Együk vagy ne együk? 10 tévhit az étkezésben

1. A spenót jó vasforrás

Tévedés! A sok gyerek életét megkeserítő spenót egy sajtóhiba miatt lett “vasban gazdag” táplálék, ugyanis rossz helyre került a tizedesvessző, ráadásul ez a szerényebb mennyiségű vas (3,5 mg 100 gramm friss spenótban) sem képes fölszívódni a növény magas oxálsavtartalma miatt. De a spenótnak vannak valós erényei: ez a legkorábbi friss zöldség, amely hasznos kalcium-, kálium- és vitaminforrás, jól emészthető, a gyomorműködést serkentő, könnyen elkészíthető főzelékféle.

2. Veszélyes vörös húst fogyasztani

Valóban jobb korlátozni a telített zsírokban gazdag sertés-, marha-, birka- és kecskehús fogyasztását, mert növelheti az infarktus, a szélütés és a vastagbélrák kockázatát. De nem lehet kizárni az étrendből, mert a vörös húsokban lévő vasra, B₁₂-vitaminra szüksége van a szervezetnek. Sokat számít a konyhatechnika, ezért ne húskészítményként, pácolt, adalékanyagokkal kezelt felvágottként kerüljön az asztalra, hanem zsírszegényen elkészítve: sütve, főzve, párolva. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) legfeljebb heti 30 dkg vörös hús fogyasztását javasolja egy felnőtt embernek.

3. Tojást enni egészségtelen

Tévedés, a tojás fontos táplálék, minden benne van, ami egy élet kezdetéhez szükséges. Attól függően lehet veszélyes a koleszterinszintre, hogy miként készítjük el, például a nyolc tojásból sütött szalonnás rántotta nem javasolt. De nem a tojássárgája emeli meg veszélyes mértékben a koleszterinszintet, hanem a telített zsírok. Heti öt tojás elfogyasztása nem jelent kockázatot. A tojás kevés kalóriát tartalmaz, főzve vagy tükörtojásként, zöldségekkel együtt javasolt fogyasztani. Nyersen nem ajánlott enni, mert az avidin nevű fehérje akadályozza a H-vitamin, más néven biotin hasznosulását. Gyerekeknek egyéves korig ne adjuk!

4. Jobb elkerülni a füstölt húsokat és sajtokat

Félig igaz. A füstölés a tartósítás egyik ősi módja. Szükséges rossz, mert füstölés közben káros anyagok, rákkeltő hatású nitritek szabadulhatnak fel. Ezért nem mindegy, betartják-e a füstölés szabályait, milyen fa füstjén, mennyi ideig szárítják a megfelelően előkészített húsféléket, kolbászokat. Szakszerűen végezve ez az eljárás nem jelent kockázatot, miközben az egyébként romlandó élelmiszerek eltarthatóságát egyértelműen megnöveli, és jellegzetes ízt ad nekik. Ne együk túl gyakran és nagy mennyiségben.

5. A telített zsírok ártalmasak az egészségre

Tévedés. A zsírban oldódó vitaminok hasznosulásához szükségünk van zsírra, ami egyben kitűnő energiaforrás is. Ajánlások szerint a napi kalóriabevitel húsz százaléka származhat zsiradékból, ennek egyharmada telített, egyharmada egyszeresen és egyharmada többszörösen telített zsiradék legyen. Jó tudni, hogy leginkább a telített zsír emeli meg a koleszterinszintet, ezáltal fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. De bármilyen zsiradékot vagy növényi olajat választunk, a kalóriaértékük nagyjából ugyanannyi, ezért az elhízás elkerülése érdekében összességében jobb minél kevesebb zsiradékot enni.

6. Fölösleges rostokat enni, hiszen ezeket a szervezet nem tudja megemészteni

A táplálékban vannak vízben oldódó és vízben nem oldódó rostok. Mindkét rostféleségnek megvan a maga szerepe az emésztésben. Bár a vízben nem oldódó rostokat a szervezet nem tudja feldolgozni, jelenlétük nagyon fontos, mert hozzájárulnak a teltségérzethez, a széklet tömegéhez, a bélrendszerben a méreganyagok megkötéséhez, az egészséges bélflóra egyensúlyához. Ezért fontosak a táplálékban lévő rostok, héjak, a sejteket felépítő cellulóz.

7. A diabetikus termékekkel kitűnően lehet fogyókúrázni

Tévedés! A diabetikus termékekben csak a cukrot cserélik le olyan édesítőszerre, amelyet cukorbetegek is fogyaszthatnak. Ettől a termék energiatartalma nem lesz lényegesen kevesebb, ezért fogyókúrázóknak nem jelent megoldást.

8. Nem jó túl sok fehérjét fogyasztani

Így van. Bár a fehérje nélkülözhetetlen testépítő anyag, naponta testsúly-kilogrammonként 1 grammnál többet nem ajánlott fogyasztani, legfeljebb égési sérülés vagy súlyos műtét után. Cukorbetegek ennél kevesebbet, 0,8 grammot fogyaszthatnak testsúly-kilogrammonként, és még szigorúbban korlátozhatják a vesebetegek napi fehérjeadagját. Az egészséges arány: fele állati, fele növényi eredetű fehérje legyen. Aki túl sok fehérjét fogyaszt, a veséje egészségét kockáztatja. Testépítők ritkán gondolnak erre a veszélyre, amikor fehérjekoncentrátumot esznek a látványos izomzatért.

9. Cukorból maximum hat teáskanálnyit ajánlott enni

Még ennyit se kéne – mondja szakértőnk, mert elhízáshoz vezet. Aki ragaszkodik az édes ízhez, inkább használjon cukorpótlót. Míg a WHO engedélyezne napi hat teáskanálnyit, hazánkban egy most formálódó rendelet kitiltaná a közétkeztetésből a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereket. Ha életbe lép az új szabályozás, sem cukorral édesített teát, sem gyümölcsjoghurtot nem lehetne adni az óvodákban, az iskolai menzákon, a kórházakban.

10. Pálinkával jó kezdeni az evést, vagy az egész napot

Tévedés, hogy a legjobb reggel, éhgyomorra fölhajtani egy pohár pálinkát. Nem jó, mert árt az üres gyomornak. Azonnal fölszívódik, és miközben szétárad a szervezetben, lezuhan a vércukorszint. Aperitifnek, étkezés előtt fogyasztani sem ajánlott, mert megbénítja az ízlelőbimbókat, ezért aki fölhajtja a tüzes italt, nem fogja érezni az étel ízeit. Hasznosabb az étkezés végén gyümölcspálinkát inni, emésztést serkentőnek. Érdemes tulipán alakú pohárból, gyümölcsös illatát, aromáját ízlelgetve kortyolni az italt, és nem egy szuszra fölhajtani. Bizonytalan eredetű, pancsolt szeszt senki ne igyon!