Hipnoterápia – utazás önmagunkba

„Minden betegségnek megvan a maga meséje”

A világ egyik legrégebbi terápiás módszereként tartják számon, mégis számtalan tévhit tartja magát a hipnózissal kapcsolatban. Szakértőnk betekintést engedett a hipnoterápia rejtelmeibe.

A magukat médiumoknak kikiáltó hipnotizáló szélhámosok, az elriasztó publikációk és az eltorzított filmek sosem kedveztek a hipnoterápia jó hírének. Mára azonban a tudományos tapasztalatoknak köszönhetően visszanyerte méltó helyét a gyógyításban, és egyre nagyobb körben alkalmazzák a lélek rejtelmeinek feltérképezésére. A hipnózis – ha megfelelő szakembert választunk – semmiféle veszélyt nem jelent ránk. A mélyrelaxált, álomközeli állapot (innen az elnevezés is, hiszen a hypnos görögül alvást jelent) nem arra szolgál, hogy manipuláljanak vagy önkívületbe juttassanak minket, hanem hogy elengedjük racionális gondolkodásmódunkat, és belső képeink, hangulataink, érzelmeink és gondolataink szabadon áramoljanak. Ahogy szakértőnk, a Magyar Hipnózis Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, dr. Vértes Gabriella pszichoterapeuta fogalmaz: „A hipnózisban tapasztalt módosult tudatállapot lehetővé teszi a személyiségünk mélyebb rétegeivel való kapcsolat felvételét, a mélyből fakadó erőforrások hasznosítását, és azon tudattalan tartalmak feltárását, amelyek a betegségek és a lelki problémák mögött meghúzódnak.”

Bárki hipnotizálható?

Sokunk szeme előtt a hipnózis szó hallatán ingát lóbáló médiumok, duruzsoló sarlatánok jelennek meg, akik bárhol, bármikor és bárkit képesek hipnotikus állapotba juttatni. A valóság sokkal összetettebb: „Ma Magyarországon csak végzett pszichológus vagy orvos végezhet hipnózist. Az első találkozás alkalmával azt igyekszünk feltérképezni, hogy a hozott probléma csökkentésére, tünetmentesítésére valóban a hipnoterápia-e a legmegfelelőbb módszer. A hozott problémán túl a hipnabilitást, vagyis a hipnózisra való alkalmasságot teszteljük, hiszen mielőtt megkötjük a terápiás szerződést, tudnunk kell, hogy az illető alkalmas-e a terápia befogadására, valamint hogy mennyire fogékony a szuggesztiókra – ismerteti dr. Vértes Gabriella. – A hipnabilitást egy bemérőskálával vizsgáljuk, amelynek során kiderül, hogy a különböző nehézségű szuggesztiókat végre tudja-e hajtani a páciens. Az elérhető pontszám 0–12 között helyezkedik el, 4 pontig csekély, 7 pontig közepes, 8–12 pont között nagy hipnabilitási fogékonyságról beszélünk. Előfordul, hogy a kliens nem motivált, ami azt jelenti, hogy szavakban ugyan együttműködő, pozitív a hozzáállása, ám a közös munka az ellenkezőjét mutatja. Ilyen esetben mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a gyakorlatban mi okozza nála a negatív terápiás viszonyulást.”

Hogyan zajlik a hipnoterápia?

„A hipnotikus állapot kialakításához nyugodt körülményekre van szükség – folytatja dr. Vértes Gabriella. – A kliens kényelmes, a fejet megtartó fotelben ül, vagy egy ágyon fekszik. A módosult tudatállapot létrehozására többféle technika létezik. A hagyományos forma a relaxációs hipnózis, ahol az izmok ellazítását célzó szuggesztiók során »alvásszerű« állapotot hozunk létre. Mivel a kliens elsősorban izmai ellazítására koncentrál – amelyet nehézség- vagy melegségérzet kísér –, csökken az éberségi szintje, és a figyelme a környezeti tényezőkről saját magára irányul. Egy másik technika az ericksoni hipnózis, melynél a figyelem fókuszálásakor a kliens figyelmét a hipnoterapeuta a belső realitásokra összpontosítja, aminek során hasznosítja a tapasztaltakat, valamint a kliens részéről elmondottakat: a viselkedési jellemzőit, élményeit, képességeit, meggyőződését, hiedelmeit, szokásait. A harmadik lehetőség az aktív-éber hipnózis.

