 |
Három hónapot adtak neki, de három év után is él |
A megközelítés új, mert helyben és valós időben végezzük a szövetazonosítást, rögtön a műtét közben, egy sebészeti szikéhez kapcsolt eszközzel – mondta el a Nők Lapja Cafénak dr. Takáts Zoltán, a Semmelweis Egyetem (SE) kutatója. – Tehát nem kell mintát vennünk, hogy azt mikroszkóppal elemezzük. A sebész ma még kénytelen a műtét előtt elvégzett képalkotó vizsgálatok eredményeire hagyatkozni, amikor vág. Ha kérdések merülnek fel, akkor mintát kell venni, műtét közbeni szövettani vizsgálatot végeznek, ami 30-40 perc. Ha többszöri mintavételre van szükség, akkor nagyon megnyúlik a műtét ideje. A szöveteknek a kémiai összetétele is különbözik, ha tehát sikerül műtét közben elvégezni a kémiai vizsgálatot, akkor a sebész azonnal tudja, hogy mivel áll szemben.
 |
| Dr. Takáts Zoltán Fotó: Semmelweis Médiasarok |
– Mennyire precíz? Mennyire képes biztosan elkülöníteni a daganatos szövetet az éptől?
– E tekintetben a hatékonysága megegyezik a hagyományos, műtét közbeni vizsgálati módszerek hatékonyságával, tehát 0 százalékban ad (tehát nem ad) hamis negatív eredményt – ez azt jelenti, hogy miden beteg szövetet biztosan jelez. Emellett összesen 3 százalékban jelez hamisan pozitív eredményt, tehát az esetek 3 százalékában fordul elő, hogy a szövetrész mégis egészséges volt, nem volt daganatos.
– Akkor a sebész már a műtét közben tudja, hogy „idáig vágok és nem tovább”?
– Igen. Általában kicsit mindig „többet” vágnak a biztonság kedvéért, de igen, ez az egyik nagy előny. A műtéti területeken felbukkanó gyanús szövetrészleteket is azonosítani lehet egy másodperc alatt. Tehát ha műtét közben az orvos a májon észrevesz valamit, akkor helyben meg tudja mondani, hogy az áttét-e, vagy pedig valami más elváltozás.
– Hogyan működik az eszköz? Azt lehetett látni a műtéti képeken, hogy az orvos dolgozik az elektromos szikével, amely vezetékkel összeköttetésben van egy hatalmas, 200 kilós berendezéssel. Az pedig egy laptophoz közvetít adatokat: egy orvos nézi a monitort, ahol mindenféle görbéket lát.
– Leegyszerűsítve: az elektrosebészeti és lézersebészeti beavatkozások során szerencsénkre a szövetnek egyes molekulái gázfázisba kerülnek, és tömegspektrométerrel ezt tudjuk elemezni. Valós időben, konkrétan 0,9 másodpercen belül megjelenik a szövetvizsgálat eredménye a monitoron.
Az intelligens onkokés kétféleképpen használható: egyrészt normális sebészeti beavatkozás során figyelmeztető jelzést tud adni a sebésznek, ha túlságosan megközelíti a rákos daganatot, másrészt olyan esetben is segít, amikor a sebész valami gyanús dolgot lát a műtét során, és azt azonnal azonosítania kellene.
– Elpárolgásakor különböző anyagokat bocsát ki egy ép szövet és egy daganatos szövet?
– Inkább úgy fogalmaznék, hogy az összetételük különbözik, és ez nagyon jellemző képet mutat.
– Mire használják jelenleg ezt az intelligens onkokést?
– Azt még csak kutyáknál tehetjük meg, hogy műtét közben behatároljuk a tumort, és ezt visszajelezzük a sebésznek. Embereknél – etikai okok miatt – még nem. Szóval jelenleg úgynevezett spontán tumoros kutyáknál (tehát állatorvosokhoz került, beteg kutyáknál) használjuk diagnózis felállítására. Embereknél most tanítjuk az eszközt, élő szöveteket mutatunk neki, így egyre több szövetet ismer meg, és megtanulja megkülönböztetni őket. Az adatbázis reményeink szerint ez év második felére éri el azt a méretet, hogy megkezdhessük a készülék engedélyeztetését és tényleges diagnosztikai felhasználását.
 |
| Műtét közben Fotó: Semmelweis Médiasarok |
– Hogyan jött az ötlet?
– Már 10 éve foglalkozom tömegspektrometriás módszerek kutatásával, a cél az volt, hogy a szöveteket közvetlenül vizsgálhassuk ilyen módszerrel. Az eredetileg kifejlesztett technikák nem bizonyultak megbízhatónak. Az első nagy áttörés 2007-ben volt, ekkor értük el, hogy a mindennapi sebészeti eszközök is összekapcsolhatók lettek az analizáló készülékkel. Végre sikerült bizonyítani azt is, hogy az onkokéssel nyert információ szövetspecifikus, tehát minden szövetnek megvan a speciális, csak rá jellemző, úgynevezett spektrális ujjlenyomata.
– Máshol a világon is van hasonló eszköz?
– Nagyon régóta próbálnak megoldást találni a tumoros sejtek azonnali diagnosztizálásra, az a probléma, hogy szemre, tapintásra nem lehet mindig megkülönböztetni az ép és a beteg szövetet, különösen ott, ahol a tumoros sejtek éppen hogy csak „beszűrik” az egészséges szövetet. Jelenleg két-három konkurens technológia van, amely hasonlóan, műtét közbeni azonosítást tűzött ki célul maga elé – szerintem mindegyik megtalálja a maga piacát. Úgy tűnik, hogy a leggyorsabb diagnózist jelenleg ez az eszköz képes előállítani.
– Mi lehet a jövő?
– Úgy véljük, hogy az endoszkópiás műtéti eljárások korán a test belsejében is képesek leszünk azonnali diagnózishoz juttatni az orvost. Nemcsak daganatokat jelezhetünk, hanem gyulladásos bélbetegségeket, fertőzéseket, szövetelhalást, mégpedig bárhol, akár a nyálkahártyán is. Az eszköznek hasznát vehetik a nőgyógyászaton, az érsebészetben, illetve a bőrgyógyászati és a plasztikai sebészetben is.
Jelenleg a Semmelweis Egyetem I. számú Sebészeti Klinikáján és Debrecenben tesztelik az eszközt. Nemsokára az idegsebészetben is szeretnénk használni, mert ott nagyon fontos, hogy minimális mennyiségű szövetet távolítsanak el az agyból, hiszen ezen is múlhat, hogy mennyire képes normális életet élni a beteg a műtét után. Az intelligens onkokés három példányban létezik egyelőre, de már tárgyalunk sebészeti eszközöket és analitikai eszközöket gyártó cégekkel, hogy beindulhasson a gyártás.
