Gyógyszerszedés a terhesség alatt: nem kell feleslegesen szenvedni

Vanek Bori | 2014. Március 26.
Gyógyszert tonnaszámra, feleslegesen szedni soha nem kell. Ha valaki terhes, pláne nem. Tény, hogy a gyógyszereknek lehet károsító hatásuk. De úgy tűnik, ez sokkal kisebb mértékben igaz, mint ahogy hisszük.
Gyógyszerszedés a terhesség alatt: nem kell  feleslegesen szenvedni

Vannak krónikus betegségek és vannak akut helyzetek, amikor az anya, és így a baba érdeke is, hogy megszűnjön a rossz állapot. Persze lehet bezzeganyáskodni, hogy “a szívműtétet is érzéstelenítés nélkül”, de fontosabb mérlegelni, mert előfordulhat, hogy a “nem szedés” okoz nagyobb problémát.

Kockázatok és veszélyek?

A terhesség áldott állapot … részben igen, másrészt a para kilenc hónapja, mert bár nagy betűkkel hirdetik, hogy ez egy természetes állapot, a kilenc hónap alatt a kismama körül ugráló fehér köpenyes személyzet veszélyekről, kockázatokról beszél. Természetesen az orvosnak, a védőnőnek, a terhesgondozónak el kell mondania, hogy mire figyeljen a kismama, de mintha manapság túlzottan be akarná biztosítani magát mindenki, így sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a lehetséges veszélyek. Különösen igaz ez a gyógyszerszedésre.

A 60-as évek Contergan-botránya (lásd keretes) az egyik legnagyobb gyógyszerbotrány volt, részben ez okozta azt a folyamatot, amely mára – nagyon helyesen – rendkívül szigorú szabályokhoz vezetett az új gyógyszerek, hatóanyagok kipróbálásakor. Ezen szabályok közé tartozik egyebek között az, hogy terhes nő nem vehet részt klinikai vizsgálatokban. Ennek azonban az a hátránya, hogy nem lehet tudni, egy-egy készítmény – például a magas vérnyomás kezelésére használt szer – milyen hatással lehet a magzatra. “Éppen ezért, ha olyan kismamával találkozunk, aki magas vérnyomással küzd, a terhesség idejére átállítjuk őt olyan régebbi készítményre, amelyikről tudjuk, hogy biztonságosan szedhető” – mondta dr. Gerő György szülész-nőgyógyász. Hozzátette: egyre több olyan nő vállal gyermeket, aki valamilyen krónikus betegségben szenved (ez részben a kismamák növekvő életkorának köszönhető). A legtöbb esetben azonban létezik olyan készítmény, amit nyugodtan alkalmazhat a kismama. Az alap, hogy ha lehet, kerülje a gyógyszereket, de adódhatnak helyzetek, amiket muszáj kezelni.
Gerő doktor hozzátette, ráadásul van olyan – nem csak krónikus betegségek esetén –, amikor a gyógyszer nélkülözhetetlen. Hiszen például a korai fájástevékenységet meg kell próbálni megállítani. “Asztmás kismamák körében például kevesebb a koraszülés, mint kiderült, azért, mert egyes asztmára szedett gyógyszerek ugyanolyan hatást váltanak ki, mint a korai fájástevékenységre alkalmazottak.”

A természet “elintézi”

Szakemberek szerint a gyógyszereknek csak nagyon kis hányada károsíthatja a magzatot. A fejlődési rendellenességek nagyjából 20 százalékát a génhibák, 5-10 százalékát a kromoszóma-rendellenességek okozzák, a maradék esetben pedig az egyéb külső környezeti ártalmak – ide tartoznak a gyógyszerek is – tehetők felelőssé a problémákért. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a gyógyszerek többségének a teratogén – magzatkárosító – kockázata 10 százalék alatti. Sokan akkor esnek kétségbe, amikor megtudják, hogy várandósak – egyes számítások szerint a terhességek fele nem tervezett, és bár vannak nagyon tudatos és egészségesen élő nők, azért a fogamzás és az első pozitív terhességi teszt közé könnyen becsúszhat egy részeg éjszaka vagy egy antibiotikumos betegség.

Ilyenkor sokaknak az az első gondolatuk, hogy vajon egészséges-e a baba. Szerencsére a természet ezt is jól intézi, ugyanis a fogantatás első heteiben nincs érdemi kapcsolat a megtermékenyült pete és az anya között. A súlyos fejlődési rendellenességek alapvetően a terhesség ötödik és tizedik hetében alakulnak ki. Az ideális eset persze az, hogy ha valaki gyereket szeretne, akkor időben – a fogantatás előtt 3-6 hónappal – leszokik a dohányzásról, minimalizálja vagy teljesen elhagyja az alkohol fogyasztását, magzatvédő vitamint szed, és alapvetően egészségesen él.

Ha valaki krónikus betegségben szenved, akkor természetesen konzultálnia kell a kezelőorvosával és a nőgyógyászával a szedett gyógyszerekkel kapcsolatosan – lehet, hogy ilyenkor az orvos más készítményt ajánl. De ha éppen nem ilyen felkészült valaki, és mindez nem történt meg előre, akkor sem kell kétségbeesni csak azért, mert valamilyen gyógyszert szedett a kismama, viszont minden ilyen esetben érdemes konzultálni a nőgyógyásszal, vagy akár genetikai tanácsadóval.

