A stressz kellően megfoghatatlan betegségnek tűnik ahhoz, hogy azt higgyük, nem mérhető. Ez azonban nincs így, ma már létezik olyan prevenciós vizsgálat, ami objektíven képes a stressz kimutatására. Ez alapján az látható, hogy néha a munkánk kevesebb stresszel jár, mint a kikapcsolódásnak hitt program, például a foci vébé meccseinek nézése. Az ABO Institute az Olaszország-Paraguay meccs alatt ötven drukkert vizsgált, köztük Gianni Annonit, Gesztesi Károlyt és Katus Attilát.
A felmérés szerint átlagosan 17 százalékkal nőtt az alanyok szorongási szintje a meccs előtti állapothoz képest. Érthető módon a paraguay-i gól után tetőzött először a stressz-szint, átlagban 24 százalékkal nőtt a meccs előtt mért eredményhez képest. Meglepő, de a döntetlennel végződő mérkőzés után hajszálnyival ugyan, de tovább növekedett a pillanatnyi szorongás mértéke. Akadnak természetesen kivételek is: a tesztelés helyszínét biztosító Gianni – vélhetőleg a félszáz vendég érkezése és az ezzel járó szervezés miatt – a meccs előtt sokkal magasabb értékeket produkált, mint félidőben, vagy akár a meccs végén. A szurkolók között szintén meglepő volt Gesztesi Károly és Katus Attila eredménye is. Míg az olasz-drukker Gesztesi szintje a kapott gól után csak minimálisan növekedett, addig az egyik csapat iránt sem elkötelezett Katus Attila lényegében ugyanolyan számokat produkált, mint a kezdőrúgás előtt.
Az eredményeknél figyelembe kell venni, hogy a felmérést készítő kutatók szerint létezik alkati szorongási hajlam, valamint pillanatnyi szorongásos állapot. Akik alkatilag hajlamosabbak a szorongásra, azoknak természetesen megterhelőbb volt Olaszország döntetlenje, míg akiknek alacsonyabb az örökletes szorongási szintjük, könnyebben viselték az eredményt. A vizsgálatok alapján készült becslés szerint az egy hónapos fociláz alatt – a tartós stressz miatt- akár 28 százalékkal is nőhet az átlagos szorongási szint. Rövidtávon ez fokozott feszültséggel jár, ami kihat a társas kapcsolatokra, a szexuális életre, a családra, a munkahelyi teljesítményre, de még a vezetési szokásokra is. Emellett a kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy hosszú távon akár fizikai károsodással is járhat a megnövekedett stressz-szint. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szorongásra hajlamosabbaknak egy hónapra ki kell húzniuk a tévét, csupán annyit, hogy ha tudjuk, hogy a meccs izgalmai szorongást váltanak ki, nem kell feltétlenül nagy társaságban, esetleg feszült közegben nézni a mérkőzést.
| Magyarországon a stressz népbetegség, a lakosság kétharmada gyakran stresszel, a vezető beosztásban dolgozók körében pedig ennél is magasabb az arány. Eddig nem létezett objektív módszer a stressz mérésére, azonban az eddig is használt pszichológiai méréseket laborvizsgálatokkal kombináló stressz-felmérés által kiszűrhető több stresszforrás is. A tesztek meghatározott időközönként történő ismétlésével az is felderíthető, hogy melyek azok a szituációk, amelyek indokolatlan stresszel járnak. A mérés ezáltal nem csak számszerűsítésre használható, hanem a stressz meghatározására is, végső soron pedig arra hogy ellenőrizzük a stressz elleni terápiák vagy életmód – változtatások mennyire hatékonyak. A stressz urbanizációs betegség, ami sok más fizikai és lelki tünet mellett a folyamatos munkahelyi nyomás és a nehezedő érvényesülés miatt alakul ki. Sokan nem törődnek ezzel, vagy nem is tudják, hogy stresszes életet élnek, míg mások az alkoholt, a dohányzást, esetleg a drogokat választják megoldásként, ezzel azonban csak tovább rontanak a helyzeten. Nem véletlen, hogy a vállalatokat 2008 óta törvény kötelezi, hogy felmérjék és csökkentsék az alkalmazottakra nehezedő munkahelyi nyomást, ezt pedig a munkafelügyelő ugyanúgy ellenőrizheti, mint más munkahelyi körülményeket, sajnos azonban ennek ellenére ma még kevesen foglalkoznak tudatosan munkavállalóik stressz-felmérésével. |
