Egy meddő nő petesejtjének hibás genetikai örökítőanyagához egy egészséges nő DNS-ét fecskendezve amerikai kutatók elérték, hogy a petesejt megtermékenyüljön. Mintegy harminc „génmódosított csecsemő” született már így, akik három szülő, két nő és egy férfi génállományát hordozzák. Az eljárás lényege, hogy az egészséges nőből (donor) származó petesejt citoplazmájának egy részét egy vékony tű segítségével a meddő nő petesejtjébe fecskendezik, így a mitokondriumok és a bennük lévő DNS szintén átkerülnek, majd a létrehozott petesejtet egy spermiummal megtermékenyítik.
Genetikai kísérletek?
Az angol napilapban napvilágot látott eredmények nők ezreinek adhatnak, adhatnának újra reményt, hogy a babáért folytatott eddig hiábavaló küzdelme talán mégis sikert hozhat, csakhogy a magyar szakemberek óva intenek. Dr. Elekes Tibor, az RMC-Magzati Medicina Központ szülész-genetikusa egyenesen azt mondja: mindez egyelőre kísérlet.
„Az eljárás ijesztő, de nem új: az úgynevezett »citoplazmatranszfert« már a 90-es évek vége óta alkalmazzák. Az azóta létrehozott néhány tucat GMO baba, tekintettel a kevés esetszámra, valamint a tapasztalatok, a hosszú távú megfigyelések és tudományos elemzések teljes hiányára pusztán »genetikai kísérletnek« tekinthetők. A procedúra Európa egyetlen országában sem engedélyezett” – figyelmeztet a szülész-genetikus, amit egyébként maga a vizsgálatok vezetője, a mesterséges megtermékenyítés úttörője, dr. Jacques Cohen is elismer. Az ilyen típusú orvosi technológiák határait feszegető tudós legújabb eredményei ismét jelentősen felkavarták az állóvizet. A genetikusok kint is attól tartanak, hogy egy napon ezt a módszert fel lehetne használni arra, hogy új embert teremtsen a tudomány a „megrendelő” kívánsága szerint, kvázi receptre. Szerintük ez újabb illusztrációja annak, hogy ez az egész folyamat, az in vitro fertilizáció olyan eszköz is lehet, amely a babákat „futószalagon” készíti.
Elekes Tibor szerint is számos problémát vet fel a kérdés.
„Először is kérdésessé válik a gyermek identitása: kit tekinthet igazi anyjának, és vajon az egészséges DNS-t adó anyuka milyen viszonyba kerül vele? Másrészt maga az eljárás bioetikai, törvényi és szociális szempontból is kifogásolható. A kutatást vezető dr. Jacques Cohen saját bevallása szerint is e tudás birtokában akár klónozni is képes lenne” – mondja a magyar szakember.
Minden ötödik pár
Magyarországon folyamatosan nő azoknak a száma, akik hiába próbálkoznak akár hosszú évekig a gyermekvállalással. Ma már a párok 15-20 százalékát érinti a probléma, az esetek 40 százalékában a nőknél van valami gond. A meddőség kezelésének jelenleg több lépcsőfoka van. Elsőként a nőgyógyászati vizsgálatok mellett figyelik a ciklust, illetve elvégzik az alapvető hormonvizsgálatokat. Ennek során a menstruáció 3., illetve 21. napján vérminta alapján nézik a hormonszintek alakulását. A következő lépés az átjárhatósági vizsgálat, mindezekkel párhuzamosan folyik a férfiak spermiumvizsgálata is, amikor három-öt napos önmegtartóztatás után „hozott” mintából és vérvételből kapnak képet a szakemberek. Amikor sem gyógyszeres kezelés, sem műtéti beavatkozás nem segít, elsőként az inszemináció jön szóba, amikor a férfi ivarsejtet közvetlenül juttatják be a női méhbe. Ha ez sem hoz eredményt, a külső megtermékenyítés, vagyis a lombik jöhet szóba. A teherbeesés aránya ennek segítségével átlagosan 30-36 százalék.
Elekes doktor szerint viszont az újszerű eljárás valójában nem is igazán a meddőség kezelésének tekinthető, sokkal inkább a génsebészet korai szárnybontogatásáról van szó. Itt ugyanis egyértelmű, hogy egyelőre még bizonytalan úton-módon, de a bejuttatott „friss” és idegen gének kijavítják az ottani beteg állományt.
Szuperbabák
„Nem tudjuk, hogy miként segítik át a megtermékenyítésre genetikailag alkalmatlan szervezetet arra, hogy fogamzóképes legyen, de az egész fókusza sokkal inkább a genetikai hibák kijavítása. Vagyis a már petesejtszinten felismert problémák azonnali kijavításának első kísérleteit készítheti elő a mostani próbálkozás, ami persze olyan esetekben, amikor a meddőség hátterében is ilyen gond áll, akár majd annak megoldásának is tekinthető.”