Nem kell szenvedni

Ha a kismamának nincs is krónikus betegsége, a terhesség alatt bárkinél előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor gyógyszerre lehet szüksége: láz, fájdalom, fertőzés esetén. Sajnos a kismamák egy része annyira fél a gyógyszerek mellékhatásaitól, hogy inkább szenved vagy kezeletlenül hagyja a problémáját. Pedig a magas láz szintén károsíthatja a magzatot, egy hányásos migrén pedig kiszáradást okozhat, de egy nem kezelt hüvelyi fertőzés akár koraszülést is. “A legtöbb olyan fertőzés, amelynek kezelésére antibiotikum szükséges, általában jó kezelhető penicillinnel, erről pedig tudjuk, hogy nincs káros hatása a magzatra” – mondja Gerő György.

Megfázás, influenza

A felső légúti betegségek többségét vírusok okozzák, ezek a magzatra általában ártalmatlanok. Ide tartozik az influenza is. De a magas láz vagy egy bakteriális felülfertőződés már okozhat a babánál is bajokat. Éppen ezért fontos, hogy a lázat csillapítsuk, a betegséget kifeküdjük, és ha kell, szedjünk antibiotikumot – annyit és addig, ameddig az orvos előírja. A láz- és fájdalomcsillapítók közül elsősorban az acetaminofent (paracetamol) és a klórfenamint tartalmazó készítmények ajánlhatóak – természetesen ez egyéni érzékenység kérdése is
Ugyanakkor a népszerűbb, vény nélkül is kapható készítmények közül ellenjavalltak egyebek között az acetil-szalicilsav- (aszpirin-) és a harmadik trimeszterben az ibuprofen- és naproxentartalmú gyógyszerek. Az influenza elleni vakcina az első három hónapban nem javasolt, de utána érdemes lehet beadatni – főleg ha a baba az influenzaszezonban érkezik –, ugyanis az anyán keresztül az újszülött is védettséget kap, nagyjából hat hónapos koráig.

Allergia

Rengetegen szenvednek manapság allergiás megbetegedésben, így előfordulhat, hogy a terhesség alatt is allergia elleni készítményt kell szedni. Az antihisztaminok és a béta-mimetikumok alapvetően veszélytelenek, egyik sem károsítja a magzatot, de a béta-mimetikumokat érdemes a szülés előtt hat héttel abbahagyni, mert növelik a szívfrekvenciát, és befolyásolják a cukoranyagcserét. A szteroidok szedése azonban nem javasolt. De ha a kismamának asztmás roham jelentkezik, azt kezelni kell: erre többféle terápia is létezik, ha a terhesség előtt bevált spray használ, azt nyugodtan lehet alkalmazni, ezek a szerek ugyanis minimális mennyiségben kerülnek be a véráramba.
Ha az allergiagyógyszertől való félelmünkben nem szedjük be azt, nagyobb kárt okozhatunk, mert  az allergén anyagok felhalmozódásának következtében még annak is lehet asztmatikus fulladása, akinek különben nem szokott. Az ennek következtében fellépő oxigénhiány pedig nem optimális a magzatnak.
A legfontosabb az, hogy ha betegek leszünk, fájdalom kínoz bennünket, forduljunk orvoshoz. Ugyanis ha az anya szenved, akkor a baba sem érzi jól magát. Az orvosnak mindig mondjuk el, hogy terhesek vagyunk, és hányadik hétben járunk. Érdemes felkészülni, ha például migrénesek vagyunk, akkor előre kérdezzük meg az orvost, hogy mit lehet bevenni, az addig használt gyógyszer alkalmazható-e. Nem kell elfogadni, hogy hadd fájjon, majd elmúlik, és ne érezzük magunkat rossz anyának, ha gyógyszert veszünk be.

A Contergan-botrány
Ha gyógyszerről és fejlődési rendellenességről esik szó, sokaknak jut eszébe a 20. század egyik legnagyobb gyógyszerbotránya miatt hírhedtté vált Contergan. A gyógyszer 1956-ban került forgalomba Nyugat-Németországban, és gyorsan népszerűvé vált Európában, valamint Ausztráliában és Új-Zélandon is. A vény nélkül kapható készítményt főleg nyugtatóként, altatóként és hányáscsillapítóként használták, éppen ezért igen nagy népszerűség övezte a kismamák körében. Ám 1958-tól hirtelen megnőtt a végtaghiányos vagy végtag nélküli újszülöttek száma, a hatvanas évek elejére pedig egyértelműen bebizonyosodott, hogy a problémát a Contergan, illetve annak hatóanyaga, a thalidomid okozza. A végtaghiányon kívül a gyógyszer sok újszülöttnél okozott egyebek mellett szívelégtelenséget, érzékszervi problémákat. Egyes számítások szerint akár húszezer is lehet az így született csecsemők száma, akiknek mintegy 50 százaléka nem érte meg az egyéves kort sem. Ma jelenleg mintegy háromezer “Contergan-bébi” él, ők hosszas pereskedés után kártérítést kaptak a gyógyszercégtől.

 

Exit mobile version