“16 éves koromtól 25 éves koromig szedtem gyógyszert, összesen négyfélét. Soha életemben egyik orvosom sem kérdezett semmit, például, hogy dohányzom-e. Nem küldtek el vérvételre, nem ajánlották azt sem, hogy menjek ilyen vagy olyan szűrésre. A kockázatokról sem mondtak semmit. Szerencsére semmi bajom nem történt, de ez nem az orvosokon múlt” – mondja egy most harminc éves nő.
A történet teljesen hétköznapi, bár fogamzásgátlót csak receptre lehet kapni, nőgyógyászati vizsgálat után, sokan mégis úgy szedik a tablettát, hogy nem tudják, növeli a trombózis kialakulásának veszélyét. Az örökölt hajlam a legfontosabb plusz kockázati tényező, ezért volna fontos, hogy mielőtt felírják a gyógyszer, megkérdezzék, volt-e trombózisos eset a páciens családjában.
Megkérdezik?
Bár arról nincsen statisztika, mennyire tájékoztatják és kérdezik ki a pácienseket az orvosok, megkérdeztük Kelemen Csabát, a Rózsakert Medical Center nőgyógyászát, mik a tapasztalataik:
“Nagyon fontosnak tartom, hogy a páciensek – akár állami, akár magánintézményről legyen szó – alapos és mindenre kiterjedő tájékoztatást kapjanak. Ahhoz, hogy mindenki a legmegfelelőbb fogamzásgátlót kapja, előtte kötelező lenne a páciens egyéni és családi kórelőzményét felvenni, indokoltság esetén pedig akár teljes véralvadáspanelt is elvégeztetni egy gyógyszer felírása előtt.”
Az orvos szerint ugyanakkor itt is igaz lehet az általános jelenség, hogy az állami szektorban sokszor egyszerűen nem jut elég idő erre, így gyakran csak a rendelőkbe kihelyezett tájékoztató anyagok, különböző betegtájékoztatók maradnak. “Csak reménykedni tudunk, hogy el is olvassák ezeket” – mondja az orvos.
Halálesetekről szóltak a hírek
Január végén futótűzként terjedt a hír, hogy a francia hatóságok bejelentették: a Diane 35 használatával négy trombózisos haláleset is összefüggésbe hozható, majd felfüggesztették a fogamzásgátló gyógyszer forgalmazását. A vizsgált 25 év alatt összesen 125 olyan estet regisztáltak, amikor valakinél komoly mellékhatások jelentkeztek a gyógyszer használatához köthetően.
Ezt követően az Európai Gyógyszerügynökség kivizsgálta a helyzetet, és most februárban tették közzé a jelentésüket, amiben leírják, hogy az orvosnak pontos tájékoztatást kell kapnia a kockázatokról. Ezek ismeretében minden hozzá forduló nővel meg kell vitatnia a fokozott trombózishajlamra és egyéb egészségi veszélyekre vonatkozó kérdéseket, és meg kell győződnie arról is, hogy a fogamzásgátlást fontolgató nő pontosan megértette az elmondottakat. Ez elég evidensnek tűnik, mégis, mintha a gyakorlatban egyelőre hiányosan működne. Ugyanakkor leírják azt is, hogy aki eddig mindenféle probléma nélkül szedte a tablettát, annak semmi oka nincs rá, hogy most a negatív hírek miatt abbahagyja.
Ezután a magyar hatóságok is léptek, a Magyar Gyógyszerészeti Intézet készített egy tájékoztatót, amelyben kötelezik a gyártókat az orvosok tájékoztatására, és az orvosokat arra, hogy a kockázatokat a betegekkel is megosszák.
| Mellékhatások: ritka, de súlyos is lehet
A kombinált hormonális fogamzásgátlók alkalmazásának egyik legfontosabb kockázata a vérrögképződés, azaz a trombózis kialakulása. 100 ezer nő közül 30-40-nél fordul elő nem várt következmény, ám ha azt nézzük, hogy ugyanez a gyógyszert nem szedőknél 100 ezerből csupán öt esetben következik be, máris másként hangzik a dolog. Kiemelt kockázattal jár, ha valaki 35 évnél idősebb, dohányzik, magas a vérzsírszintje, túlsúlyos, közeli hozzátartozójának fiatal korában szívrohama vagy agyvérzése volt, magas a vérnyomása, migrénje vagy szívproblémái vannak. Az sem mindegy, hogy milyen a havi vérzésének az erőssége, a hossza, illetve a ciklusának hossza. |
Harmincszoros kockázat az átlaghoz képest
“Nekem egy genetikai eredetű véralvadászavarom van, ami teljesen véletlenül derült ki. Mint később megtudtam, ezeknél a nőknél a trombózis valószínűsége harmincszoros az átlaghoz képest, és elvileg nem szedhetnek fogamzásgátlót. Majdnem harmincéves voltam, mikor az anyám trombózist kapott, és felvetődött a gyanú, hogy én is örökölhettem.
Addigra viszont már majdnem tíz éve szedtem a gyógyszert. Korábban egyetlen orvos sem küldött el olyan vizsgálatra, amiből ez kiderülhetett volna. Egyszerűen kiállították a receptet, és az első után már elég volt az asszisztensének szólnom, az orvossal gyakorlatilag nem is találkoztam. Utólag úgy érzem, mázlim volt, hogy nem lett bajom” – mondja egy 38 éves nő.
Amíg van kérdés, kérdezz
Természetesen nem mindenkinek vannak rossz tapasztalatai: egy 33 éves nő azt mondja, nagyon alaposan kivizsgálták, mikor életében először íratott fel gyógyszert, de sokat kérdezett is az orvosától.
“Nem értem azokat, akik nem kérdeznek, holott van kérdésük, és utána, ha bármi történik, az orvost hibáztatják. Én sem vagyok az a típus, aki az utolsó betűig elolvassa a betegtájékoztatót, de sosem érdekel, ha mások is várnak a dokira, én addig ki nem megyek a rendelőből, míg nem kapok választ minden kérdésemre.”
Egy biztos: mostantól jegyzik a problémás eseteket
Elvileg mostantól senki sem maradhat tájékozatlan, kérdés, hogy mi lesz ebből a gyakorlatban, hiszen ellenőrizni elég nehéz volna, mikről beszélget az orvos és a beteg a rendelésen. A mostani szabályozással viszont még egy változás jár majd együtt: az orvosoknak innentől minden olyan esetről tájékoztatni kell az Országos Gyógyszerészeti Intézetet, amiről feltételezhető, hogy a tablettával hozható összefüggésbe.