Kidolgozója, prof. dr. Bányai Éva megfigyelte, hogy az aktivitási szint fokozódásakor (például sportolásnál a holtponton való túljutás közben, kerengő derviseknél, rituális szertartásoknál) hipnózisszerű módosult tudatállapot jöhet létre. A kezelés során ez úgy érhető el, hogy a kliens egy kerékpár-ergométeren nagy ellenállás beállítása mellett nyitott szemmel teker, miközben frissességet, figyelmet és aktivitást erősítő szóbeli szuggesztiót kap. Ez esetben a hagyományos relaxációs hipnózissal szemben a fizikai passzivitást fizikai aktivitás váltja fel. Az aktív-éber hipnózis elsősorban szorongás, depresszió, teljesítményfokozás (például sportolók fel készítése, vizsgára felkészítés) esetén alkalmazható sikerrel. Egy terápiás foglalkozás általában 45-50 perc, a teljes folyamat hosszúsága pedig attól függ, hogy tüneti vagy feltáró terápiában gondolkodunk. A tüneti terápia során egy tünettel dolgozunk, például »repülésfóbia«, a feltáró terápia esetén pedig olyan problémagóccal, amely az esetek többségében a gyermekkorhoz kötődik. Ilyenkor akár 30–50 találkozás is szükséges lehet.”

Mit érzünk a kezelés után?

Tipikus aggodalmak a hipnózissal kapcsolatban, hogy önkívületbe jutunk, tudtunkon kívül manipulálnak minket, kiszolgáltatottá válunk, ráadásul a kezelésről semmilyen emlékünk nem marad. Szakértőnk szerint a hipnózis csak abban az esetben járhat veszéllyel, ha nem képzett hipnotizőrhöz fordulunk. „A szakmai járatlansága miatt súlyos helyzetbe kerülhet mind a kliens, mind a hipnotizőr. Ennek következményeként nemcsak a hozott probléma nem oldódik meg, de a kliens még rosszabb lelkiállapotba kerül. A páciens egyébként mindenre emlékszik, ami a kezelés során történt. Ez a poszthipnotikus szuggesztiónak köszönhető, amelynek a kliens nincs tudatában, ám a terapeuta jelzése lehetővé teszi számára, hogy felidézze a hipnózis alatti élményeit. Jellemzően jól érzi magát a kezelés után, mivel a nehezen feldolgozható érzések, élmények rendeződnek. Ez akkor is jó érzéssel tölti el, ha még csak a folyamat elején jár.”

Tévhitek és cáfolatok

1. A hipnoterápia előző életeinkbe utaztat vissza.
   Az orvosi hipnózis nem „utaztat” az előző életeinkbe. Ez nem a hipnoterápia feladatköre!
2. Hipnózist bármelyik pszichoterapeuta végezhet.
   Hipnózist csak az a pszichoterapeuta végezhet, aki az idevonatkozó kötelező tanulmányait befejezte, az előírt vizsgákat sikeresen letette, és erről hivatalos tanúsítványt kapott.
3. A hipnózis alvó állapot.
   A hipnózis éber állapot, ezt az EEG (elektroencefalográfia – az agyi elektromos hullámtevékenységet mérő eljárás) és maga az aktív-éber hipnózis technikája is igazolja.
4. A hipnózisban a hipnotizőr a klienst olyan cselekedetekre veheti rá, amiket ő nem akar.
   Az sem felel meg a valóságnak! Régebben olyan megfogalmazást is alkalmaztunk a könnyebb érthetőség kedvéért, hogy az agykéregben van egy „őrpont”, ami a klienssel és a terapeutával egy időben tartja a kapcsolatot. Így semminemű olyan befolyásolhatóság nem következhet be, ami a páciens szabad akaratát sértené.

Még többet a témáról:

• Prof. dr. Bányai Éva (az MHE örökös tiszteletbeli elnöke) – Benczúr Lilla (szerk.): A hipnózis és hipnoterápia alapjai (ELTE Eötvös Kiadó)
• Vértes Gabriella szerkesztésében: Hipnózis – hipnoterápia (Medicina Könyvkiadó)
  Szakemberválasztáshoz: www.hipnozis-mhe.hu