Évtizedek óta eldöntetlen vita, hogy mi egészségesebb: a vaj vagy a margarin, a méz, vagy a cukor, vagy az édesítő, netán együnk-e tojást vagy sem. Orvosok, kutatók, étkezési tanácsadók, dietetikusok tömegei vitatkoznak ezeken a kérdéseken, de valójában senki nem áll elő megcáfolhatatlan érvekkel. Bezzeg a felkapott diéták, étkezési irányvonalak évekre megpecsételhetik egy-egy táplálékféle vagy alapanyag sorsát. Így történt ez a margarinnal is, ami nemrég ismét az emberiség ősellenségévé vált, és erről egy hangyás tesztfotó is kering az interneten. Visszatérve a mézhez – melynek áldásos hatásait szinte mindenki ismeri – sokaknak mégis meglepő lehet, hogy az egy év alatti gyermekek táplálásánál kifejezetten tiltólistán szerepel. Azt tartják ugyanis, hogy a méz tartalmazhat olyan anyagokat, amelyek a csecsemőknél botulizmust okozhatnak.
Méhek és magány?
Ugyanakkor a mézet már az ókorban is fogyasztották, sőt mi, magyarok a honfoglalás előtti időkre tudjuk visszavezetni a méhészkedést.
Amióta az emberiség felfedezte, hogy a méhek édes étke könnyen kinyerhető a lépből, azóta a méhészkedést magányos tevékenységként űzték, annak ellenére, hogy 3 évszázada már méhészcéhek is léteztek. Ellenben az utóbbi évek közösségi irányzatainak köszönhetően Nyugat-Európában, valamint a tengerentúlon kialakult az úgynevezett közösségi méhészkedés. Ez egy alapvetően természetben zajló tevékenység adoptálása a városi környezetbe, ahol egymástól eltérő hátterű, különböző tudású emberek dolgoznak együtt, és hoznak létre közösen egy új dolgot – konkrétan a mézet. Külföldön az ezredforduló környékén például New Yorkban, Párizsban, Torontóban és Londonban jelentek meg kaptárok a háztetőkön, Berlinben pedig a Hotel Intercontinental, Bécsben az Operaház tetején működik a városi méhészet. Az urbánus környezet miatt az így termelt mézet betonmézként is szokás emlegetni.
| Jó tudni! Sütéshez a napraforgómézet tartalmazó olcsóbb, vegyes virágmézek illenek, nem való ilyen célra az erősen zamatos hárs-, gesztenye vagy édesharmat-méz. Az akácméz íze kevésbé markáns, ezért sokféle módon felhasználható, folyékonyságát sokáig megőrzi. Megfázásra, megbetegedésre, torokfájásra és köhögésre legjobb a hárs- és a gesztenyeméz, lehetőleg hársvirágteába keverve. Az ínyenceknek javasolt zamatosabb mézfajták: erdei méz, hársméz, gesztenyeméz, aranyvesszőméz, selyemkóróméz, somkóróméz, fagyalméz, édesköményméz, levendulaméz, zsályaméz, mentaméz, pohánkaméz. Ez utóbbi jellegzetesen aromás, de illatát nem mindenki kedveli. A méz kristályosodása természetes fizikai folyamat. A kristályos mézet 45 fokos vízfürdőben károsodás nélkül vissza lehet olvasztani. A jó méznek mindig szennyező anyagtól mentesnek és sűrűnek kell lennie. Felfordított zárt üvegben azt kell figyelni, hogy a levegőbuborék milyen gyorsan halad felfelé. Amennyiben gyorsan, a méz túl híg és sok vizet tartalmaz. Forrás: www.magyar-mez.hu |
Hazai kísérlet
A Közösségi Méz Projekt hazánkba a német Finger termelői és művészeti csoport (Florian Haas és Andreas Wolf) kezdeményezésével jutott el és indult útjára júliusban. Céljuk az volt, hogy urbánus közegben mind több és mind jobb minőségű mézet állítsanak elő úgy, hogy a munka összekovácsolja a más-más területről érkező érdeklődőket. A társadalmi-művészeti kísérlet első lépéseként létrejött egy nem méhészekből álló, de a feladat iránt érdeklődő vegyes csoport, a szakmai munkát pedig egy képzett méhész irányította.
Tornyossy Csaba elmondta, az Országos Magyar Méhészeti Egyesületen belül eleinte nem nézték jó szemmel azt, hogy belevágott a sokak szerint megvalósíthatatlan feladatba, de végül megadták a szakmai támogatást. Az eredmények pedig magukért beszélnek. A Városligetbe, a Műcsarnok hátsó teraszára júliusban, a hárs virágzása után került ki a három méhekkel teli kaptár, és mintegy másfél hónap jutott a gyűjtögetésre. A méhek munkaterülete 5 kilométeres sugarú körön belül volt, az előállított méz tömege 65 kilogramm. Egy független laboratórium a mézminta vizsgálata után megállapította, hogy annak minden vizsgált eleme megfelel a forgalomba kerülés feltételének. A méhek legjobban a környék japánakácait szerették, ezek pollenjét a minták 93 százalékában mutatták ki. Ez a sok pollent termelő faj közkedvelt díszfa a nagyvárosokban, sorfaként sok helyen ültetik Budapesten, például a Dózsa György úton is. A méhek látogatják, és nektárt is ad, viszont más, hasonló időben virágzó, nektárt adó növény kevés van. Tehát valószínűsíthető, hogy a méz nagy része a japánakácból származik, kisebb része pedig fehérhere – állítja a laboratórium.
Nem szennyezett
– Ami a méz minőségét illeti, a városi méz kiváló, és a közhiedelemmel ellentétben nem szennyezett. A frankfurti mézünket több alkalommal bevizsgáltattuk, és kiderült, hogy tisztaságban bármelyik, vidéken termelt mézzel felveszi a versenyt – mondta Andreas Wolf, a Finger csoport tagja.
A közösségi mézprojekt hamarosan véget ér, a méheket az átteleltetésre kell felkészíteni – mondja a méhész. A kaptárokat elszállítják, a csoport pedig megszűnik. Ennek ellenére többen állítják a tagok közül, hogy keresik a folytatás lehetőségét, és tárgyalnak egy lehetséges együttműködésről.
| A magyarországi méztermés évente 25 ezer tonna körüli, az átlagos mézfogyasztás évente 60 dkg/fő. Exportra 15-20 ezer tonna kerül, legnagyobb felvásárló Olaszország, Franciaország és Németország. Magyarországon 15–20 fajta mézet állítanak elő. Az akácméz mellett hungarikumnak számít a kevésbé ismert – enyhe vérnyomáscsökkentő hatású – selyemfűméz, de kedvelt még a napraforgó-, a hárs- és vegyes virágméz is. Forrás: mezohir.hu |
