Amit elsőként tisztázni kell: a stressz nem betegség, és nem kell kezelni. Az, amit elsőként egy magyar kutató, Selye János stresszválaszként felismert, bekövetkezik akkor, ha valaki eszik, fejszámolást végez vagy szeretkezik, de igen erős stresszválaszt váltanak ki például az extrém sportok. Ugyanilyen reakciót hoznak a már kevésbé kellemes események is, mint a fogorvosi kezelés, vagy akár egy kisebb veszekedés is. Ezek erőssége nem vagy alig különbözik az élvezetes események okozta érzésektől, igaz, ideig-óráig tartanak, aztán el is múlnak. Vannak tartós stresszválaszt kiváltó helyzetek, például a nátha, amin évente akár többször is áteshet valaki.
A stressz önmagában a túlélést segíti
A stresszválasz ezekben az esetekben nemhogy nem káros, de éppenséggel szükséges: enélkül az ember nem lenne képes megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyeknek naponta többször ki van téve, egy jófajta veszekedésre, vagy akár az ételek megemésztésére, de még a betegségből való felépülésre sem.
A stressznek ezeket a fajtáit egyesek szeretik eustressznek, jótékony, vagy „jó” stressznek nevezni, jóllehet ezek a stresszválaszok nem a stressznek egy bizonyos fajtáját képviselik („jó” stressz), hanem ez maga a stresszválasz. Aminek elsődleges szerepe a túlélés biztosítása: alkalmazkodás a környezet változásaihoz és a kihívások kezelése. A stresszválasz lényegében a szervezet erőtartalékait mozgósítja egy jó cél érdekében.
De a stresszválasz akkor is hasznos, amikor látszólagosan ártalmára van a szervezetnek. A vereség, főleg ha a vesztes kénytelen a győztes jelenlétében maradni, depressziószerű állapotot idéz elő állatoknál: a vesztes keveset mozog, kevesebbet eszik, csökken agresszivitása, fokozódik szorongása, „lemond” a szaporodásról – vagyis lényegében „csökkentett üzemmódra” áll át. Úgy gondolnánk, hogy ez ártalmára van, de nincs: amennyiben megpróbálna úgy tenni, mintha semmi sem történt volna, kihívja maga ellen a győztest, vagyis újabb és újabb vereségeknek teszi ki magát, ami előbb vagy utóbb, közvetlenül vagy közvetve, halálát okozhatja. A depressziószerű viselkedés tehát a túlélést teszi lehetővé. Az viszont igaz: a rendkívül erős stresszhatások (traumák), a hosszú időn át gyakran ismétlődő vagy nagyon tartós stresszválaszok már komoly a pszichikai zavarokat okozhatnak, hozzájárulhatnak egyes testi betegségek kialakulásához, vagy súlyosbítják a betegségeket.
Csak a tartós és súlyos stressz betegít
Vagyis: nem a stressz a betegség, hanem a stresszválasz nagyon súlyos vagy nagyon tartós formái növelik egyes zavarok és betegségek kialakulásának esélyét. S hogy ez mekkora? Egy átlagos élet során az embereknek mintegy negyede él át traumát, de mindössze három százalékuknál alakul ki poszttraumás stressz (egy meglehetősen súlyos pszichiátriai zavar).
De mitől is függ a stressz mértéke? Mennyire telítődik a képzeletbeli „lufi”?
A befolyásolhatóság és a bejósolhatóság a stressz fokának két kulcsa. Vagyis hogy mennyire tudom előre kiszámítani az esetleges rossz impulzusokat, s azokra felkészülni, illetve az, hogy mennyit tehetek ellene, van-e ráhatásom?
Kárpáti Tímea, stresszoldással is foglalkozó tanácsadó szerint nem is igazán a munkakörök, vagy a foglalkozási típusok, hanem sokkal inkább az ember személyisége befolyásolja azt, ki mennyire hajlamos a túlzott stresszre. Legyen az egy buszsofőr vagy egy befolyásos üzleti vezető, a kérdés: ő személyesen mennyire tudja levezetni, vagy inkább csak „benyeli” a dolgokat.
