– Két hónappal ezelőtt mentem el nőgyógyászhoz, mert egyik napról a másikra hüvelyi váladékozás indult meg nálam – kezdi a történetet Adrienn. – Enyhe folyásom szinte mindig van – azt mondják a szakemberek, hogy ez természetes, de ez annál több volt és mellé kellemetlen szag is társult. Az orvos szerint enyhe fertőzés történt, de nem kellett rá különösebb kezelés, csak annyit mondott, hogy irrigáljak, ezzel visszaállíthatom a hüvelyemben a felborult egyensúlyt.
Gyakoribb a krónikus folyás
– A szakirodalom állítása szerint a rendszeres hüvelyöblítés mellett gyakoribbak a krónikus folyásos, krónikus kismedencei fájdalmi panaszok és saját tapasztalatom szerint ezekkel párhuzamosan a meddőségi problémák is – mondja dr. Ujvári Attila szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus szakorvos. – Bár ezek legkifejezettebben a vizes hüvelyöblítésre vonatkoznak, a tejsavas irrigálás sem lényegesen jobb. A probléma lényege, hogy a hüvelyben a savasság nem cél, hanem eredmény. Az ott élő sok-sok mikroorganizmus együttélésének eredője. A gyomorsavat sem érdemes hasonló töménységű sav megivásával pótolni. A hüvelyben persze még ennél is árnyaltabb a helyzet.
A szakorvos hozzáteszi: mikrobiológiai tanulmányaim során kiderült, hogy a hüvelyben egészséges állapotban fellelhető kórokozókkal egy egész intenzív osztály betegeit ki lehetne irtani. Ezt a helyzetet bonyolítja még a pénisz makkján tenyésző „állatkert”. Ebből a kettőből kell egy harmóniában működő egységet létrehozni. A szakirodalom állásfoglalása szerint stabil kapcsolatban élőknél heti 2-3-szori együttléttel elérhető ez a harmónia (tehát ez a helyes fajta „irrigálás”). – Egyéb esetben extrém ritkán szoktam irrigálást javasolni. Ha a méhnyakon egyéb okkal nem magyarázható (gyulladás, korábbi beavatkozás) sejtköltözködés látható (cervicalisatio – a méhszájsebek jóindulatú típusa), mely a betegnek folyásos panaszt okoz, akkor 1-3 hónapig, heti 2-3 alkalommal javaslok tejsavas irrigálást (ezek a sejtek nem szeretik a savat és így visszahúzódnak a nyakcsatornába). Azt azért fontos megemlítenem, hogy a nagyjából 15 éves gyakorlatom alatt ez kevesebb, mint 10 esetben fordult elő – állítja a szakember.
– Két hét elteltével visszamentem, mert egy kicsit sem enyhültek a panaszok. Az orvos megvizsgált, majd hüvelykúpot javasolt – mondja Adrienn. Az ő esete egyáltalán nem egyedi. Krisztina évekkel ezelőtt tett le egy életre a hüvelyöblítésről, amikor szülész-nőgyógyászt váltott és az szó szerint megtiltotta neki. Azóta köszöni jól van és mindenkit igyekszik lebeszélni róla.
A spermiumoknak is kedvez
Ugyanakkor krónikus folyással, meddőséggel, kismedencei fájdalommal jelentkező betegek rövid antibiotikumos kezelése és a hüvelyöblítés elhagyása számtalan esetben vezetett sikerre. Ezek az állítások a hüvely „tisztaságát” célzó irrigálásra vonatkoznak. – A fogamzásgátlási szándékkal végzett öblítés hasonlóképpen nem jó, a víz még a spermaölő anyagokat (kúpok, tabletták, krémek) is közömbösíti, ugyanakkor a spermiumoknak még kedvez is. Folyásos, gyulladásos panaszok esetén pedig egyenesen ellenjavallt az öblítés. A túlnyomással bejuttatott folyadék a méhnyakon, méhen, petevezetőkön keresztül a kismedencébe is bejuthat. Mindenütt gyulladást, összenövéseket okozhat, így kifejezetten káros – mondja dr. Ujvári Attila.
Hüvelykúp előnyben
A szakember szerint, ha valaki mindenáron szeretne valamit alkalmazni még az orvosi javaslat előtt, akkor mindenképp a kúpos kezeléseket alkalmazza. Azokkal sokkal kevesebb bajt lehet csinálni. A mélyre felhelyezett kúp elolvadva csak kifelé folyik, így hatékony választás esetén jót csinál, közömbös esetben pedig semmit.
Nem szellőzik az intimbetét
– Érdemes talán azt is megemlíteni, hogy a rendszeres betét használat, bár a reklámok szerint a szellőzést engedi, a váladékot elvezeti, sajnos nem teljesen így működik. A fülledt mikroklímával igenis kedvez a hüvelyi egyensúly felborulásának, így a folyásos panaszok tartós fennállásának. Az irrigálás, a nem megfelelő tamponhasználat, a szeméremtesti borotválkozás, szabatos nemi élet és az ezekből fakadó kóros állapotok gyógyszeres kezelése vezet végül a hüvelyflóra károsodásához – mondja a szülész-nőgyógyász. – Ennek megfelelően saját gyakorlatomban igyekszem szinte mindenkit lebeszélni az irrigálásról. Panasz esetén inkább mihamarabb a megfelelő orvoshoz kell fordulni.
