Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Egészség

Néha már túlzottan tudatos betegek vagyunk

Egyre tudatosabb, olykor rámenős betegek, mindinkább kiégett, túlterhelt és türelmetlen egészségügyi dolgozók; ez a két alaptétel teszi egyre nehezebbé a betegjogok érvényesülését. Soha nagyobb szükség nem volt a néhány hónapja felállt új betegjogi központra, gond azonban, hogy a hivatalnak hatósági jogkörök nélkül kell érvényesítenie a betegjogokat – erről beszélgettünk a terület szakértőivel az Európai Betegjogi Nap alkalmából.
Néha már túlzottan tudatos betegek vagyunk

„Tudatosabbak – néha túlzottan is – a betegek, ami a rendkívül túlterhelt, sokszor eszköztelen orvosokat, egészségügyi dolgozókat frusztrálja. Ez az a kettősség, ami alapvetően meghatározza a betegjogok érvényesülését” – ad képet az egyik betegjogi képviselő a jelenlegi magyar állapotokról. Szerinte látható: a betegek egyre türelmetlenebbek, jogos vagy jogosnak vélt sérelmeikkel pedig a dolgozóknak egyszerűen nincs idejük foglalkozni. „Lényegében minden frusztrációjukat behozzák a rendelőbe, kórházi osztályokra, ahol szintén a nagyon leterhelt, egyre nagyobb kiégéssel küzdő egészségügyis képtelen kezelni az indulatokat, együttesen ezek pedig már sokszor olyan negatív hatások, amelyeket közvetítői segítséggel is reménytelen kezelni” – folytatja a képviselő, aki maga is érzi: lassan már lényegében az élet minden területének megoldását, legyen az a leszázalékolás, nyugdíjkérdés vagy gyerekelhelyezés, tőlük várják. „Egyre több a panasz a tájékoztatás és a dokumentációk hiányára, hiába lenne ez az intézmények érdeke is saját védelmükben, láthatóan nincs erre idejük és kapacitásuk. De mind gyakoribb a halálesetek körüli probléma is. A szakemberek sokszor nem érzik az empatikus kommunikációt, sokszor félvállról vetik nekik oda a hírt, vagy nem jelzik előre a hozzátartozóknak, hogy számítsanak a legrosszabbra, ugyanakkor mind nehezebben is fogadják az emberek a szerettük távozását. Jellemző, hogy feltételezik: a kórházban nem tettek meg mindent, sőt lemondtak róla, illetve a kórházi fertőzések miatt, főleg ha az a halálesettel összefügg, mind többen a kórházat okolják” – sorolja a tapasztalatokat a jogvédő. De emellett mindinkább elégedetlenek a betegek az asszisztenciával, vagy nyúlnak sokszor a telefon után, ha a rendelésen megvárakoztatják őket.

 

„HIV-fertőzöttet nem fogadunk”

Néha már túlzottan tudatos betegek vagyunk

A bizonytalanság, a méltatlan hangnem, a hibás ellátás, illetve az egyenlő bánásmód hiánya okozza a legtöbb felzúdulást a betegek körében, legalábbis ezt mutatják már a TASZ-hoz beérkező panaszok. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet korábban felmérésben vizsgálta a betegjogok érvényesülését, de az azóta érkező megkeresések alapján is egy sor súlyos problémát lát a rendszerben.

„Az egyik legfrissebb és komoly vihart kavart ügy a Központi Stomatológiai Intézetben történt, ahol papírlapot függesztettek ki, miszerint HIV-fertőzött pácienst nem látnak el. Az intézményt el is marasztalták, miután a törvény világosan kimondja, hogy a nem HIV-vel kapcsolatos ellátást, így egy szájsebészeti vagy fogászati ellátást is kötelező elvégezni, amit itt ennyire deklaráltan nem tettek meg” – mondja dr. Bence Rita, a szervezet betegjogi felelőse. A jogvédő szerint egy korábbi nemzetközi jelentés is elmarasztalta hazánkat több betegjogi kérdésben. Mint írták, súlyos hátrányt szenvednek a romák, fogyatékosok, HIV-fertőzöttek az egészségügyi ellátásban, diszkriminatívnak tartották, hogy az otthonszülés finanszírozása még mindig nem megoldott, illetve azt, hogy az abortuszt két védőnői vizithez kötik, amelyek között várakozási időt írnak elő, bár ennek semmilyen orvosi indoka nincs.

 

Továbbra sem tetszik a betegeknek a kórházi hangnem 

„Most is újra és újra érkeznek konkrét betegcsoportokat érintő jogsérelmek is, mint a betegek ezreinek életét nehezítő inzulinrendelet, vagy a pszichiátriai betegek ellátásával, embertelen bánásmóddal, tájékoztatás nélküli durva gyógyszerelésével kapcsolatos sérelmek. A különleges eseteken kívül is látható, hogy általános a bizonytalanság a betegekben” – mondja a programvezető. Egy nemzetközi felmérésben 20-ból 19. helyen végzett Magyarország az Európai Betegjogi Chartában foglaltak teljesülésében. A TASZ által koordinált Active Citizenship Network felméréséből kiderül, hogy Magyarországon az egészségügyben az egyik legsúlyosabb probléma, hogy nem érvényesül az információhoz, a tájékoztatáshoz való jog. A korábbi vizsgálatok szerint a megkérdezettek több mint fele az ellátás igénybevételekor nagyon kiszolgáltatottnak érzi magát, és csak minden hatodik megkérdezett tudja betegség esetén is megőrizni testi-lelki autonómiáját. Gyakran túlságosan hosszú a várakozási idő, és problémát jelent az is, hogy nem mindig, vagy csak nehézkesen lehet ezt előre tervezni. Nem regisztrálják megfelelően a nemkívánatos eseményeket (például fertőzéseket), azaz ezek kivizsgálása akadályba ütközik. A biztonsághoz való jogot sérti, hogy nem lehet anonim módon kivizsgáltatni a visszaéléseket. Jó eredményt értünk el viszont a titoktartás terén, és megfelelően alkalmaznak a magyar orvosok fájdalomcsillapító, valamint egyénre szabott kezeléseket.

 

Néha már túlzottan tudatos betegek vagyunk


Hatósági jogkör kell a betegvédelemhez

Legalább ennyire aggasztó képet fest az Ombudsmani Hivatal. Tavaly a többezernyi panaszból két-háromszáz érintett egészségügyi kérdést. A statisztika persze nem mutatja meg, hogy egy idős hölgy kórházi ellátásával, egy kisgyereket kísérő szülő gondjaival kapcsolatban vagy egy teljes szakma (mondjuk a pszichiátria) hazai helyzetével kapcsolatban állapít meg az ombudsman visszásságot, azonban lényeges, hogy valamennyi ugyanazokra a rendszergondokra fut ki. Dr. Borza Beáta, a hivatal főosztályvezetője szerint mind több a rendszerszintű panasz, már az orvosok részéről is jönnek megkeresések.

A hivatal most elkészült jelentése szerint előrelépést jelent ugyan az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ létrehozása, de további intézkedések szükségesek a központ és az irányítása alá tartozó jogvédelmi képviselői rendszer működésével és jogállásával kapcsolatban. Enélkül ugyanis a kiszolgáltatottak, a gyermekek és betegek jogainak védelme van veszélyben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top