Az első menstruáció általában meghatározó és egyben sokkoló élmény – ezen szeretne változtatni egy amerikai cég, ami kifejezetten arra szakosodott, hogy ez első piros betűs napot segítse megünnepelni. Ehhez minden – helyenként elég bizarr – kelléket biztosítanak: az alkalomra szóló papírpoharakat és tálakat, menstruációs kvízt, vagy például „Találd meg a petefészek helyét!” elnevezésű játékot.
A menstruációs bulikat szervező cég oldalán lelkes beszámolókat is lehet olvasni anyukáktól, például: „A pillecukros játék nagyon vicces volt, és a kvízjátékból nagy érdekes dolgokat lehetett megtudni. Sosem gondoltam volna, hogy szórakozva is lehet tanulni a menstruációról! Nagyon jól sikerült a buli, nem fogjuk egyhamar elfelejteni!”
A kezdeményezés annyiban jogos, hogy nem kellene rossz élménynek lennie a nővé válásnak, mégis sokan negatívan élik meg. Pedig akkor még nem is sejtjük, hogy létezik a PMS. „Bennem élénken él a horrorisztikus jelenet, amikor anyukám hazafuvarozott emiatt az iskolából, és a kádban zokogtam, mert olyan dolgok úsztak elő a testemből, amire a felvilágosító óra ellenére sem számítottam. Inkább maradtam volna az iskolában! Ünneplés persze nem volt sem aznap, sem később, és valószínűleg elég értetlenül néztem volna a szüleimre, ha bejelentik, hogy zsúrt rendeznek, és meghívnak rá egy csomó embert” – mesélte nekünk Dia.
Aki két pofont kapott
Ez nem jelenti azt, hogy ne létezne olyan hagyomány, ami az első vérzéshez kapcsolódik. „Nekem anyukám lekevert két pofont, amikor először megjött. Nálunk a családban ez a szokás, mondván, akkor vagy utoljára gyerek, és felnőttként már nem verhetnek. Igaz, előtte se ütött meg anyukám soha” – emlékezett vissza az elsőre Viki.
A világ több országában élnek olyan népszokások, aminek keretében ünneppel köszöntik a hirtelen felnőtté vált lányt. Marokkóban például nő vendégeket hívnak a házhoz, de a legkomolyabban talán a meszkaleró apacs indiánok (akik közé Winnetou is tartozott) veszik a dolgot, ők az előző évben beérett lányoknak egy nyolcnapos ünnepélyt szerveznek, aminek az első fele tánccal és evéssel telik, a második fele elmélyüléssel. Nem minden ünnep ilyen kellemes, egy másik indián törzsnél az volt a szokás, hogy kivitték a lányt a tengerre, és vissza kellett úsznia, hogy bizonyítsa az erejét…
A magyaroknál nem volt ilyen
„Nincs olyan magyar népszokás, ami ehhez kapcsolódna, inkább csak ennek az ellenkezőjéről tudok beszámolni – mondta el nekünk Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató. – Mivel a paraszti világban nem létezett szexuális felvilágosítás, a nőket teljesen váratlanul érte ez a dolog, és nem tudták, mi történik velük. Beszéltem olyan asszonyokkal, akik mesélték, hogy halálra rémültek, volt, aki azt hitte, meg fog halni. Szerencsés esetben az édesanyák magyarázták el a lányoknak, miről is van szó, de volt, akinek csak annyit vetettek oda: »majd elmúlik«.”
