A félelem csak marketingeszköz

Azon a héten minden összejött: rengeteg tennivaló, az ezekkel kapcsolatos apróbb-nagyobb bosszúságok, kevés alvás, rohanás, szóval nem ez volt életem legnyugodtabb időszaka. Azt is későn vettem észre, hogy lejárt a bérletem, és már csak arra jutott időm, hogy az újságosnál vegyek egy jegyet a másnapi első útra. Reggel kimerülten, stresszesen szálltam fel a buszra, és tettem a jegyet a masinába. Az pedig ahelyett, hogy szépen kilyukasztotta volna, becsípte a papírszeletet, amelyik kettészakadt, amikor megpróbáltam kiszedni a kütyüből.

Azt hiszem, itt szakadt el az egész héten túlfeszített cérna. A gyomrom görcsbe rándult, a tenyerem izzadni kezdett, és másra sem tudtam gondolni, mint hogy most az egyszer ne jöjjön az ellenőr, mert semmi kedvem magyarázkodásba, vitába keveredni vele. Szerencsére semmi ilyesmi nem történt, békében eljutottam a célig, ahol végre vettem egy bérletet. A nyomasztó érzés viszont velem maradt, legalábbis amikor pár nap múlva újra fel kellett szállnom ugyanarra a buszra, halványan ismét előtört az előző alkalomról ismert gyomorgörcs. Mivel azonban tárcámban a bérlettel már semmitől nem kellett tartanom, viszonylag hamar sikerült legyűrnöm a kellemetlen tüneteket.

Roham a szupermarketben

Baráti beszélgetések során is számos alkalommal hallottam másokat hasonló élményekről beszámolni. Egy barátnőmnek a válása körüli zűrzavaros időkben támadt hirtelen „liftfóbiája” – szerencsére ő is sikeresen megszabadult tőle, amikor kicsit nyugodtabb lett az élete.

Ám van, akinél súlyosabbra fordul a helyzet. „Tartós szorongásnál előfordulhat, hogy a félelem egy egyébként teljesen ártalmatlan helyzetben, például a szupermarketben való sorban állás közben tör utat magának, és fajul rosszullétté, remegéssé, légszomjjá, akár súlyos pánikrohammá. Ha ezt hibás tanulás folytán az illető azzal azonosítja, hogy a tömeg miatt érezte rosszul magát, és elkerülő stratégiát választva ezentúl igyekszik kerülni a zsúfolt szupermarketeket, abból idővel komolyabb fóbia, esetleg pánikbetegség is lehet – mesél a jelenség hátteréről dr. Simon Lajos pszichiáter és pszichoterapeuta, a Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület elnöke. – Ráadásul az elkerüléssel sajnos nem oldjuk meg a helyzetet: ha az alapszorongást nem kezeljük, akkor könnyen lehet, hogy legközelebb már a sarki kisboltban is jelentkezni fognak a tünetek, tovább szűkítve ezzel az érintett életterét. Sokan így jutnak el odáig, hogy a pánikrohamaik miatt már a lakásukból se mernek kilépni.”

Stresszesebb lett az életünk

Dr. Simon Lajos

Az agyunk félelemért felelős része ugyanis ugyanúgy működik, ahogyan több millió éve. „Ez teljesen természetes dolog, sőt jó is, ugyanis a félelem funkciója épp az, hogy a valóban veszélyes helyzetektől távol tartson bennünket – mondja dr. Simon Lajos. – Ám a ma embere szerencsére viszonylag ritkán kerül olyan helyzetbe, amelyben direkt fenyegetettséget kell megélnie, annál több viszont az olyan szituáció, amely akár tartósan is stresszt, feszültséget, szorongást idéz elő. Néha úgy, hogy már azt sem tudjuk, voltaképp mitől is szorongunk. Az agy azonban teszi a dolgát, és tárgyat talál az addig tárgyatlanul ténfergő szorongásnak.”

Tényleg több?

