A titán-dioxid (TiO2) nanoméretű részecskéi néhány korábbi vizsgálatban bizonyítottan károsították a sejteket, ezért a University of California kutatói megvizsgálták, hogy a kozmetikumokkal a bőrre kerülő nanorészecskék bejutnak-e a szervezetünkbe – hívja fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport hírlevele.
A napsugárzás teszi be a kaput
A korábban végzett vizsgálatok többsége szerint a nanoszemcséjű titán-dioxid nem képes átjutni a bőr külső rétegén, mivel a készítményekben lévő nanorészecskék nagyobb darabokká állnak össze. Az USA-ban végzett kutatások szerint azonban napsugárzás hatására az összetapadt részecskék kisebb, a bőrön áthatolni képes darabokra esnek.
A vizsgálat szerint a titán-dioxid-aggregátumok átlagos mérete már néhány percnyi napsütés hatására 230 nm-re csökken a kezdeti 280 nm-es méretről. A kísérletekben háromszor annyi titán-dioxid szívódott fel napsütésben a bőrön át, mint sötétben.
A nanoméretű szemcsékből álló titán-dioxid felhasználásának terjedése miatt az anyag a környezetben is egyre nagyobb mértékben jelenik meg. A környezetre és az élővilágra gyakorolt hatásokat leggyakrabban vízibolhákkal végzett kísérletekkel értékelik. Egy német vizsgálat során megfigyelték, hogy a nanoméretű titán-dioxid egyes változatai már 0,06 mg/l koncentrációban is csökkentik az állatok termékenységét.
Egy másik vizsgálat során pedig azt tapasztalták, hogy bár az alkalmazott koncentrációban a nano-szemcseméretű vegyület ugyan nem okozott észrevehető hatást a kezelt állatoknál, azok utódaiban már megnövekedett a titán-dioxiddal szembeni érzékenység. Így vélhetően a jelenleg elterjedt vizsgálatok – amelyek során egy-egy generációban értékelik a hatásokat – alulbecslik a tényleges környezeti hatásokat. A vegyületek jelenlegi értékelése elsősorban az akut toxicitás meghatározására alkalmas, a krónikus hatásoknál azonban figyelembe kellene venni az utódgenerációkra – azaz a szerrel közvetlenül nem találkozó nemzedékre – gyakorolt hatásokat is.