„Minél több feszültséget »nyelünk«, annál nagyobb a nyomás, ez pedig a leggyengébb pontokon támad. A szív- és érrendszer, illetve a gyomor és az emésztőszervek látják kárát a sok-sok felgyülemlett feszültségnek” – mondja a szakember, aki szerint különösen veszélyes, ha a különböző, túlzott negatív stresszt kiváltó impulzusok egymásra is rakódnak. A helyzet kezelésének két iránya van. Az egyik a már meglévő, kikerülhetetlen stresszfaktorok csökkentése, illetve a saját hozzáállásunk megváltoztatása. „Ha valamiken nem tudunk változtatni, akkor meg kell próbálni egymástól elválasztani azokat a helyzeteket, amelyekről előre tudom, hogy feszültséget okoznak, hogy egyszerre minél kisebb »dózisban« kapja a szervezet ezeket az ingereket. A már meglévő feszültségek oldására három lehetséges irány létezik, amelyek személyiségtől függően választhatók, de akár kombinálhatók is. Az autogén tréning a napi ellazulás, relaxálás, lassítás legjobb eszköze, megtanulás után kivétel nélkül mindenkinek segít. A sport, a mozgás a feszültség levezetéséhez jó, segít a lelki egyensúly megtartásában, valamint átmenetileg pedig a dolgok »kibeszélése« is kiváló stresszoldó lehet” – mondja Kárpáti Tímea.
S hogy milyen apró trükkökkel, lépésekkel könnyíthető meg az élet?
– Ne sajnáljon esténként 10-15 percet arra, hogy egy csésze gyógytea vagy meleg mézes tea mellett végiggondolja az eltelt napját. Vegye számba az elvégzett munkát és megelégedéssel nyugtázza azokat. Mindenképpen készítsen egy listát azokról a feladatokról, amelyeket másnap kell elvégezni.
– Mindig a halaszthatatlan dolgokkal kezdje, és úgy menjen a listán végig a kevésbé fontos, halasztható felé. Ha ezzel készen van, nyugodt szívvel álomra hajthatja fejét, és nem kell hogy megzavarják az álmát. Persze vannak, akik ezt már a munkahelyen megteszik a nap végeztével, és a papírra felírt munka másnap az íróasztalon várja.
– Bármelyiket választja, higgye el, sok feszültségtől szabadítja meg magát!
– Már hazafelé menet is próbáljon meg kikapcsolódni.
– Hazaérkezve mindenképpen adjon magának időt kikapcsolódásra. Vegyen egy illatos fürdőt, használjon fürdőolajat, kényeztesse testét lelkét!
– Ilyen esetben lehet egy közös fürdő is, ha ez már kipróbált dolog. Ha nem, halassza el akkorra, amikor a gyerekek már lefeküdtek. Ilyenkor akár a párjával közösen is fürdőzhetnek, gyertyafénynél, egy pohárka pezsgővel, és a vállak, a hát, a nyak lazító masszírozásával oldható a stressztől, idegességtől megfeszült izomzat. Higgye el, úgy fogja érezni magát, mint akit kicseréltek. Nyugodt, pihentető éjszakája lesz.
– A hétvége legyen a családé, a barátoké, az öné! Felejtse el a hétköznapokat! Ebben segítenek az aktív tevékenységet igénylő szabadidős sportok, uszoda, szauna, infraszauna, masszázs, kerékpározás, séta, túrázás.
– Ha szereti a zenét, táncot járjon klubokba, iratkozzon be egy tánctanfolyamra! Új emberek között barátságokat köthet, és garantált, hogy velük nem fog munkahelyi problémákról beszélgetni, hiszen nem tudnak róla. Keresse annak a társaságát, akiről tudott, hogy maga a megtestesült nyugalom. Töltsön vele minél több időt, és próbáljon meg ráhangolódni, sokkal jobban fogja érezni magát.
– Segíthet a stresszoldásban a relaxáció. Menjen be egy szobába, ahol senki sem zavarja. Húzza be a függönyöket, eressze le a redőnyt. Üljön le egy kényelmes székre, fotelba, feküdjön le egy ágyra. Kapcsoljon be egy kellemes relaxáló zenét. Csukja be a szemét, feszítse meg izmait, fokozatosan haladjon a fejtől a lábfejig, majd lazítsa el őket, amíg teljesen el nem ernyednek! Egész idő alatt lélegezzen nyugodt ritmusban!
– Sokaknak segít a stresszoldásban a jóga.
– Sokaknak a legjobb kikapcsolódás fizikailag és mentálisan egyaránt a szexuális együttlét elalvás előtt. A szex csökkenti a feszültséget, és megszabadít az elraktározott idegességtől. A csúcs pillanatában az agy oxitocinban fürdőzik. Ez az anyag felelős azért a laza érzésért, ami a tetőpont után elönti az embert. Az egyik legveszélytelenebb és leghatékonyabb nyugtató a Földön.
