 |
Foglalkozása: háztartásbeli |
A választ egyelőre senki sem tudja, mindenesetre a mai napig, Európában egyedülálló módon, Magyarországon a protokoll része.
„Én is most várom a második babámat, már 30 hetes vagyok. Nekem is át kellett esnem azon a bizonyos AFP-tortúrán. A dolog ott kezdődik, hogy mikor először elmész az orvoshoz, előveszi a mindent tudó kis korongját, és az utolsó menstruációd első napjából megállapítja, hogy mikorra várhatod a babát. Én hiába mondtam meg a fogamzás pontos napját, ezt nem vették figyelembe. Mindegy. Az AFP-m alacsonyabb lett. Az orvosom elküldött genetikai ultrahangra, ahol nem találtak rendellenességet. A genetikus mégis amniocentézist javasolt az alacsonyabb AFP és az intermedier életkor miatt. Hirtelen én is középkorúvá váltam 30 évesen. Elvégezték a magzatvízvizsgálatot, ezután 4 hétig kellett várnom az eredményre. Senkinek nem kívánom azt a négy hetet. Az eredmény jó lett. Aztán utánaszámoltunk, és rájöttünk, a 16. hét helyett a 15. héten végezték el az AFP-vizsgálatot. Ha az AFP-t megismételték volna, nem kellett volna átesnem egy amniocentézisen és négy hét rémálmon” – meséli Emma, aki ma már egy tökéletesen egészséges kisfiú anyukája.
Nem úgy Nóri, aki épp most éli át azokat a bizonyos szörnyű heteket.
„Nagyon félek! Hétfőn megyek amnióra. Az AFP-m 0,37 MoM lett. De kérdéses, hogy időben vették-e le, mert már kétszer is túlírtak egy-egy héttel… Egyébként minden más rendben van. Nem tudom, mit gondoljak? 36 éves vagyok, ez lesz a második babám, és kisfiú. Csak bízni tudok, beleőrülnék, ha valami gond lenne.” Ő két hete kapta kézhez a rossz eredményt. A leletet, amire egyébként három hetet kellett várnia, s amiről valamennyi nőgyógyász azt mondja: tökéletesen fölösleges.
„Én 34 éves vagyok, második terhességem, és 0,59 lett az AFP-m, amiatt most nagyon félek. Az elsőnél minden rendben volt, igaz, akkor 29 éves voltam. A jövő héten kell mennem a vizsgálatra. Eddig minden ultrahang jó volt, voltam 4D-n is. Nagyon félek, hogy elveszik picurkámat” – meséli már Anna, akinek barátnői mind azt mondják: az amniocentézis ugyan túlélhető, bár nem kellemes, főleg az idegeskedés, amivel jár, hogy ne te legyél benne abban az egy-két százalékban, aki elvetél. Meg hát az a 3 heti stressz, amit a vizsgálatig túl kell a kismamának élnie, az az, amit nem kívánnak senkinek. Jóllehet mindez teljesen fölösleges. Dr. Csermely Gyula elmúlt 10 éves praxisában egyetlen olyan esettel sem találkozott, akinek a kombinált, vagyis a nemzetközileg is elfogadott vizsgálatok jó eredményei mellett rossz AFP-vel beteg babája született volna. A szülész-nőgyógyász, aki ádáz harcot hirdetett a szerinte tökéletesen elavult, sőt kártékony vizsgálat ellen, értelmetlenül nézi, vajon hogyan maradhat hosszú évek óta egy mindenre alkalmatlan vizsgálat a kötelező szűrések sorában.
„Magyarországon a leggyakrabban alkalmazott terhességi szűrővizsgálatot, az AFP-vizsgálatot 40 évvel ezelőtt vezették be a nyitott gerincű magzatok kiszűrésére, de eljárt felette rég az idő. Egyre több országban már nem is végeztetnek ilyen szűrővizsgálatot, mert annyira megbízhatatlan, hogy feleslegessé vált. Ma ki lehet jelenteni, az AFP-vizsgálat teljesen alkalmatlan a Down-szindróma szűrésére, a gyakori tévesztés miatt pedig sok kismamát az eredmények megijesztenek” – meséli a szakember, aki szerint az egy dolog, hogy ez az egész hajcihő szükségtelen, de szerinte mindez kimeríti a fölösleges veszélyeztetés kategóriáját is. „Nonszensz, de még a saját munkatársnőm is, aki évek óta mellettem dolgozik, amikor kisbabát várt, pánikba esett az alacsony AFP-értéktől, pedig pontosan tudtuk, hogy az annál sokkal hatékonyabb, korszerűbb és pontosabb vizsgálat eredménye tökéletes lett. Amikor ott van egy-egy konkrét eset, a kolléga is hiába van tisztában mindezzel, bizony megremeg a keze és inkább elküldi a kismamát kromoszómavizsgálatra” – mondja Csermely doktor, aki szerint a rossz gyakorlat miatt történik évente mintegy négyezer, tökéletesen fölösleges magzatvízvizsgálat, amely során mintegy negyven terhesség szakad meg, végződik a vizsgálat vetéléssel.
