekért? – A szóképes olvasástanítás kudarcot vallott – állítja Sieglerné Bujdos Éva, aki a hetvenes évektől foglalkozik diszlexiás gyerekekkel. – Az iskolákban tíznél is többféle tankönyvből tanítanak olvasni, állítom, hogy valamennyi korszerűtlen, mert nem alkalmazkodik sem a gyerek életkori adottságaihoz, sem a magyar nyelv szerkezetéhez. Mégsem cserélik le őket, pedig lenne helyettük jó! Volt nekünk egy Meixner Ildikónk, aki diszlexiások nemzedékeit tanította meg olvasni, és írt egy csodálatos könyvet, a Játékházat 1994-ben, amely sajnos nem lett általánosan használt eszköz. Adorján Katalin pszichológus szerint nem a tankönyv a lényeg. Szerinte egy átlagos képességű, nem diszlexiás gyerek meg tud tanulni olvasni a forgalomban lévő könyvekből.

– Alapvető, hogy az elsősnek tanítónőt keresünk, nem iskolát, és nem könyvet – tanácsolja. Ha pedig kiderül valakiről, hogy diszlexiás, minél előbb kezdjék el a fejlesztését (segítséget, tanácsot, iránymutatást a nevelési tanácsadóban adnak egyénre szabottan), mert ez nem kinőhető állapot, sem a súlyos, sem az enyhébb változatai, és minél jobban rögzülnek az olvasási hibák, annál nehezebb lesz változtatni rajtuk.

A diszlexiás gyerekek terápiája igazi csapatmunka: tanító, logopédus, gyógytornász, néha pszichoterapeuta munkájára is szükség lehet. Folyamatosan segíteni kell őket az általános iskola alsó és felső tagozatában is. Ha súlyos gondot jelent az idegen nyelv tanulása, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság adhat szakértői véleményt az esetleges felmentéshez. (A felsőoktatásban is, ahol a diploma megszerzésének feltétele a nyelvvizsga.) Az általános iskolából kikerülve a súlyosabb fokon diszlexiás gyerekeknek speciális továbbtanulási lehetőségeik vannak, például az Öveges Gimnáziumban.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy bár a diszlexiások nagy részének nincs gond az értelmi képességeivel, sőt sokuk kifejezetten magas intelligenciával rendelkezik, az egyéni különbségeket is figyelembe vevő oktatás hiánya miatt sajnos sokan elkallódnak. Szerencsére akadnak olyanok is szép számmal, akik szorgalmuk és környezetük támogató odafigyelése révén eljutnak a felsőoktatásig, és sikeres, boldog életet élhetnek.