Hizlalnak az allergiára szedett gyógyszerek?

Minden tizedik gyerek asztmás

Az allergia ellen antihisztamint rendszeresen szedők súlyosabbak.

A kutatók arra azonban figyelmeztetnek, hogy ez csak egy megfigyelés, jelenleg ugyanis még nem tudni, hogy az antihisztaminok okoznak elhízást, vagy a kövérek gyakrabban allergiások.

Ez utóbbit támasztja alá egy 2009-es tanulmány, mely szerint a kövér gyerekek gyakrabban allergiások, különösen ételekre, mint a normál súlyúak. Így nem egyértelmű, hogy az allergiahajlam oka valóban az elhízás.

A gyulladás szerepe
Kevés az irodalma az elhízás és az allergia összefüggésének, csak teóriák léteznek, így például a gyulladás is szerepet játszhat. A zsírsejtek citokineket termelnek: ezek olyan kémiai anyagok, melyek gyulladást váltanak ki és az allergia szintén gyulladásos reakciót vált ki. Így a gyulladásos szervezetben mindkét eset fennállhat.

A Yale tanulmányban a hisztamint vizsgálták, mely egy neurotranszmitter (jelátvivő az idegrendszerben) és ami akkor szabadul fel, amikor allergén kerül a szervezetbe. Viszont másodlagosan az étvágyat is szabályozza. Állatkísérletekben kimutatták, hogy egereknek antihisztamint adagolva nőtt az étvágyuk. Ebből logikusan következik, hogy akik sok antihisztamint szednek, többet esznek. Néhány régebbi antihisztamint gyerekeknél étvágyjavítóként használtak.

De más kézenfekvő magyarázat is van. Néhány régebbi gyógyszer álmosságot és fáradságot okoz, így az ezeket szedők kevesebbet mozognak. Másrészt az antihisztaminok kiszárítják a szervezetet és szomjúságot okoznak. Néhány ember összetéveszti a szomjúságot az éhséggel, és inkább falatozik ahelyett, hogy egy pohár vizet inna.
 

Forrás: www.msnbc.msn.com