| Az első trimeszteri kombinált szűrés a terhesség első harmadának végén, a 11–13. héten, optimálisan a 12. héten végezhető. Ennek alkalmával egyetlen vérvétel történik, anyai vérből a terhességgel összefüggő plazmafehérje, PAPP-A és egy hormon, szabad béta-hCG kerül meghatározásra, továbbá ultrahangvizsgálat elvégzése javasolt, melynek során elsősorban a magzat ülőmagasságát (CRL) és tarkóredő vastagságát (NT) nézik, 85–95 százalékos pontossággal, 2–5 százalék a tévesen kóros esetek száma. Az első trimeszteri kiterjesztett szűrés során egy vérvétel és egy hasi ultrahang alapján végzik a kockázatelemzést. A vizsgálat során a nyaki redő, az orrcsont, a magzati arcszög, a vénás vezetékek, illetve a szívbillentyűn mért áramlások eredményeit mérjük, mindezt kiegészítik az anyai vér biokémiai vizsgálatával. A nyaki redő, a béta-hCG és a PAPP-A mérése során a normális eloszlási görbe jelentősen eltér az egészséges és a beteg populációban. Ezen vizsgálatok során az összes szűrhető rendellenesség 60–70 százaléka fennakad a rostán. |
Sajnos még mindig sok esetben a normálistól eltérő AFP-eredmény miatt a megrémült kismamákat a diagnózis pontosítása érdekében elküldik magzatvíz-mintavételre, amely ugyan pontos képet ad, de veszélyes lehet a magzatra, mivel 1 százalékos gyakorisággal vetéléshez vezet. A teljes procedúra hetekbe telik, komoly lelki terhet jelent a várandósoknak, az orvostudomány fejlődésének köszönhetően pedig felesleges tortúrának számít. A Down-kór mellett a nyitott gerinc és a nyitott hasfal kiderítésére is csak korlátozottan alkalmas az AFP, mert közvetetten jelzi ezeket a rendellenességeket, míg az ultrahangon közvetlenül látni is lehet az esetleges eltéréseket, sőt egyes eseteket (fedett nyitott gerinc) az AFP egyáltalán nem képes még közvetetten sem jelezni.
Szakmailag részben osztja Csermely doktor véleményét dr. Rákóczi István, a Szent Imre Kórház osztályvezető főorvosa, bár ő kicsit árnyaltabban fogalmaz. A professzor inkább csak azt mondja: az AFP-vizsgálat fontosságát újra kell értékelni, ugyanis az eredeti jelentőségét elvesztette.
„A vizsgálatot eredetileg velőcső-záródási rendellenességek, illetve a nyitott gerinc szűrésére fejlesztették ki, a Down-kór kimutatására önmagában alkalmatlan volt. De ma már a Down-kór ennél sokkal érzékenyebb módszerrel szűrhető” – mondja Rákóczi doktor is, aki szerint valóban időszerű újragondolni a terhességi szűrővizsgálatok rendjét, hiszen mindez – elméletileg – kötelező valamennyi kismamának. Ahogy elavult az a felfogás is, hogy a 35 év feletti kort kockázati tényezőnek tekintik. Ugyanis ennél fiatalabb terhes nők esetében is előfordulhatnak kromoszómaeltérések. A szakemberek szerint minden várandósnak szükséges lenne elvégeztetni a korszerűbb szűrővizsgálatokat. Ha csak a terhes életkorát vennék figyelembe az egyéni sajátosságok helyett, akkor mindössze a Down-kóros esetek 30 százalékát tudnák kiszűrni. Bizonyított ugyanis, hogy ezek körülbelül 70 százaléka 35 év alatti anyáknál fordul elő.
Alfa-fetoprotein, vagy ismertebb nevén: AFP-vizsgálat
Az alfa-fetoprotein olyan fehérje, amit a magzati máj termel koraterhességben, és növekvő mennyiségben jut be az anyai keringésbe. Ha a magzat bőre hiányos, akkor a magzati erek közvetlenül érintkeznek a magzatvízzel. Ilyenkor nagyobb mennyiségű AFP jut a magzatvízbe, és az anyai vérbe is. Ez a helyzet ha a gerincoszlop nem záródott, vagy az agykoponya nyitott. Ezért lehet alkalmas az AFP-érték velőcső-záródási rendellenességek kiszűrésére. A terhesség betöltött 16. hetében végzik a szűrővizsgálatot az anyai vérből. Normál értéke: 0,5–2 MoM (magyarországi átlag), régebbi mértékegység szerint: 15–50 ng/ml.
Hibalehetőségek:
– alacsony értéknél: laborhiba, rosszkor lett levéve a minta (nem a 16. héten), kevés vizsgálati anyag;
– magas értéknél: laborhiba, rosszkor lett levéve a minta, ikerterhesség, elölfekvő lepény (placenta praevia), első terhességi harmadban vérezgetés. Ha az érték a normálisnál magasabb, akkor gondos ultrahangvizsgálat következik, amivel az esetek többségében ki lehet zárni a rendellenesség gyanúját. Ha mégsem, akkor amniocentézist végeznek, és a magzatvíz AFP-szintjét is meghatározzák.
