 |
7 lépés a tökéletes emésztésért |
A gyomorsav élettanilag nagyon fontos szerepet tölt be táplálkozásunkban, hiszen a benne lévő sósav csapja ki a táplálékban lévő fehérjéket, így téve emészthetővé azokat, illetve aktiválja a pepszint,
a fehérjék további emésztéséért felelős enzimet.
A sósav azonban nem válogat, a legkisebb sérülés esetén is megtámadja az emésztőrendszer felső szakaszát. Amennyiben felmarja a gyomor vagy a nyombél belső nyálkahártyáját, fekély alakulhat ki. Az úgynevezett refluxbetegség (köznapi nevén gyomorégés) esetén a nyelőcső záróizmának nem megfelelő működése miatt savas gyomortartalom kerül a nyelőcsőbe, ritkább esetekben a légutakba és a szájüregbe, amely akár nyálkahártya-károsodást is okozhat. Egyes felmérések szerint minden második-harmadik ember érez rendszeresen vagy rendszertelenül gyomorégést, ezért a tünetek csökkentésére szolgáló készítményekből széles választékot kínálnak a patikák.
Panaszainkra savlekötőket vagy savcsökkentőket is szedhetünk. De mi a különbség közöttük?
Gyors megoldás – mégsem jó?
A savlekötők egyszerű vegyületekből, például a szódabikarbónából készülnek. A gyomornedvvel keveredve közömbösítik annak savtartalmát, mely vízzé és ártalmatlan sókká alakul. Gyakran kombinálják a különböző savlekötő hatóanyagokat, mert így gyors és egyben tartós hatású készítményeket tudnak létrehozni, valamint a lehetséges mellékhatásokat is jobban ki lehet védeni. Ha a gyomornedv kémhatása bizonyos szint fölé emelkedik, az emésztőenzim aktivitása is csökken, illetve megszűnik, ami szintén szerepet játszik a savlekötők terápiás hatásában. Viszont ezek a szerek csak a megtermelt gyomorsavat közömbösítik, így súlyosabb nyálkahártya-károsodás esetén hatásuk nem elég a fájdalmas tünetek enyhítésére. Tartós használatuk pedig a szervezet sav-bázis egyensúlyának felborulásához is vezethet. A szakértők ezért csak átmeneti, enyhe panaszok kezelésére ajánlják ezeket a készítményeket, mondjuk egy kiadós, fűszeres lakomát követő gyomorégés esetén.
Naponta egyszer is elég lehet
Teljesen más módon, a gyomorsav termelődését csökkentve hatnak az úgynevezett H2-receptor-gátlók. Hatásukra kevesebb lesz az elválasztott gyomornedv mennyisége és savtartalma, valamint csökken az emésztőenzim kiválasztása is. Ezek a gyógyszerek elősegítik a felmaródott nyálkahártya gyógyulását, azonban szedésük abbahagyása után elég nagy (40% körüli) a betegség kiújulásának valószínűsége, mivel nem tudják a gyomorsav termelődését teljes mértékben meggátolni. Az ilyen típusú gyógyszerhatóanyagok közül jelenleg a ranitidin, a famotidin és a nizatidin van forgalomban nálunk. Főleg az enyhébb és közepesen súlyos reflux kezelésére használhatjuk, és a legtöbb közülük vény nélkül is hozzáférhető.
A sósav elválasztásáért az úgynevezett protonpumpák felelősek, ezért célszerű ötletnek tűnt ezek működését meggátolni. Hosszas kutatás előzte meg a sav kiválasztásáért felelős pumpákhoz kötődő és azokat véglegesen megbénító szerek, az úgynevezett protonpumpagátlók forgalomba kerülését. Ezek előnye, hogy használatuk után is csak akkor indul meg újra a savtermelés, ha új pumpák keletkeznek. Jelenleg ezek a savcsökkentők a reflux, illetve a gyomor- és nyombélfekély leghatékonyabb terápiás eszközei. A hazai patikák polcain jelenleg az omeprazol, a pantoprazol, a lansoprazol, a rabeprazol, és az esomeprazol hatóanyagú készítmények találhatók meg, amelyek többségét orvosi vényre válthatjuk ki. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a reflux kezelésére a protonpumpagátlók a leghatékonyabbak, mert gyorsan megszüntetik a kínzó tüneteket, ráadásul az esetek 90%-ában a nyelőcsőgyulladást is kezelik. Sokkal jobb gyógyulási arány érhető el velük, mint a többi szerrel, és jelentősen csökkentik az újbóli kialakulás esélyét is.
Nem csökkent, de véd
A szukralfáttartalmú készítmények hatékonyan kezelik a fekélyes, felmaródott területeket, ugyanis gyomorsav hatására gélt képeznek. A keletkező gél ezután igen erősen a nyálkahártya sérült felületéhez kötődik, így azt bevonva megvédi a további károsodástól. Ráadásul megköti a gyomor emésztőenzimét, a pepszint és az epesavakat is, ezáltal tovább csökkenti a károsító tényezők jelenlétét. Ezeket a készítményeket szinte kizárólag a fekélyes betegségek kezelésére használják, általában naponta kétszer, körülbelül 4 grammnyi mennyiségben és mindig éhgyomorra. Kifejezett előnyük, hogy szinte fel sem szívódnak, ezért igazából nincs jelentős mellékhatásuk – kivéve az esetek 10–15%-ában jelentkező székrekedést.
A refluxról és a kezelésére használt szerekről többet is olvashat a HáziPatika.com Reflux kiemelt rovatában a http://www.hazipatika.com/topics/reflux címen!
A cikkünk a Nők Lapja Egészség márciusi számában jelent meg.
A magazin tartalmából:
- Méregtelenítés pró és kontra
- Tavaszi megtisztulás kívül-belül
- Az egészséges otthon titka
- Klasszikus ételek kevesebb kalóriával
Ha előfizetnél a magazinra, kattints ide!
