Milyen szűrés időszerű neked?

„Az első menstruációval általában 11–13 éves korában találkozik a nők döntő többsége, majd az ezt követő egy-két év sem zökkenőmentes, a petefészek és persze a szervezet is próbál beállni az egyébként természetes ciklikusságra. Orvoshoz akkor kell fordulni, ha a vérzés túl erős, elhúzódó, ilyenkor ugyanis a jelentős vérveszteség miatt kialakulhat például vashiány, illetve egyéb kóros tünet – mondja dr. Tóth Károly, a Róbert Károly Magánkórház nőgyógyásza. – Az első nőgyógyászati »vizit« igazából az első szexuális együttlét után indokolt, azelőtt leginkább a szexuális felvilágosítás a feladat, és a nemi úton történő fertőzésekről kell hogy tájékoztassuk a gyerekeket. Egyedül a HPV-oltás az, amit mindettől függetlenül, legjobb esetben már 9 éves korban megkapnak a gyerekek, hogy az életük hátralévő részében védetté tegyük őket” – folytatja a szakember, akinek segítségével korcsoportok szerint gyűjtöttük össze a legfontosabb vizsgálatokat.

Az elsődleges cél

Alapesetben a nőgyógyászati vizsgálatok – méhnyakszűrés, emlő- és petefészek-vizsgálat – fő célja a daganatos betegségek kialakulásának elkerülése. A szűrés történhet a hagyományos módon, vagyis a rákmegelőző állapotok felismerésével, de lehetőség van az elsődleges megelőzésre is a genetikai hajlam kimutatásával. Az alábbiakban felsorolt szűrővizsgálatokat akkor is ajánlott éves rendszerességgel elvégeztetni, ha valaki teljesen panasz- és tünetmentes. De segítségükkel felderíthetőek a bizonytalan eredetű alhasi fájdalmak okai, a petefészekciszták, a szexuális úton terjedő betegségek, továbbá a különféle gombás és bakteriális fertőzések által okozott gyulladások hátterében álló tényezők is.

Méhnyakrákszűrés

A legnagyobb biztonsággal a méhnyakrák szűrése végezhető el a méhnyak felszínéről és a nyakcsatornából vett kenet sejttani vizsgálatával. A hagyományos vizsgálat kiegészítéseként kimutatható a HPV-vírus-fertőzés is. Panaszmentesség esetén évente legalább egyszer ajánlott a nőgyógyászati vizsgálat. Ennél sűrűbb kontrollra van szükségük azoknak, akiknél már korábban  rákmegelőző állapotot igazoltak. Ugyancsak gyakoribb ellenőrzést igényelnek azok, akiknél már előfordult más nőgyógyászati daganat, akik rendszeresen dohányoznak, vagy akiknek egyéb nemi úton terjedő fertőzésük volt – különös tekintettel a magas kockázatú HPV-fertőzésre.

Emlővizsgálat

Az emlőszűrés elsősorban tapintásos vizsgálattal zajlik. Az emlő mirigyállománya a menstruációs ciklus első felében tapintható át a legkönnyebben, ezért célszerű mindezt a menstruáció utáni első hét végére időzíteni. A mell önvizsgálatát havonta otthon is célszerű elvégezni, lehetőleg a fent említett ciklusszakban. Az emlőrák kialakulására negyvenéves kor alatt viszonylag kicsi az esély, a mammográfiás vizsgálatok elvégzését ezért ennél fiatalabb életkorban nem is javasolják.

A méhtest vizsgálata

A méhtest vizsgálatát – az emlőhöz hasonlóan – szintén tapintással végzik. Ennél a szervnél fiatalabb korban a jóindulatú méhizomdaganatok (miómák) a leggyakoribbak, s elsősorban a családtervezés során van jelentőségük. Előfordulásuk megnehezítheti a teherbeesést, emellett fokozhatják a vetélés kockázatát. A méhizomdaganatok egyes esetekben menstruációs panaszokat, például erősebb vérzést és deréktáji fájdalmakat is okozhatnak. A kisebb méretű és panaszokkal nem járó méhelváltozások az előbbiekkel szemben semmilyen kezelést nem igényelnek.

Petefészek-vizsgálat

A petefészek vizsgálata tapintással egyrészt túlságosan körülményes, másrészt a már tapintható petefészek-daganat és a kialakult panaszok esetén a tumorok közel fele már nem gyógyítható. Így emiatt elsősorban az ultrahangos vizsgálatoknak jut kiemelt szerep. Ha a családban korábban már előfordult petefészekrák, esetleg az egyéni kórelőzményben szerepel erre utaló adat, akkor áramlásvizsgálattal egybekötött hüvelyi ultrahangvizsgálatra és a különféle daganatjelző anyagok (biomarkerek) vérből történő kimutatására is szükség lehet.