Dr. Simon Lajos szerint úgy tűnhet, mintha az utóbbi évtizedekben robbanásszerűen megnőtt volna a fóbiások, pánikbetegek száma. A szakértő úgy véli, mindez annak is köszönhető, hogy a korábban gyűjtőnéven neurózisként emlegetett kórképeket mára már elkülöníti egymástól a pszichológia irodalma: külön kórképük van a pánikbetegségnek, a különféle fóbiáknak. „Másrészt viszont annyival valóban több a szorongó, súlyosabb esetben pedig fóbiákkal, pánikrohamokkal küzdő ember, amennyire a körülöttünk levő világ tényleg stresszesebb lett. Minden felgyorsult, korábban elképzelhetetlen információmennyiség vesz bennünket körül, és bár sokkal kényelmesebb az életünk, mint évtizedekkel korábban, mégis kevesebb az időnk. Sokan egy percre sem képesek kikapcsolni a számítógépet, a telefont, nehogy véletlenül lemaradjanak valamiről.”

A félelem mindent elad

A félelem ráadásul remek marketingeszköz. Dr. Simon Lajos szerint mindez szintén nem új jelenség, hiszen már a hidegháború időszakában is sokan vásároltak a házi készítésű atombunkerbe való felszereléseket a küszöbön álló atomtámadástól rettegve, mára azonban ez is sokrétűvé és intenzívvé vált. A reklámok tanúsága szerint minden tárgyon veszélyes baktériumok lesnek ránk, amelyeknek csak az aktuálisan legjobbnak kikiáltott antibakteriális szappannal állhatjuk útjukat, sikertelenek leszünk, ha nem vesszük meg a legújabb fogyasztókrémet vagy dezodort, és súlyos veszélybe sodorjuk magunkat a legújabb multivitamin nélkül.

Ráadásul, míg korábban egy-két dologtól rettegtek az emberek, és ez egyfajta közös élményt teremtett, ma mindenki mástól fél, a környezetszennyezéstől a baktériumokig.
A „félelemipar” különös előszeretettel riogatja a szülőket. Minden nap érkezik egy hír arról, hogyan fog menthetetlenül lemaradni a gyermekünk a már két hónapos korban elkezdődő ádáz versenyben a legújabb fejlesztő csodajáték nélkül, hogyan pirosodik fájdalmasra a popsija egy nem kellő körültekintéssel kiválasztott pelenkában, és milyen betegségek lesnek rá, ha nem adatjuk be neki a legújabb oltást (mások pedig épp az oltások veszélyeivel riogatnak, hogy még bonyolultabb legyen a helyzet). Anyaként magam is számtalanszor szembesültem vele, hányféle terméket kellene megvennem ahhoz, hogy minden mondvacsinált veszélyt kiküszöböljek, és legalább a következő reklámfilmig jó szülőnek képzelhessem magam.

Előzd meg, kérj segítséget!

De vajon mi lehet a megoldás? Dr. Simon Lajos szerint akinek az életében jelen van a szorongás és a stressz, annál bármikor elérkezhet egy pont, amikor a szorongás tárgyat talál magának, és egy viszonylag ártalmatlan helyzetben fajul akár pánikrohammá. Megelőzésként a szakértő azt javasolja, hogy sajátítsd el a különféle szorongásoldó és stresszoldó technikákat: nagyon jó hatású lehet a rendszeres mozgás, a relaxáció, a meditáció, az autogén tréning, de akár a naplóírás is. Érdemes egy kicsit szembe is menni a félelmeiddel: nem kell szándékosan veszélyes helyzetet teremtened, de semmi bajod nem lesz, ha ellenérzéseidet leküzdve beszállsz a liftbe, bemész a zsúfolt szupermarketbe, vagy irtózásodat leküzdve leülsz az orvosi rendelő várójában.
És persze arra is érdemes ügyelni, hogy ne higgy el mindent a reklámoknak.

Ha pedig súlyosabb a helyzet, ne félj szakemberhez fordulni, hiszen segítséggel leküzdhető a fóbia, a pánikbetegség, és ami a legfontosabb, a terapeuta az alapszorongást is célba veszi, hogy az ne tudjon újabb tárgyat találni magának. Ha úgy érzed, hogy az életminőségedet rontja a szorongás, a pánikrohamok vagy a már kialakult fóbiák, mindenképpen menj pszichológushoz, pszichiáterhez, hiszen sokféle terápiával lehet javítani a helyzeten. Nagyon hatásos például a kognitív viselkedésterápia, de segíthet a jelen pillanatban való maradéktalan jelenlét (idegen szóval mindfulness) elsajátítása, vagy a berögződött sémák megtörését célzó sématerápia, és számos más lehetőség is. Ha sikerül megszabadulni a tünetek hátterében álló alapvető szorongástól, sokkal könnyebb lesz kezelned a félelmet keltő helyzeteket.